Mire kell figyelnie az esztétikai szalonoknak a 'Japán Gyógyszereszköz Törvény' reklámszabályozásában

Az értékesítés szempontjából kulcsfontosságú az életmód szalonok hirdetése. A szalonok számára természetesen az a legfontosabb, hogy a hirdetéseikben kiemeljék a szalonjuk egyedi jellemzőit.

Az életmód szalonok hirdetéseit azonban számos törvény, többek között a Japán Gyógyszerészeti Törvény (Japanese Pharmaceutical Affairs Law) szabályozza. Ahhoz, hogy jogszerű és megbízható hirdetéseket hozzanak létre, fontos, hogy helyesen értsék ezeket a szabályozásokat.

Ebben a cikkben részletesen ismertetjük, milyen hirdetési kifejezésekre kell figyelniük az életmód szalonoknak.

Mi az a Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Törvény?

A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Törvény (japánul: 薬機法) egy olyan jogszabály, amely az egészségügyi és higiéniai szempontok alapján szükséges szabályozásokat határozza meg a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök stb. tekintetében. Hivatalos neve a “Gyógyszerek, orvostechnikai eszközök stb. minőségének, hatékonyságának és biztonságának biztosításával kapcsolatos törvény”.

A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Törvény számos szabályozást határoz meg a gyógyszerek stb. fejlesztésével, gyártásával, kezelésével, értékesítésével, jelölésével és hirdetésével kapcsolatban.

A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Törvény részleteivel kapcsolatban olvassa el a következő cikket is.

Kapcsolódó cikk: Mi az a Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Törvény (régi Gyógyszerészeti Törvény)? Célja, szabályozási célpontjai, hirdetési szabályok magyarázata[ja]

Az esztétikai szalonoknak figyelembe kell venniük a japán Gyógyszereszköz-törvény (Pharmaceutical and Medical Device Act) hirdetési szabályait

A Gyógyszereszköz-törvény (Pharmaceutical and Medical Device Act) elsősorban a “gyógyszerek és egyéb termékek” szabályozására vonatkozik, így nem szabályozza közvetlenül az esztétikai szalonok hirdetéseit. Azonban más törvények, például a Jutalomkiállítási törvény (Premiums and Representations Act) révén a Gyógyszereszköz-törvény szerinti szabályozások érvényesülhetnek. Továbbá, ha az esztétikai szalonok kozmetikumokat és egyéb termékeket értékesítenek, a Gyógyszereszköz-törvény közvetlenül alkalmazható lesz az egyes termékekre.

A Gyógyszereszköz-törvény a 66. és 68. cikkben határozza meg a gyógyszerek és egyéb termékek hirdetésének szabályait. Ezek közül különösen fontosak a hamis és túlzó hirdetések tilalma (Gyógyszereszköz-törvény 66. cikk 1. bekezdés) és a nem engedélyezett gyógyszerek és egyéb termékek hirdetésének tilalma (Gyógyszereszköz-törvény 68. cikk).

Kapcsolódó cikk: Mi a Gyógyszereszköz-törvény hirdetési szabályozása? Hogyan készítsünk törvényes hirdetéseket?[ja]

Hamis és túlzó hirdetések tilalma (Gyógyszereszköz-törvény 66. cikk 1. bekezdés)

A Gyógyszereszköz-törvény 66. cikk 1. bekezdése tiltja a gyógyszerek és egyéb termékek nevének, gyártási módszerének, hatékonyságának, hatásának vagy teljesítményének hamis vagy túlzó hirdetését. A kozmetikumok és orvosi eszközök esetében nem engedélyezett a hamis tények közlése vagy a túlzó kifejezések használata.

A “hamis” és “túlzó” megítélésének kritériumait a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium által meghatározott “Gyógyszerek és egyéb termékek megfelelő hirdetési szabványai[ja]” és a “Gyógyszerek és egyéb termékek megfelelő hirdetési szabványainak magyarázata és figyelembe veendő tényezők[ja]” határozzák meg. Különösen a kozmetikumok hatékonyságára és hatásaira vonatkozóan a 2011-es (Heisei 23-as év, 2011) Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium értesítés, a “Kozmetikumok hatékonyságának módosításáról[ja]” ad részletesebb kritériumokat.

Például a kozmetikumok esetében a következő kifejezések használata ellentétes lehet a Gyógyszereszköz-törvény 66. cikk 1. bekezdésével:

• ○○ kezelése
• ○○ regenerálása
• Bőrminőség-javító anti-aging kezelés
• Sejtszármazékok ereje

Nem engedélyezett gyógyszerek és egyéb termékek hirdetésének tilalma (Gyógyszereszköz-törvény 68. cikk)

A Gyógyszereszköz-törvény 68. cikk tiltja a nem engedélyezett gyógyszerek, orvosi eszközök és regeneratív orvosi termékek hirdetését. Ha az esztétikai szalonban használt vagy értékesített eszköz orvosi eszköznek minősül, annak hirdetése csak akkor engedélyezett, ha az eszköz rendelkezik a szükséges engedéllyel.

A Gyógyszereszköz-törvény 68. cikkének fontos eleme, hogy előfordulhat, hogy egy eszközt, amely eredetileg csak szépségápolási eszköz, a megjelenítés vagy hirdetés tartalma alapján orvosi eszközként tekintenek, és ezért megsérti a Gyógyszereszköz-törvény 68. cikkét.

Továbbá, mint azt később ismertetjük, az orvosi eszközökre a Gyógyszereszköz-törvényen kívül más szabályozások is vonatkoznak.

Ezért, ha egy esztétikai szalonban eszközt használnak, rendkívül fontos meghatározni, hogy az eszköz szépségápolási eszköz-e vagy orvosi eszköz.

A szépségápolási és az orvosi eszközök különbsége a japán Gyógyszer- és Orvostechnológiai Törvény (Japanese Pharmaceutical and Medical Device Act) szerint

De hogyan különböztetjük meg a szépségápolási és az orvosi eszközöket? Valójában ez a két kategória nem könnyen elkülöníthető, és szakértői véleményre van szükség.

Az orvosi eszközöket a Gyógyszer- és Orvostechnológiai Törvény 2. cikkének 4. bekezdése a következőképpen határozza meg:

Gyógyszer- és Orvostechnológiai Törvény 2. cikk 4. bekezdés

E törvény szerint az “orvosi eszköz” olyan gép, eszköz stb., amelyet emberi vagy állati betegségek diagnosztizálására, kezelésére vagy megelőzésére használnak, vagy amelynek célja az emberi vagy állati test szerkezetének vagy működésének befolyásolása (kivéve a regeneratív orvoslási termékeket), és amelyet kormányrendelet határoz meg.

Ezzel szemben a szépségápolási eszközöknek nincs jogi definíciója. Ezek olyan eszközöket jelölnek, amelyek a szépségápolással kapcsolatosak, és nem minősülnek orvosi eszközöknek.

A fontos, hogy egy eszköz orvosi eszköznek minősül-e, az eszköz “használati céljától” függ. Vagyis, még ha az eszköznek nincs is valós terápiás hatása, ha a használati célja a kezelés, akkor az eszköz orvosi eszköznek minősülhet.

Az eszköz használati céljának meghatározásakor számos tényezőt figyelembe vesznek, és nincs egységes szabály. Azonban az egyik fontos tényező a hatásosság és hatékonyság jelzésének megléte. Vagyis, ha az eszköz orvosi eszközként hatásos és hatékony, akkor függetlenül attól, hogy valójában milyen hatása van, az eszköz orvosi eszköznek minősülhet.

Például, ha egy arckezelő eszközről azt állítják, hogy “feszesíti az arc kontúrjait, ápolja a pórusokat, megelőzi a pattanásokat”, akkor még ha nincs is orvosi hatása, az eszközt orvosi eszköznek minősíthetik.

Forrás: Aichi prefektúra | Úgynevezett egészségügyi eszközök hirdetése és értékesítése[ja]

Ha egy szépségszalonban használt eszköz orvosi eszköznek minősül, akkor az eszköz használata orvosi beavatkozásnak minősülhet, és ellentétes lehet az Orvosi Törvény (Japanese Medical Practitioners Act) 17. cikkével.

Továbbá, ha egy eszköz alapvetően nem rendelkezik orvosi hatékonysággal, de orvosi hatékonyságot jelöl, akkor a kezelés tartalmát jelentősen félreértelmezheti, és ez ellentétes lehet a Jutalmak Megjelenítésének Törvényével (lásd alább).

Ráadásul, ha az eszközt értékesítik, és nincs rá engedély, akkor ez ellentétes lehet a Gyógyszer- és Orvostechnológiai Törvény 68. cikkével. Továbbá, a hirdetés tartalmától függően, ez ellentétes lehet a Gyógyszer- és Orvostechnológiai Törvény 66. cikkével is.

Megjegyzendő, hogy nem csak a Gyógyszer- és Orvostechnológiai Törvény szabályozza a szépségszalonok hirdetéseit. Más törvényekre is figyelni kell. A következőkben bemutatjuk a Jutalmak Megjelenítésének Törvényét és az Orvosi Törvényt.

Az ajándékjelzési törvény (Japán ~ Ajándékjelzési törvény) és az esztétikai hirdetések szabályozása

Az ajándékjelzési törvény (Japán ~ Tisztességtelen Ajándékok és Tisztességtelen Megjelenítés Megelőzési Törvény) célja, hogy szabályozza a termékek és szolgáltatások minőségének, illetve üzleti feltételeinek megtévesztő bemutatását, ezzel biztosítva, hogy a fogyasztók önállóan és racionálisan választhassanak termékek és szolgáltatások között.

Az ajándékjelzési törvény tiltja a megtévesztő bemutatást, mint például a kiváló minőségű termékek és szolgáltatások téves bemutatását, valamint a fogyasztók számára előnyösnek tűnő bemutatást (az ajándékjelzési törvény 5. cikke). Ha ilyen bemutatást végeznek, az ajándékjelzési törvény megsértésének minősül, és intézkedési parancsot, bírságot, vagy megállapodást követelhetnek.

Az alábbiakban két példát mutatunk be a megtévesztő bemutatás szabályozására.

Kiváló minőségű termékek téves bemutatása

Az ajándékjelzési törvény 5. cikke (1) bekezdése tiltja a következő bemutatásokat (a kiváló minőségű termékek téves bemutatásának tilalma):

A termékek vagy szolgáltatások minőségével kapcsolatban a fogyasztók számára:

1. A valóságnál sokkal jobb minőségűnek tűnő bemutatás
2. A versenytársak termékeivel összehasonlítva a valóságnál sokkal jobb minőségűnek tűnő bemutatás

amelyekkel jogtalanul vonzzák a vásárlókat, és akadályozzák a fogyasztók önálló és racionális választását.

Konkrétan a következő esetekben van szó a kiváló minőségű termékek téves bemutatásáról:

• Ha valaki a megfelelő étrend és testmozgás mellett jár egy esztétikai szalonba, de azt állítja, hogy “Csak a szalonba járással 10 kilót fogytam!”
• Ha csak egy ember fogyott 10 kilót, de azt állítják, hogy “10 kilót fogyasztó esztétikai szalon”, mintha bárki, aki a kezelést igénybe veszi, 10 kilót fogyna
• Ha általános módszereket alkalmaznak a kezelés során, de azt állítják, hogy “saját módszerünkkel”
• Ha más szalonok is használnak hasonló eszközöket, de azt állítják, hogy ők az egyetlen szalon Japánban, ahol ilyen kezelést kaphat
• Ha a vendégek számát eltérő módon számolják, és nem megfelelő összehasonlítást végeznek, de azt állítják, hogy “a legnépszerűbb a XX régióban”

Ezenkívül a vállalkozásoknak a Fogyasztói Ügynökség igazgatójának kérésére be kell nyújtaniuk a bemutatás alátámasztására szolgáló ésszerű bizonyítékot. Ha ezt a dokumentumot nem nyújtják be, vagy ha a benyújtott dokumentumot nem tekintik ésszerű bizonyítéknak, akkor a bemutatást tisztességtelennek tekinthetik.

Például a következő legmagasabb szintű kifejezések esetén nem lehet ésszerű bizonyítékot bemutatni, és ezek a kiváló minőségű termékek téves bemutatását jelenthetik:

• A legmagasabb minőségű
• A legjobb Japánban
• Világelső
• “Azonnal karcsúbb leszel!” “Azonnali hatás!” és hasonló leggyorsabb kifejezések

Előnyös bemutatás

Az ajándékjelzési törvény 5. cikke (2) bekezdése tiltja a következő bemutatásokat (az előnyös bemutatás tilalma):

A termékek vagy szolgáltatások árával és egyéb üzleti feltételekkel kapcsolatban:

1. A valóságnál sokkal előnyösebbnek tűnő bemutatás a fogyasztók számára
2. A versenytársak termékeivel összehasonlítva a valóságnál sokkal előnyösebbnek tűnő bemutatás a fogyasztók számára

amelyekkel jogtalanul vonzzák a vásárlókat, és akadályozzák a fogyasztók önálló és racionális választását.

Konkrétan a következő kifejezések tekinthetők előnyös bemutatásnak:

• Ha valójában más szolgáltatók árait nem veszik figyelembe az árösszehasonlításban, de azt állítják, hogy “nálunk a legolcsóbb!”
• Ha “Csak most, az első alkalommal 5,000 yen!”-t hirdetnek, de valójában mindig 5,000 yen
• Ha valójában csak további díjak ellenében vehető igénybe a szolgáltatás, de azt állítják, hogy a szolgáltatást igénybe lehet venni, ha csak az alapdíjat fizetik meg

Az orvosi törvény szabályozása az esztétikai szalonok hirdetési kifejezéseire

Az orvosi törvény az orvosok feladatait, engedélyeit és tevékenységeit szabályozza. Az esztétikai szalonok nem szépségklinikák, ahol orvosok végeznek kezeléseket, de az orvosi törvény szabályozása érvényes lehet rájuk.

Az orvosi törvény 17. cikke kimondja, hogy “csak orvos végezhet orvosi tevékenységet”. Az esztétikai szakemberek nem orvosok, ezért nem végezhetnek orvosi beavatkozásokat.

A hirdetési szabályozás nem szerepel kifejezetten az orvosi törvényben. Azonban, ha egy hirdetés félrevezeti a fogyasztókat, hogy orvosi beavatkozást végeznek az esztétikai szalonban, ahol az orvosi beavatkozások tilosak, ez jelentős félreértést okozhat a fogyasztóknál, és megsérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvényt.

Ezért, elméleti megfontolásoktól eltekintve, az esztétikai szalonokban tilos olyan hirdetéseket használni, amelyek félrevezetik a fogyasztókat, hogy orvosi beavatkozást végeznek, és ez nem engedélyezett.

Például, a következő kifejezések használata jogellenes lehet, mivel félrevezethetik a fogyasztókat, hogy orvosi beavatkozást végeznek:

• Medence korrekció
• Rák megelőzésére hatásos

Összefoglalás: Ha bizonytalan vagy az egészségügyi szalon hirdetésének megfogalmazásában, fordulj ügyvédhez

Ebben a cikkben megvizsgáltuk, milyen hirdetési kifejezésekre kell figyelni egy egészségügyi szalonban. Az egészségügyi szalonok hirdetéseire számos jogszabály, többek között a Japán Gyógyszerészeti Törvény (Japanese Pharmaceutical Affairs Law) szabályozása vonatkozik. Ezenkívül az egyes kifejezések jogi megengedhetősége esetenkénti bírálat alá esik, ami rendkívül szakmai jellegű.

Az egészségügyi szalonok hirdetéseinek jogi ellenőrzése és a kifejezések átírásának javaslata a Japán Gyógyszerészeti Törvény és más jogszabályok alapján rendkívül szakmai terület. A Monolis Ügyvédi Iroda létrehozott egy Gyógyszerészeti Jogi Csapatot, amely képes kezelni a különböző termékek, a táplálékkiegészítőktől a gyógyszerekig terjedő cikkek ellenőrzését.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogiroda egy olyan jogi iroda, amely rendelkezik gazdag tapasztalattal az IT-ben, különösen az internet és a jog területén. Irodánkban olyan szolgáltatásokat nyújtunk, mint a cikkek és a LP-k jogi ellenőrzése, irányelvek kidolgozása és mintavételi ellenőrzés a médiaüzemeltetők, a véleményoldalak üzemeltetői, a reklámügynökségek, a D2C és a kiegészítők, a kozmetikai gyártók, a klinikák, az ASP-vállalkozások stb. számára. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogiroda által kezelt területek: Cikkek és LP-k ellenőrzése a japán gyógyszerészeti törvények alapján[ja]