MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

General Corporate

Mire érdemes figyelni az ügyfélbevezető típusú ügynökségi szerződéseknél?

General Corporate

Mire érdemes figyelni az ügyfélbevezető típusú ügynökségi szerződéseknél?

A saját termékek vagy szolgáltatások értékesítésének megbízása ügynökségeknek gyakran előforduló gyakorlat. A megbízó vállalatok számára ez lehetőséget kínál a saját értékesítési személyzet fenntartásának költségeinek csökkentésére, ráadásul az ügynökségek azonnal, készenléti erőként működhetnek. Emiatt különösen a startup vállalkozások számára ez egy hatékony választási lehetőség a vállalkozás felgyorsítása érdekében.

Számos különböző típusú ügynökségi szerződés létezik, de most azokra a vállalatokra összpontosítunk, amelyek értékesítési tevékenységeket bíznak ügynökségekre, és bemutatjuk a vevői bevezetési típusú ügynökségi szerződések ellenőrzési pontjait.

A vevői bevezetési típuson kívüli ügynökségi szerződésekről a következő cikkben talál részletes magyarázatot.

https://monolith.law/corporate/agency-contract-lawyer[ja]

Mi az ügynökségi szerződés?

Milyen jogi szerződés az ügynökségi szerződés? Az alábbiakban bemutatjuk az ügynökségi szerződés alapvető működését és típusait.

Az ügynökségi szerződés működése

Az ügynökségi szerződés olyan szerződés, amelyben a saját vállalat (a megbízó) a termékeinek vagy szolgáltatásainak értékesítési tevékenységét az ügynökségre bízza. Az ügynökség a szerződésben meghatározott feltételek szerint jutalékot kap az értékesítési tevékenységért.

Az ügynökségi szerződés típusai

Az ügynökségi szerződésnek jogilag a következő három típusa van:

  • Vásárlási típus
  • Közvetítői típus
  • Ügyfélbemutató típus

Vásárlási típus

A vásárlási típusú ügynökségi szerződésben az ügynökség termékeket vásárol a megbízótól, majd ezeket továbbadja a végső felhasználónak. Ezért a megbízó és az ügynökség között létrejön egy vásárlási szerződés, és az ügynökség és a végső felhasználó között is létrejön egy vásárlási szerződés.

A vásárlási típusú ügynökségi szerződést gyakran használják olyan gyártók, akik termékeiket értékesítik. Másrészről, ha egy IT-vállalat a megbízó, a vásárlás tárgya rendszer vagy szolgáltatás, így a vásárlási típusú ügynökségi szerződés nem mindig alkalmazható.

Közvetítői típus

A közvetítői típusú ügynökségi szerződést gyakran használják, amikor egy IT-vállalat a megbízó. Ebben az esetben az ügynökség a megbízó nevében köt szerződést. Ez hasonló a ingatlanügynökök helyzetéhez.

A közvetítői típusú ügynökségi szerződés esetében a megbízó és a végső felhasználó közvetlenül köt szerződést, ellentétben a vásárlási típusú ügynökségi szerződéssel.

Ügyfélbemutató típus

A közvetítői típusú ügynökségi szerződéshez hasonlóan, létezik az ügyfélbemutató típusú ügynökségi szerződés is.

Az ügyfélbemutató típusú ügynökségi szerződésben az ügynökség potenciális ügyfeleket mutat be a megbízónak, és minden egyes ügyféllel kötött üzlet után jutalékot kap.

Az ügyfélbemutató típus eltér a közvetítői típustól abban, hogy az üzleti tárgyalásokat és a szerződéskötést a megbízó végzi. Ezért az ügynökségnek csak a tárgyalási időpontot kell megszereznie.

Az ügyfélbemutató típusú ügynökségi szerződés alkalmas lehet olyan vállalatok számára, amelyek képesek bizonyos mennyiségű értékesítési személyzetet biztosítani, vagy amelyek saját maguk szeretnék kezelni az üzleti tárgyalásokat és a szerződéskötést, hogy bizalmi kapcsolatot építsenek ki az ügyfelekkel.

Az ügyfélbemutató típusú ügynökségi szerződést is gyakran használják IT-vállalatok.

Az ügyfélbevezető típusú ügynökségi szerződések ellenőrzési pontjai

Ha ügyfélbevezetést bízunk egy ügynökségre, mindenképpen szükséges egy ügynökségi szerződést kötni velük. Az ügynökségi szerződésben a legfontosabb a megbízott feladatok hatóköre és az ügynökségnek fizetendő jutalék szabályozása.

Az alábbiakban bemutatjuk az ügyfélbevezető típusú ügynökségi szerződések főbb záradékait. Megjegyezzük, hogy a záradék példákban az “A” a megbízót, míg a “B” az értékesítési ügynökséget jelenti.

Bevezető tevékenységekre vonatkozó záradékok

1. A Felek megállapodnak abban, hogy az Első Fél bemutatja a Jelen Termék lehetséges vásárlóit a Második Félnek.
2. Az Első Fél nem ad semmilyen meghatalmazást a Második Félnek.
3. A jelen tevékenységgel kapcsolatos összes költség és egyéb kiadás a Második Fél terhét képezi.

Az ügyfélbevezető típusú ügynökségi szerződésekben elengedhetetlen záradék a megbízott tevékenység tartalmának meghatározása. Fontos, hogy a tevékenység hatókörében ne maradjon semmilyen pont tisztázatlanul.

Mivel ez a szerződés ügyfélbevezető típusú ügynökségi szerződés, az 1. záradékban szerepel, hogy “lehetséges ügyfeleket mutat be”.

Az ügyfélbevezető típusú ügynökségi szerződésekben különösen fontos a 2. záradék. Ahogy korábban is említettük, az ügyfélbevezető típus eltér a közvetítő típustól, mivel az üzleti tárgyalásokat és szerződéskötéseket a megbízó végzi. Ezért az ügynökségnek nem adunk semmilyen meghatalmazást.

Megjegyzendő, hogy az ügynökségi szerződésekben óvakodni kell attól, hogy az ügynök úgy viselkedjen, mintha a megbízó képviselője lenne, pénzt vegyen át az ügyféltől, és aztán eltűnjön vele.

Ha az ügynök azt állítja az ügyfélnek, hogy ő a megbízó képviselője, vagy ilyen névjegykártyát ad át, akkor fennáll a veszélye, hogy a megbízót felelősségre vonják.

Ezért a megbízónak világosan jeleznie kell az ügynöknek, hogy ne tegyen olyan kijelentéseket, amelyek félrevezethetik az ügyfelet. Továbbá, mivel ilyen kockázatok állnak fenn, magától értetődik, hogy megbízható ügynököt kell választani.

A 3. záradék figyelmeztet arra, hogy az ügynöknek magának kell viselnie az üzleti tevékenység során felmerült költségeket. A pénzügyi terhek gyakran konfliktusok forrásai, ezért ajánlott minden apró részletet tisztázni a szerződésben.

Értékesítési jutalékról szóló záradék

Amennyiben a Jelző és a potenciális ügyfél között létrejön a jelen termék használatára vagy értékesítésére vonatkozó szerződés, a Jelző köteles a B jelzőnek bemutatási jutalékként a szerződésben meghatározott termékár ●%-ának megfelelő összeget (adóval) fizetni.

Ügyfélbemutató típusú ügynökségi szerződések esetén fontos, hogy világosan meghatározzuk, milyen feltételek teljesülése esetén fizetendő a jutalék.

Az eredmény elérésének időpontjaként a következők vehetők figyelembe:

  • Az üzleti tárgyalások megkezdése
  • Szerződéskötés az ügyféllel
  • Az ügyfél részéről történő fizetés

A fenti záradék példája szerint a jutalék akkor keletkezik, amikor a szerződés a potenciális ügyfél és a megbízó között létrejön, ami inkább a megbízó számára előnyös. Cserébe a bemutatási jutalék százalékos aránya magasabb lehet.

Másrészről, lehetséges, hogy a jutalék akkor keletkezik, amikor tényleges üzleti tárgyalások folynak a potenciális ügyféllel. Azonban ebben az esetben fennáll a veszélye, hogy az ügynök olyan ügyfelektől is találkozót szerez, akiknek alacsony a rendelési esélye.

Például olyan esetekben, amikor nyilvánvaló, hogy az ügyfél nem tervezi a cég termékének vagy szolgáltatásának használatát, vagy olyan esetekben, amikor az ügynök ismerőse kéri, hogy csak tárgyaljon. Ezért a megbízó számára biztonságosabb, ha a bemutatási jutalék keletkezésének feltételét nem az üzleti tárgyalások megkezdésének időpontjában, hanem a szerződéskötés időpontjában határozza meg.

Ha a tárgyalások megkezdését tekintjük az eredmény elérésének időpontjának, akkor az ügynöki szerződésben részletesen meg kell határozni a bemutatást kérő potenciális ügyfelek jellemzőit (nem, kor, iparág, vállalkozás mérete stb.).

Fizetési módra vonatkozó záradékok

1. A közvetítői díjat a Jogi személy (a továbbiakban: ‘A’) a hónap utolsó napjáig a várható ügyféllel kötött szerződések alapján a következő hónap végéig fizeti meg, átutalással a Másik fél (a továbbiakban: ‘B’) által megadott bankszámlára. Az átutalási költségeket ‘A’ viseli.
2. ‘A’ minden hónapban a ●-ig írásban értesíti ‘B’-t az előző hónap 1. és utolsó napja között a várható ügyféllel kötött szerződések számáról és a közvetítői díjról.

Ez a záradék a közvetítői díj fizetési idejét és módját határozza meg. Különösen fontos a fizetési határidő, amelyet az első bekezdésben határoztak meg.

A fenti záradékban a megbízó és a várható ügyfél között az előző hónap 1. és utolsó napja között létrejött (a közvetítői díj kiszámításának feltételeit teljesítő) szerződések alapján a közvetítői díjat a következő hónap végéig kell kifizetni.

A szerződési időszakról szóló záradékok

1. A jelen szerződés érvényességi ideje a szerződéskötéstől számított ● év.
2. Amennyiben a felek közül egyik sem nyújt be kifogást a másik félnek a szerződési időszak lejárta előtt egy hónappal, a szerződés automatikusan ● évvel meghosszabbodik, és ezután is hasonlóképpen járunk el.
3. A szerződés megszűnése ellenére, amennyiben a szerződés érvényességi ideje alatt a B fél bemutatott egy potenciális ügyfelet az A félnek, a szerződés érvényben marad, amíg a potenciális ügyfél és az A fél közötti szerződés fennáll.

A megbízó és az ügynökség közötti szerződési időszakról szólva, ha a megbízó folyamatos megrendeléseket szeretne, általános gyakorlat, hogy a fenti záradék 2. pontjához hasonlóan automatikusan megújítják a szerződést.

Ezzel szemben, ha csak ideiglenesen bíz meg egy ügynökséget, de a jövőben saját értékesítési csapatot szeretne felépíteni, vagy ha először köt ügynökségi szerződést és nem tudja megítélni a várható eredményeket, akkor is lehetséges, hogy nem alkalmazza a 2. pontban említett automatikus megújítási záradékot, és rövidebb szerződési időszakot állapít meg a 1. pontban.

A 3. pontban említett záradék szerint az ügynökségi szerződés hatálya a szerződési időszak lejárta után is bizonyos mértékig fennmarad.

Az ügynökségi szerződésekben általában meghatározzák az általános záradékokat, mint például a titoktartási kötelezettség. Ezeket a kötelezettségeket természetesen be kell tartani, még akkor is, ha a szerződési időszak lejárt, ezért szükséges bizonyos mértékig fenntartani a szerződés hatályát.

A titoktartási kötelezettségről a következő cikkben részletesen tájékozódhat:

https://monolith.law/corporate/checkpoints-nondisclosure-agreement[ja]

Összefoglalás

Nem csak az IT-vállalatokra korlátozódik, de gyakran előfordul, hogy saját fejlesztésű eszközeiket vagy alkalmazásaikat értékesítik, és ezt a feladatot értékesítési ügynökségekre bízzák.

Az ügynökségi szerződések létrehozása során üzleti döntések is szükségesek, és fontos a szerződés megfelelő módosítása. Ezért javasoljuk, hogy az ügynökségi szerződés létrehozása során forduljon szakértőhöz, például ügyvédi tanácsadáshoz.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai színvonalon rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. A viszonteladói szerződések hatékony alkalmazásához szükség van a szerződések elkészítésére. Irodánkban a Tőzsdei Prime listán szereplő vállalatoktól a startup vállalkozásokig, különböző ügyekben készítünk és felülvizsgálunk szerződéseket. Ha problémája van a szerződésekkel kapcsolatban, kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

https://monolith.law/contractcreation[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére