A képek általi szerzői jogi sérelem 'kártérítési árak' és két ítélet magyarázata

Ma már természetesnek vesszük, hogy az SNS-en és az internetes médiában ‘képeket’ és ‘videókat’ látunk. Azonban a mindennap szemünk elé kerülő ‘képek’ és ‘videók’ között vannak olyanok, amelyek nem tisztázták a szerzői jogi kérdéseket.

De mi a teendő, ha valóban szerzői jogi jogsértést szenvedünk? És mennyi kártérítést követelhetünk az ellenféltől ilyen esetekben?

Szerzői jogok megsértése az interneten

Milyen cselekmények minősülhetnek szerzői jogok megsértésének az interneten? Először is, nézzük meg, mely helyzetekben fordul elő leggyakrabban a szerzői jogok megsértése az interneten.

Képek engedély nélküli másolása

Az illusztrációk, fényképek és videók esetében is elismerik a szerzői jogokat. Az Instagram és más közösségi hálózatokon közzétett fényképek gyakran kerülnek másolásra engedély nélkül, de még a szelfik esetében is magas a szerzői jogok elismerésének esélye, így ha valaki másolja a képeket, jogosan panaszt tehet a szerzői jogok megsértése miatt.

A képek másolásával kapcsolatban, 2020 júniusában az Instagram hivatalosan is kijelentette, hogy “a képek beágyazása is szerzői jogok megsértésének minősül”. Az Instagramon közzétett képek szerzői jogai nem az Instagraméi, hanem a képek készítőiéi.

https://monolith.law/corporate/copyright-law-ng-text-image[ja]

https://monolith.law/corporate/copyright-law-ng-video[ja]

Dalszövegek és zeneművek engedély nélküli másolása

A profik esetében a JASRAC (Japán Szerzői Jogok Társasága) és hasonló szervezetek gyakran kezelik a jogokat, de az olyan független művészeknek, akik egyénileg tevékenykednek, figyelniük kell arra, hogy ha a saját maguk által készített dalok vagy dalszövegek engedély nélkül kerülnek fel az internetre, az szerzői jogok megsértésének minősül. A táncvideók esetében a koreográfia is jogosult lehet a szerzői jogokra.

https://monolith.law/youtuber-vtuber/tried-to-dance-copyright-infringement[ja]

Követelések és büntetések szerzői jogi jogsértés esetén

A szerzői jogot megsértő személyekkel szemben a következő polgári jogi követelések tehetők:

• A jogsértő cselekmények megszüntetésének követelése (Japán Szerzői Jogi Törvény 112. cikk 1. bekezdés)
• Kártérítési igény (Japán Polgári Törvénykönyv 709. cikk)
• A hírnév helyreállításának intézkedése (Japán Szerzői Jogi Törvény 115. cikk)

Ezenkívül a szerzői jogi jogsértés személyes bejelentés alapján büntethető (néhány kivétellel), tehát a sértett szerzői jogtulajdonos feljelentést tehet, és a következő büntetőjogi felelősséget is meg lehet vizsgálni:

• A szerzői jogi jogsértés esetén legfeljebb 10 évig terjedő szabadságvesztés vagy legfeljebb 10 millió jen bírság, vagy mindkettő (Japán Szerzői Jogi Törvény 119. cikk 1. bekezdés)
• A szerző személyiségi jogainak megsértése esetén legfeljebb 5 évig terjedő szabadságvesztés vagy legfeljebb 5 millió jen bírság, vagy mindkettő (Japán Szerzői Jogi Törvény 119. cikk 2. bekezdés 1. pont)

Megjegyzendő, hogy ha egy jogi személy, például egy vállalat megsérti a szerzői jogokat (kivéve a szerző személyiségi jogait), akkor a bírság legfeljebb 300 millió jen lehet.

Sértő cselekmények megállításának kérelme

Ha a szerzői jogokat megsértik, az első szükséges lépés a sértő cselekmények megállítása (megelőzése, leállítása).

Megjegyzendő, hogy a szerzői jogok megsértésének megállítására irányuló kérelem nem csak a “sértő cselekmények leállítását” és a “sértések megelőzését” jelenti, hanem a “sértő cselekményeket létrehozó tárgyak”, a “sértő cselekmények által létrehozott tárgyak” és a “sértő cselekményekben használt gépek stb. megsemmisítését” is kérelmezheti.

A megállítás kérelmezésekor nem szükséges a sértő fél szándéka vagy hibája. Még ha nincs is szándék vagy hiba, ha a szerzői jogokat megsértik, ezt el kell távolítani.

Az azonban nem jelenti azt, hogy a kérelem benyújtásával azonnal megállítást kapunk. A bíróság először megvizsgálja, hogy a megállításhoz szükséges feltételek rendelkezésre állnak-e, majd hozza meg a döntést. Ezért, ha már megsértették a szerzői jogokat és jelentős károk keletkeztek, lehetséges, hogy a megállítási kérelem túl késői lesz. Ilyen esetekben szükséges lehet előzetesen ideiglenes intézkedést kérni a megállítási kérelem előtt, és a sértő cselekmények leállítását kérni.

Kártérítési igény

Először is, szerzői jogi vagy szerzői személyiségi jogi sérelmek esetén lehetséges kártérítést igényelni a személyiségi jogok megsértése (lelki szenvedés) miatt, de nem csak ezt, hanem a szerzői jogok megsértése miatt a szerzői jog tulajdonosának elszenvedett “kár” kártérítését is igényelheti.

Itt a “kár” alatt a következő két típus értendő:

• Pozitív kár (a költségek, amelyeket nem kellett volna kifizetni, ha nem történt volna szerzői jogi sérelem)
• Negatív kár (a profit, amit meg kellett volna szerezni, ha nem történt volna szerzői jogi sérelem)

A pozitív kár magában foglalja az ügyvédi díjakat és a jogsértő azonosításához szükséges vizsgálati költségeket, amelyek viszonylag könnyen bizonyíthatók. Azonban a negatív kár, mint például “a szerzői jogi sérelem miatt a művek eladásai csökkentek”, általában nagyon nehéz bizonyítani.

Ezért a szerzői jogi törvény a szerzői jog tulajdonosainak védelme érdekében a következő feltételezéseket állapítja meg a kártérítési összeg bizonyítására (Japán Szerzői Jogi Törvény 114. cikk):

1. Feltételezés az átruházott mennyiségből
2. Profit feltételezés
3. Feltételezés a licencdíjakból stb.

Kártérítési összeg bizonyításának feltételezése

Az 1. pontban említett “átadott mennyiség feltételezése” azt jelenti, hogy a szerzői jogot megsértő személyek esetleg profitot szerezhetnek azzal, hogy engedély nélkül másolják és értékesítik a műveket. Ilyen esetekben a Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) lehetővé teszi, hogy a kártérítési összeget a művek eladott mennyiségének és a szerzői jogtulajdonos által elérhető profit egységáron való szorzásával határozzák meg.

Tegyük fel, hogy a szerzői jogot megsértő személy 1000 darabot adott el a jogellenesen létrehozott műből. Ha ebben az esetben a szerzői jogtulajdonosnak a jogsértés nélkül eladható művek profitja darabonként 200 jen, akkor a szerzői jogtulajdonos 200 000 jent tekinthet kártérítési összegnek.

A 2. pontban említett “profit feltételezése” azt jelenti, hogy ha a szerzői jogot megsértő személy profitot szerez, akkor a teljes profit összegét tekinthetjük a kártérítési összegnek. Az 1. példában, ha a szerzői jogot megsértő személy 200 000 jen profitot szerez, akkor ezt az összeget tekinthetjük a kártérítési összegnek.

A 3. pontban említett “licencdíj feltételezése” azt jelenti, hogy a licencdíj a szerzői jog által védett művek használati díja, és a szerzői jogtulajdonos a licencdíjnak megfelelő összeget tekintheti kártérítési összegnek. Ez a rendelkezés a kártérítési összeg minimális összegének meghatározására szolgál.

Megjegyzendő, hogy gyakran nincsenek dokumentumok, amelyek alapján a kártérítési összeget ezeknek a rendelkezéseknek megfelelően lehetne kiszámítani, ezért előfordulhat, hogy információközlést kell kérni az ellenféltől, mielőtt kártérítést követelünk. Ha az ellenfél nem hajlandó információt közölni, akkor a bíróság peres eljárásban kötelezheti az információközlésre (Japán Szerzői Jogi Törvény 114. cikk 3. bekezdés 1. pont).

Becsület helyreállító intézkedések

A Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 115. cikkelye szerint a szerző kérheti a szerzői személyiségi jogokat megsértő személytől, hogy „a kártérítés helyett, vagy a kártérítéssel együtt, … megfelelő intézkedéseket tegyen a becsület vagy a hírnév helyreállítása érdekében”.

Ez a rendelkezés nem a szerzői jogok, hanem a szerzői személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható, és ezen rendelkezés alapján kérhető például a helyesbítő cikk vagy bocsánatkérő hirdetés közzététele.

Peres és kártérítés

Ha megsértik a szerzői jogait, kártérítést igényelhet, de mennyi összeget ismernek el valójában a bíróságon? Bemutatunk két ítélkezési példát.

A macskafotó-kollázs reklámtábla esete

Egy női ruhamárka ellen indítottak jogi eljárást, mert engedély nélkül kivágott 156 macskafotót saját öt fotóalbumából, kivágta a szemeket, majd reklámtáblát készített és felállított belőlük. A fotós szerzői jogait (másolási és adaptációs jogok) és a szerző személyiségi jogait (azonosság megőrzése és név feltüntetése) sértették meg, ezért kártérítést és bocsánatkérő hirdetés közzétételét követelte. Ebben az esetben 660 ezer jen kártérítést és 2 millió jen erkölcsi kártérítést ítéltek meg.

A fotós 55 országban, mintegy 200 régióban járt, és mintegy 60 macskafotó-albumot készített. Ezenkívül hozzájárult magazinokhoz, előadásokat tartott, fotókiállításokat rendezett, és szabadúszó macskafotósként dolgozott. Két hónappal a reklámtábla felállítása után véletlenül betért az Isetan Shinjuku üzletbe, és felfedezte, hogy a macskáinak fotóit kegyetlenül kezelték és megsértették a szerzői jogait. A fotós nem adott engedélyt a képek használatára, és a reklámtáblán nem volt feltüntetve a fotós neve sem.

A bíróság megállapította, hogy

a 156 fotóból a 66 másolt kép esetében a vádlott megsértette a felperes másolási jogát, és a reklámtábla elkészítésével megsértette a felperes azonosságának megőrzéséhez és a név feltüntetéséhez fűződő jogait.

A felperes kártérítési összegének kiszámításakor a másolási jog megsértése miatt,

ellentétben a felperes állításával, hogy egy kép 50 ezer jen, a vádlott a képeket anyagként használta egy kollázs reklámtábla elkészítéséhez, amelyen számos macska arcának fotója szerepelt, és nem használta az egyes felperesi képeket önálló műként

így a bíróság úgy ítélte meg, hogy egy képért egy alkalommal 10 ezer jen a megfelelő, és csak 660 ezer jen (10 ezer jen x 66 kép) kártérítést ítélt meg.

A személyiségi jogok megsértéséből eredő erkölcsi kártérítéssel kapcsolatban a bíróság

megállapította, hogy a felperes azonosságát megsértő fotók száma nagy, a módosítás pedig a macskák szemének kivágásával kegyetlennek tekinthető, így a felperes által elszenvedett lelki kár jelentős

és 2 millió jen erkölcsi kártérítést ítélt meg, valamint a jogi költségeket is hozzáadva, összesen 2,92 millió jen kifizetését rendelte el a vádlottnak (Tokiói Kerületi Bíróság, 2014. május 27. ítélet).

A szerző személyiségi jogainak megsértésére alapozott bocsánatkérő hirdetéssel kapcsolatban

a bíróság úgy ítélte meg, hogy a reklámtábla jelentős részét a vádlott női ruhamárkájának termékei borították, így nehezen volt észrevehető, és nem volt elegendő bizonyíték arra, hogy a reklámtábla felállítása miatt a felperes hírneve vagy tekintélye csorbult volna

így ezt nem fogadták el.

Az ügy rosszindulatú volta miatt viszonylag magas erkölcsi kártérítést ítéltek meg.

Pólókép jogi esete

Volt már olyan eset, hogy egy illusztrátor saját tervezésű képének másolásával vagy átdolgozásával készített pólót, megsértve ezzel a másolási és átdolgozási jogokat, majd feltöltötte a képet a saját weboldalára, megsértve a nyilvános közvetítési jogot. A pólókat a tervező nevének feltüntetése nélkül gyártotta, megsértve ezzel a tervező azonosságának megőrzési jogát és a név feltüntetési jogát. Az illusztrátor ezért perbe fogta a pólógyártó céget, követelve a hirdetések leállítását és kártérítést.

A bíróság:

Elismerte, hogy a tervező által készített illusztráció, amelyen egy gömbölyödő alvó macskát ábrázol felülről nézve, művészeti alkotásnak minősül. A vádlott által a pólókon használt illusztrációk nagy része a tervező illusztrációjának fizikai másolata, ami megsérti a másolási és átdolgozási jogokat. Az illusztráció feltöltése a vádlott által üzemeltetett weboldalra a nyilvános közvetítési jog megsértését jelenti, és megsérti a tervező azonosságának megőrzési jogát és a név feltüntetési jogát az illusztrációval kapcsolatban.

Elismerte a tervező által kért másolási, átdolgozási és nyilvános közvetítési jogok megsértésének megállapítását. Továbbá,

Elfogadható, hogy a vádlott rendelkezik a fent említett termékekkel, ezért elfogadható a megsemmisítési kérelem. Mivel elfogadható, hogy a vádlott rendelkezik a képekkel kapcsolatos képadatokat tartalmazó adathordozóval, ezért elfogadható a törlési kérelem is.

Elfogadta a megsemmisítési kérelmet is. Ezen felül,

A használati díjat kiszámítva, a vádlott termékeiben nincsenek olyanok, amelyek csak az illusztrációt használják önállóan. A vádlott által készített más designokkal és mintákkal kombinálva az illusztrációt a teljes design részeként használják. Elfogadható, hogy figyelembe veszik a másolt vagy átdolgozott vádlott termékekben az illusztráció használatának arányát (méretét és számát).

A vádlott által az eladóknak eladott termékekkel kapcsolatos részt számították ki, és 1 223 570 jen használati díjat ismertek el.

Továbbá, kárpótlásként, figyelembe véve, hogy a vádlott kereskedelmi célból használja az illusztrációt, és nem az a célja, hogy gúnyolja a tervező illusztrációját, 300 000 jen kárpótlást ítélt meg a szerzői jogok megsértéséért, 150 000 jen ügyvédi díjat, összesen 450 000 jen kártérítést, és összesen 1 673 570 jen fizetését ítélte meg a vádlott cégnek (Osaka District Court, 2019. április 18. (2019)).

Lehet, hogy a tervező számára a megítélt passzív kártérítés összege nem volt kielégítő, de mivel a megsemmisítési kérelmet széles körben elfogadták, a vádlott számára ez szigorú ítélet volt.

Összefoglalás

A szerzői jog megsértése, néhány kivételtől eltekintve, szülői feljelentési bűncselekmény, tehát a sértettnek kell feljelentést tennie, különben nem lehet megbüntetni a tettest. Különösen az interneten a másolás és az átvétel nagyon egyszerű, ezért egyénként nagyon nehéz tökéletesen megvédeni a saját szerzői műveinket, ez a valós helyzet.

A szerzőnek magának kell figyelnie és intézkedéseket kell tennie, de ha megsértik a szerzői jogait, akkor a megfelelő kártérítés érdekében, és hogy ne terjessze tovább a kárt, javasoljuk, hogy minél előbb forduljon tapasztalt ügyvédhez.