MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

General Corporate

Az ügyvéd érthetően magyarázza a 'Munkavállalók kiküldetésének alapszerződésének elkészítésének főbb pontjait

General Corporate

Az ügyvéd érthetően magyarázza a 'Munkavállalók kiküldetésének alapszerződésének elkészítésének főbb pontjait

Az IT vállalatok viszonylag gyakran fogadnak munkavállalókat kölcsönzés keretében. A munkavállalók kölcsönzésének alapszerződése viszonylag szabványos, azonban számos záradék a Japán Munkavállaló-kölcsönzési törvényen (Japanese Worker Dispatch Law) alapul. Ezért a munkavállalók kölcsönzésének alapszerződésének elkészítéséhez elengedhetetlen a Japán Munkavállaló-kölcsönzési törvény alapvető ismerete.

Ezért bemutatjuk a munkavállalók kölcsönzésének alapszerződésében szereplő tipikus záradékokat, és magyarázatot adunk a kapcsolódó Japán Munkavállaló-kölcsönzési törvényre is.

Mi az a munkavállalók kiküldetési szerződése?

A munkavállalók kiküldetése olyan rendszer, ahol a munkavállaló munkaszerződést köt a kiküldő céggel (kiküldő), majd egy másik céghez (kiküldési hely) küldik, ahol ténylegesen utasításokat kap és dolgozik. A kiküldetés, átirányítás, kvázi-megbízás, alvállalkozás, álcázott alvállalkozás és munkaerő-ellátás közötti különbségeket a következő cikkben részletesen ismertetjük.

https://monolith.law/corporate/difference-contract-dispatch-loan-labor-supply[ja]

A kiküldött munka esetében nagy jelentősége van annak, hogy a munkaszerződést kötő cég és a ténylegesen utasításokat végrehajtó cég különböző. Ezenkívül fontos megjegyezni, hogy nincs szerződéses kapcsolat a kiküldött munkavállaló és a kiküldési hely között.

Korábban a munkavállalók kiküldetésének két típusa volt, a “speciális munkavállaló-kiküldetési üzlet”, amelyet regisztrációs típusnak neveztek, és az “általános munkavállaló-kiküldetési üzlet”, amelyet állandó típusnak neveztek. Az előbbi engedélyezési rendszer volt, az utóbbi bejelentési rendszer. Azonban a 2015-ben (Gregorian calendar year) hatályba lépett módosított Munkavállaló-kiküldetési törvény (Japán Munkavállaló-kiküldetési törvény) megszüntette ezt a megkülönböztetést, és jelenleg minden munkavállaló-kiküldetési üzlet engedélyezési rendszer alá tartozik.

Megjegyezzük, hogy a napi kiküldetés, amelyet korábban főként a fiatalabb korosztály használt, társadalmi problémává vált, és törvényi módosítás történt, jelenleg alapvetően tilos.

Az IT iparban gyakran problémát okozó álcázott alvállalkozás, amely hasonló, de nem azonos a kiküldetéssel, a következő cikkben részletesen ismertetjük.

https://monolith.law/corporate/criteria-for-disguised-contract[ja]

A munkavállalók kiküldetésének alapszerződésének főbb pontjai

Általános gyakorlat, hogy amikor a kiküldő fél munkavállalókat küld a kiküldési helyre, a kiküldő és a kiküldési hely között létrejön a munkavállalók kiküldetésének alapszerződése, majd ezt követően egyedi szerződést kötnek az egyedi kiküldési feladatokra vonatkozóan. Itt bemutatjuk a munkavállalók kiküldetésének alapszerződésének főbb pontjait. Megjegyezzük, hogy az alábbi záradék példákban az ‘A’ a kiküldési helyet, míg a ‘B’ a kiküldő felet jelöli.

Egyedi szerződésekre vonatkozó rendelkezések

A felek, azaz a Jelző és a B jelű felek minden alkalommal, amikor a B jelű fél munkaerőt kölcsönöz a Jelző félnek, megállapodást kötnek a kölcsönzött munkaerő által végzett munka tartalmáról, a munkahelyről, a munkaidőről és más, a munkaerő-kölcsönzéshez szükséges részletekről a munkaerő-kölcsönzésről szóló törvény (japán: 労働者派遣法) 26. cikkének 1. bekezdése szerinti munkaerő-kölcsönzési szerződés (a továbbiakban “egyedi szerződés”) alapján.

A munkaerő-kölcsönzési szerződés olyan szerződés, amelyben a szerződő felek egyike kötelezi magát arra, hogy munkaerőt kölcsönöz a másik félnek (a munkaerő-kölcsönzésről szóló törvény 26. cikkének 1. bekezdése). A munkaerő-kölcsönzési szerződést a kölcsönző és a kölcsönvevő között kötik meg.

A legtöbb esetben a kölcsönző és a kölcsönvevő között először alapszerződést kötnek a munkaerő-kölcsönzésről, majd minden egyes munkaerő-kölcsönzés alkalmával egyedi szerződést kötnek a munkafeltételekről. Fontos megjegyezni, hogy a munkaerő-kölcsönzésről szóló törvény 26. cikkében említett munkaerő-kölcsönzési szerződés nem az alapszerződést, hanem az egyedi szerződést jelenti.

Az egyedi szerződésben meghatározandó kérdések törvényben szabályozottak. Az alábbiakban néhány példa található, de az egyedi szerződésben meghatározandó kérdések széles körűek.

  • A kölcsönzött munkaerő által végzett munka tartalma
  • A kölcsönzött munkaerő munkahelyének neve és címe, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos munkahely
  • Az a személy, aki közvetlenül irányítja és utasítja a munkaerő-kölcsönzés során dolgozó munkavállalót a szolgáltatás igénybevételéért felelős személy részére
  • A munkaerő-kölcsönzés időtartama és a kölcsönzött munkavállaló munkanapjai
  • A kölcsönzött munkavállaló munkaidőnek kezdete és befejezése, szünetek, valamint a biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdések

A munkaerő-kölcsönzési időszakról szóló záradék

A és B felek megállapodnak abban, hogy a munkahelyek és egyéb munkaerő-kölcsönzési helyek (a továbbiakban “munkahelyek stb.”) esetében nem fogadnak el vagy küldenek munkaerő-kölcsönzést a munkaerő-kölcsönzés lehetséges időtartamának 3 évét meghaladó időszakra (kivéve, ha a véleménykérési eljárás alapján meghosszabbításra kerül). Ez nem vonatkozik azokra a munkaerő-kölcsönzésekre, amelyek nem tartoznak az időkorlát alá (azaz, amelyek megfelelnek a Japán Munkaerő-kölcsönzési törvény 40. cikkének 2. bekezdésének 1. pontjában foglaltaknak).

A 2015-ben (Heisei 27) bevezetett módosított Japán Munkaerő-kölcsönzési törvény szerint egy munkaerő-kölcsönző munkavállaló legfeljebb 3 évig lehet kölcsönzött egy adott munkahelyen. Ez a munkaerő-kölcsönzési időszakra vonatkozó szabály a következő két pontot tartalmazza:

  • Egy szervezeti egységen belül nem lehet ugyanazt a munkaerő-kölcsönzött munkavállalót 3 évnél hosszabb ideig folyamatosan foglalkoztatni
  • Egy adott munkahelyen nem lehet 3 évnél hosszabb ideig folyamatosan munkaerő-kölcsönzést alkalmazni

Azért, hogy a munkaerő-kölcsönzési időszakot meghosszabbíthassák, a munkaerő-kölcsönzőnek a munkaerő-kölcsönzési időszak végét megelőző egy hónappal a munkahely többségi munkavállalói szakszervezetének (vagy többségi képviselőjének) véleményét kell kikérnie.

Ez a záradék a munkaerő-kölcsönzési időszakra vonatkozó Japán Munkaerő-kölcsönzési törvény szabályozásának megfelelően került meghatározásra.

Pénzkezelés és autóhasználatra vonatkozó záradékok

Amennyiben az A félnek szüksége van arra, hogy a kiküldött munkavállaló kezeljen készpénzt, értékpapírokat, egyéb hasonló értékpapírokat és értéktárgyakat, vagy autót használjon a munkájához vagy más speciális feladatokhoz, akkor az A és B fél közötti megállapodás alapján, az A fél felügyeleti és irányítási felelőssége mellett, külön megállapodnak a szükséges kezelési eljárásokról.

Általános gyakorlat, hogy ha a kiküldött munkavállalónak pénzt kell kezelnie vagy autót kell használnia a kiküldetési helyen, akkor ezt külön megállapodásban rögzítik, amennyiben ez szükséges a kiküldetési hely munkájához.

Ha a kiküldött munkavállalót pénz vagy értéktárgyak kezelésére bízzák, és a munkavállaló elveszíti a pénzt vagy az értéktárgyakat, akkor a kiküldő félnek kártérítési felelősséget kell vállalnia. Hasonlóképpen, ha a munkavállaló autót használ, és közlekedési balesetet okoz, akkor a kiküldő félnek szintén kártérítési felelősséget kell vállalnia.

Ezért a kiküldő fél általában megtiltja a munkavállalóknak a pénzkezelést és az autóhasználatot, de ha szükséges, akkor egyedi megállapodás alapján engedélyezheti ezt.

A megfelelő foglalkoztatás biztosítására vonatkozó rendelkezések

1. A küldő fél köteles betartani a munkaügyi törvényeket és egyéb jogszabályokat, valamint a jelen szerződést és az egyedi szerződéseket a munkavállalók foglalkoztatása során, és gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállalók munkája megfelelő és zökkenőmentes legyen. Ezen felül figyelembe kell venni a szexuális zaklatás megelőzését, és igyekezni kell elősegíteni a munkavállalók hozzáférését olyan létesítményekhez, mint az orvosi rendelők és az étkezők.
2. A küldő fél köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy támogassa a munkavállalók tudásának, készségeinek és képességeinek fejlesztését, valamint a munkavállalók biztonsági és egészségügyi oktatását. Ezen felül igyekeznie kell elősegíteni, hogy a munkavállalók részt vehessenek azon oktatási és képzési programokban, amelyeket a küldő fél saját, hasonló munkát végző munkavállalói számára szervez.

Lehet, hogy a munkavállalók foglalkoztatásának alapszerződésében meghatározzák, hogy a munkáltatónak figyelembe kell vennie a szexuális zaklatás megelőzését, és biztosítania kell, hogy a munkavállalók ugyanolyan oktatást és képzést kapjanak, mint a munkáltató saját alkalmazottai.

A munkavállalók foglalkoztatásáról szóló törvény 40. cikkelye szerint a munkáltatónak kötelessége gondoskodni a munkavállalók megfelelő munkakörnyezetének fenntartásáról. Konkrétan, ha a munkavállaló panaszt tesz a munkájával kapcsolatban, a munkáltatónak értesítenie kell a munkavállaló küldőjét, és intézkednie kell a panasz kezeléséről. Ezen felül a munkáltatónak gondoskodnia kell a megfelelő munkakörnyezet fenntartásáról, beleértve a szexuális zaklatás megelőzését is. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések ezen kötelezettségek megerősítését szolgálják a munkavállalók foglalkoztatásának alapszerződésében.

A munkavállalók foglalkoztatásáról szóló törvény 40. cikkelye szerint a munkavállalókat fogadó munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállalók ugyanolyan oktatásban és juttatásokban részesüljenek, mint a munkáltató saját alkalmazottai. A 2. bekezdésben foglalt rendelkezések ezen kötelezettségnek felelnek meg.

Rendelkezések a túlórával és egyéb munkaidővel kapcsolatban

A küldő fél a munkavállalók számára, a munka törvénykönyve 36. cikkelye alapján, a B fél által benyújtott megállapodás (36-os megállapodás) keretein belül és az egyedi szerződés rendelkezései alapján, túlórára és ünnepnapokon történő munkavégzésre utasíthatja őket.

A munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönbe adott munkavállalók munkafeltételeit a kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő közötti munkaerő-kölcsönzési szerződés határozza meg. A legtöbb esetben a munkaerő-kölcsönzési alapszerződés csak általános kérdéseket tartalmaz, a konkrét részleteket pedig az egyedi szerződések szabályozzák.

A kölcsönbe vevőnek be kell tartania a munkaerő-kölcsönzési szerződésben meghatározott munkafeltételeket. Ezenkívül a munka törvénykönyve szerinti túlóra, szünetek és ünnepnapokkal kapcsolatos kötelezettségekért is a kölcsönbe vevő felel.

A munka törvénykönyve szerint, ha a munkavállalót arra kényszerítik, hogy egy nap 8 óránál többet, vagy egy hét alatt 40 óránál többet dolgozzon, akkor szükség van az úgynevezett 36-os megállapodás benyújtására. A munkaerő-kölcsönzés során a 36-os megállapodás benyújtásának és egyéb kötelezettségeknek a terhét a kölcsönbe adó viseli, de a tényleges túlóra és egyéb munkaidő-kezelésért a kölcsönbe vevő felelős, erre különösen figyelni kell.

Klauszula a kártérítésről

Ha a kiküldött munkavállaló szándékosan vagy súlyos hanyagságból kárt okoz a Megbízónak vagy harmadik félnek a kiküldetési feladatok végrehajtása során, a Megbízott felelősséggel tartozik a Megbízó felé. Azonban, ha a kár a Megbízó által használt irányító vagy más személy (a továbbiakban “irányító stb.”) utasításai miatt keletkezett (beleértve a szükséges figyelmeztetések és utasítások elmulasztását is), ez nem vonatkozik.

Ha a kiküldött munkavállaló kárt okoz a kiküldetési helyen vagy a vevőknél, stb., a kártérítési felelősség kérdése felmerülhet. A klauszula például alapvetően a kiküldő felelősségét rója, de ha a kárt a kiküldetési hely irányításából ered, akkor a kiküldetési hely nem viseli a kártérítési felelősséget, vagy csökkenti a részesedését.

Továbbá, ha a kiküldött alkalmazott kezeli a pénzt vagy használja az autót, a kártérítés összege könnyen túlzott lehet, ezért hatékony lehet a kártérítés összegének felső határát meghatározni.

Összefoglalás

A munkavállalók kiküldetéséről szóló alapszerződés számos záradékát a Japán ‘Munkavállalók kiküldetéséről szóló törvény’ (労働者派遣法) szabályozza. Mivel a ‘Munkavállalók kiküldetéséről szóló törvény’ gyakran módosul, fontos, hogy mindig naprakészek legyünk a legfrissebb jogszabályokkal kapcsolatban. Különösen az IT szektorban gyakori a munkavállalók kiküldetése, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a munkavállalók kiküldetésével kapcsolatos jogszabályok alapvető részeivel.

Szerződéskészítés és -felülvizsgálat a Monolit Ügyvédi Irodánál

A Monolit Ügyvédi Iroda, mint az IT, internet és üzleti jog területén kiemelkedő szakértelemmel rendelkező iroda, nem csak a munkaerő-kölcsönzési alapszerződésekkel foglalkozik, hanem számos más szerződés elkészítését és felülvizsgálatát is vállalja tanácsadói és ügyfél vállalatok számára. Ha érdekli a téma, kérjük, tekintse meg a részleteket az alábbiakban.

https://monolith.law/contractcreation[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére