A nyilvánosság és terjedési képesség szerepe a becsületsértésben

A Büntető Törvénykönyvben (a továbbiakban: Btk.) a következőképpen határozza meg a becsületsértés alapvető elemeit:

“Aki nyilvánosan tényt állít vagy híresztel, és ezzel más becsületét megsérti, függetlenül attól, hogy a tény valós-e vagy sem, három évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy 500 ezer forintig terjedő pénzbüntetéssel sújtható.”

Btk. 230. § (1) bekezdés

A Btk. szerint a becsületsértés alapvető eleme a nyilvánosság, vagyis a tények vagy vélemények, illetve kritikák közlése meghatározatlan vagy nagyszámú személy felé. Ha nincs nyilvánosság, akkor a becsületsértés nem valósul meg. Azonban, ha a közlés csak néhány konkrét személyhez irányul, de onnan továbbterjedhet meghatározatlan vagy nagyszámú személyhez, akkor az is becsületsértésnek minősülhet.

De hogyan alakul ez a polgári jogban? Az interneten elkövetett becsületsértés esetében is felmerülhet ez a kérdés.

A Polgári Törvénykönyv szerinti rágalmazás és nyilvánosság

A Polgári Törvénykönyv szerinti jogellenes cselekményként értelmezett rágalmazás esetében nincs kifejezett jogszabályi előírás, amely a nyilvánosságot követelményként támasztaná.

“Aki szándékosan vagy gondatlanságból megsérti mások jogait vagy jogilag védett érdekeit, köteles megtéríteni a kárt, amely ezzel keletkezett.”

Polgári Törvénykönyv 710. § (japán ~)

“Akár más személy testi épségét, szabadságát vagy becsületét sérti meg, akár más személy tulajdonjogát sérti meg, a fent említett rendelkezés alapján kártérítési kötelezettséget viselő személynek a vagyoni káron túlmenően is meg kell térítenie a kárt.”

Polgári Törvénykönyv 709. § (japán ~)

Az aktuális gyakorlatban azonban a nyilvánosság szükséges. A rágalmazás lényege a társadalmi értékelés csökkenése, de a “társadalom” fogalma nem meghatározott vagy nagyszámú embert tartalmaz, és nehéz azt állítani, hogy a társadalmi értékelés csökken a kisebbséghez intézett kijelentések miatt.

Ezért a polgári rágalmazás esetében is szükséges, hogy az nem meghatározott vagy nagyszámú személyre irányuljon, és ezt a bírói gyakorlat is megerősítette.

A rágalmazás létrejöttének feltételeit a következő cikkben részletesen ismertetjük.

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

Mit jelent a “nem meghatározott” vagy “többszámú”?

Mikor és milyen esetekben tekinthető valami “nem meghatározottnak” vagy “többszámúnak”?

Egy jogi egyetem professzora munkahelyi konfliktus miatt kártérítést követelt egy egyetemi szervezettől és öt professzortól. Az egyetemi szervezetet arra kötelezte, hogy fizessen ki kárpótlást.

A Takamatsu Felsőbíróság (Takamatsu High Court) a belső konfliktusra vonatkozóan megállapította, hogy “a szakmai posztgraduális programokban, ahol az oktatási színvonal fenntartása és javítása kiemelt fontosságú, a tanárok közötti vita és kritika az oktatás tartalmáról és módszeréről előre látható. Ennek fényében a tanárok közötti beszélgetések az oktatás tartalmáról, ha a módszer nem hiányzik jelentősen a megfelelőségből, alapvetően törvényes üzleti tevékenységnek tekinthetők.”

“A felperes, aki a bíróság közvetítő bizottságának tagja, kétségbe vonja, hogy nem jelentette a bíróságnak, hogy pszichiátriai kezelés alatt áll, és hogy kizárták az oktatásból. Azt is mondta, hogy önmaga jelenti be a Legfelsőbb Bíróságnak. Tekintettel arra, hogy ezek a megjegyzések és kijelentések a magánélethez tartozó, magas szintű privát ügyeket hozzák nyilvánosságra, ezek a megjegyzések teljesen irrelevánsak a professzori tanács jogköreivel kapcsolatban, és teljesen hiányzik a szükségességük. Még akkor is, ha ezeket a megjegyzéseket egy viszonylag zárt helyen, a professzori tanácsban tették, illegálisnak kell tekinteni őket.”

Takamatsu Felsőbíróság, 2019. április 19-i ítélet

A bíróság rágalmazásnak minősítette a megjegyzéseket, és arra kötelezte az egyetemi szervezetet, hogy fizessen ki 770 000 jent (kb. 2,2 millió forintot), ami meghaladja az elsőfokú bíróság által megállapított 110 000 jenes (kb. 315 000 forintos) kártérítést. Érdekes, hogy a megjegyzéseket egy viszonylag zárt helyen, a professzori tanácsban tették, és bár a pontos számot nem említik, valószínűleg körülbelül 20 főről van szó.

A professzor ugyanakkor négy kollégájának küldött e-mailt, amelyben

“Az e-mail tartalma teljesen irreleváns a felperes oktatási tartalmához képest, és ‘idiot’ néven említi a felperest, azt állítva, hogy a felperes női combokat simogat, és csatolja a fényképeket. Ezek a kifejezések és módszerek nyilvánvalóan megsértik a felperes méltóságát és sértik a hírnevét. Az ilyen tények nyilvánvalóan magánjellegűek és nincsenek kapcsolatban a munkával. Nem állapítható meg, hogy a felperes által bemutatott tények vagy a fényképek csatolása bármilyen értelmet adna a felperes büntetésének vagy bánásmódjának. Az e-mail kifejezéseit tekintve, ezeket a támadásokat vagy rágalmazásokat a felperes ellen történtek, és nem tekinthetők közérdekű tényeknek vagy közérdekű céloknak.”

Takamatsu Felsőbíróság, 2019. április 19-i ítélet

Ez is figyelemre méltó.

Az a kérdés, hogy csak azért, mert a közvetlen kifejezés címzettje egy meghatározott kis csoport, tagadhatjuk-e a rágalmazást, a polgári rágalmazásban is alkalmazták a büntetőjogi rágalmazás esetjogában kifejlesztett terjesztési elméletet, a terjesztési lehetőséget. Azonban a terjesztési lehetőséget nem említik az ítéletben, tehát a “többszámú” kifejezést mintegy 20 főre, illetve 4 főre is alkalmazták. Emlékeztetőül, a múltban volt olyan eset, amikor 4 fő esetében tagadták a nyilvánosságot (Tokiói Kerületi Bíróság, 2010. október 7-i ítélet).

Példa a terjedési lehetőség elismerésére

Volt olyan eset, amikor egy társasházkezelő cég kártérítést követelt egy társasházkezelő bizottsági tagtól, mert a tag rágalmazó dokumentumokat terjesztett róla, és ismételten fenyegető és törvénytelen cselekményeket követett el.

Az egyik társasházkezelő bizottsági tag faxon tájékoztatta a többi 11 tagot arról, hogy annak ellenére, hogy a társasház földrengésbiztonsági vizsgálatának elvégzéséről határozat született, a kezelő cég alattomos és rosszindulatú akadályozása miatt a vizsgálat végrehajtása késik. A tag rámutatott arra, hogy a kezelő cég előnyöket és presztízst helyezett előtérbe, és számos rosszindulatú cselekedetet követett el. Annak ellenére, hogy ezeket az információkat csak a 11 tag számára küldték el faxon, a bíróság úgy ítélte meg, hogy “nem szükséges, hogy a tényeket vagy a véleményeket közvetlenül nagyszámú embernek közöljék. Ha a tényeket vagy a véleményeket csak néhány embernek közölték, de van lehetőség arra, hogy azok nagyszámú emberhez eljussanak, akkor azt kell tekinteni, hogy a tények vagy a vélemények nyilvánosságra kerültek”, és elismerte a terjedési lehetőséget.

Ezért a jelen dokumentumot a társasházkezelő bizottság 11 tagjának terjesztették. Tekintettel a dokumentum jellegére, amely a társasház földrengésbiztonsági vizsgálatát és más kezelési kérdéseket vet fel, a dokumentum tartalmának a bizottsági tagokon keresztül a társasház tulajdonosaihoz és bérlőihez is eljuthatott. Ezért azt mondhatjuk, hogy a dokumentum terjesztése nyilvánosságra került.

Tokiói Kerületi Bíróság 2009. augusztus 27-i (2009) ítélete

A bíróság a 11 tagot néhány konkrét személynek tekintette, elismerte a terjedési lehetőséget, és figyelembe vette, hogy a társasház tulajdonosaihoz és bérlőihez összesen 21 különböző dokumentumot terjesztettek kitartóan. A bíróság elismerte a társasházkezelő cég nem anyagi kárait, és megparancsolta a társasházkezelő bizottsági tagjának, hogy fizessen 1 millió jen kártérítést.

https://monolith.law/reputation/honor-infringement-and-intangible-damage-to-company[ja]

Internet és nyilvánosság

Az interneten történő kifejezések, mint például fórumok, hírlevelek, levelezőlisták stb., alapvetően arra épülnek, hogy azokat meghatározatlan vagy nagyszámú ember olvassa, ezért alapvetően elismerik a nyilvánosságukat. Azonban az internetes kifejezések esetében, bár elméletileg bárki számára elérhetőek, és bárki számára lehetőség van az olvasásra, gyakran előfordul, hogy valójában csak kevés ember olvassa őket. Ennek ellenére a legtöbb bírósági ítélet nem ismeri el a felelősség alóli mentességet, csak azért, mert kevés a hozzáférés.

Volt olyan eset, amikor egy cég és annak vezetője a szolgáltatótól kérte a felhasználói információk közzétételét, mert a honlapon, amely a munkakeresők számára hasznos információkat tartalmaz a munkakereséshez, rágalmazó bejegyzéseket tettek közzé. A felhasználói információk közzétételével kapcsolatos kérelmet részletesen tárgyaljuk az alábbi cikkben.

https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law[ja]

A Tokiói Kerületi Bíróság (2009. január 29.) megparancsolta a felhasználói információk közzétételét, mivel a honlapon a felhasználók által közzétett bejegyzések, mint például “ritkán látható, rendkívül önkényes cégvezető, aki durva és goromba, és aki rendszeresen bántalmazza a vezető munkatársait a megbeszéléseken”, “ha talál egy kedvenc alkalmazottat a cégben, szeretőjévé teszi. Jelenleg is több szeretője van”, “az elmúlt évben egy alkalmazott, aki megpróbálta nyilvánosságra hozni a cég piszkos ügyeit, a maffiát használta fel, hogy elnyomja őt. Most úgy tűnik, hogy a maffia fenyegeti őt”, stb. nyilvánvalóan megsértették a felperesek hírnevét és hitelét.

Ebben a perben a szolgáltató azt állította, hogy “a becsületsértés miatt elkövetett jogsértés csak akkor állapítható meg, ha valós kárt okozott, amelyet pénzzel kell kárpótolni, ezért nem elegendő, ha csak meghatározatlan számú személy tudja a tényeket. Mivel a cikkhez való hozzáférés száma, beleértve a felperesek által végzett hozzáféréseket is, csak 7 volt, valójában nem keletkezett kár, és nincs jogsértés, és ha kár is keletkezett, az korlátozott”, de az ítélet ezt elutasította:

Az interneten elkövetett becsületsértés esetében a jogsértés akkor állapítható meg, ha a mások társadalmi értékelését csökkentő tartalmú cikket meghatározatlan számú személy olvashatja, és a cikk tárgyát képező személy veszélybe kerül, hogy a cikk tartalma szerint értékelik. Mivel a cikk mintegy 1 év 2 hónapig volt elérhető meghatározatlan számú személy számára, a jogsértés nem tagadható meg, még akkor sem, ha a cikkhez való hozzáférés csak 7 volt.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2009. január 29-i ítélet

Ez azt jelenti, hogy még ha a hozzáférés csak 7 volt is, a jogsértés akkor is megállapítható, ha “meghatározatlan számú személy olvashatja a cikket, és a cikk tárgyát képező személy veszélybe kerül, hogy a cikk tartalma szerint értékelik”.

Email és terjesztési lehetőség

Volt olyan eset, amikor a cég képviselője és alkalmazottai által a kereskedelmi partnernek küldött email, amelyben azt állították, hogy a volt alkalmazott hűtlen kezelést, sikkasztást és más bűncselekményeket követett el, valamint korábban drogokkal kapcsolatos büntetőeljárásban érintett volt, rontotta a volt alkalmazott hírnevét.

Az email könnyen továbbítható, így harmadik felek is könnyen megtekinthetik, ezért gyakran mondják, hogy terjesztési lehetőséggel rendelkezik. Az email küldésének terjesztési lehetőségét elismerő folyamat érdekes példa.

Az emailben azt is leírták, hogy a volt alkalmazott túlzottan magas díjazást fizettetett a céggel a modelleknek és sztároknak, majd ebből kickbacket kapott és ezt eltulajdonította. A cég azt állította, hogy “az email küldése általában konkrét és kevés személynek szóló tényfeltárás, és nem valami, ami ténylegesen nyilvánosságra kerülne a nagyközönség előtt, hacsak nincs rá lehetőség. Ebben az esetben a címzett neve egyértelműen meg van jelölve, mint a kereskedelmi partner felelős személye, és ha gondatlanul nyilvánosságra hozzák, új konfliktusok, mint például a hírnev rontása vagy az üzleti tevékenység akadályozása, merülhetnek fel a jogtalan díjazási igényekkel kapcsolatban. Nem tervezték harmadik feleknek történő nyilvánosságra hozatalát, és a címzettek valójában nem terjesztették tovább harmadik feleknek. Ezért ebben az esetben nincs lehetőség arra, hogy az email tartalma harmadik felekhez eljusson, és nincs nyilvánosság.”

“Az email küldése, bár minden egyes email konkrét címzettnek szól, de a címzettek száma 18 fő, ráadásul a tartalom a vádlott cég üzleti tevékenységéhez kapcsolódó fontos kérdés, amely arra kéri a kereskedelmi partnereket, modelleket és sztárokat, hogy ne fizessenek túl sokat, és figyelmezteti őket, hogy a felperesek igényei jogtalanok. Természetesen szükség van arra, hogy a kereskedelmi partner cég vezetői és felelős személyei is tudjanak a tartalomról. Így az emailben küldött tartalom, természeténél fogva, nem csak a közvetlen címzetteknek, hanem minden érintettnek ismertté kell válnia, és terjesztési lehetőséggel rendelkezik a széles körben érintett személyek körében. Ezért nem lehet elfogadni a vádlott cég állítását, hogy az egyes küldött tartalmaknak nincs terjesztési lehetőségük harmadik felek felé.”

Tokiói Felsőbíróság, 2014. július 17-i ítélet

A bíróság megváltoztatta az eredeti ítéletet, amely 330 ezer jen fizetését követelte, és 500 ezer jen fizetését rendelte el a cég és a vezető részére.

Mivel 18 személynek küldték az emailt, nem lett volna meglepő, ha a nyilvánosságot elismerik, de a terjesztési lehetőséget elismerték. Az email esetében nagyon óvatosnak kell lenni.

https://monolith.law/reputation/defamation-and-transmission-possibility-by-sending-email[ja]

Összefoglalás

A terjedési lehetőségeket figyelembe véve, az SNS-en történő bejegyzésekkel kapcsolatban is szükséges a figyelem. Veszedelmes azt gondolni, hogy “ha a bejegyzés nyilvánosságát barátokra vagy követőkre korlátozzuk, akkor a rágalmazás nem valósul meg”.

Ha a Facebookon barátoknak szóló bejegyzést tesz közzé, és “barátai” száma több tucat, akkor nagy a valószínűsége, hogy nyilvánosságot ismernek el, és még kevesebb esetben is elismerhető a terjedési lehetőség. A Twitter zárt fiókjú felhasználói esetében is, ha “követőik” száma több tucat, akkor nagy a valószínűsége, hogy ugyanúgy tekintenek rájuk, mint a nyilvános fiókokra.

A rágalmazásban megjelenő nyilvánosság és terjedési lehetőség új és érzékeny kérdés, ezért kérjük, forduljon tapasztalt ügyvédhez, aki sok tapasztalattal rendelkezik a rágalmazás területén.