Cselekvési terv, ha az interneten rágalmazás áldozatává váltunk

Az interneten történő rágalmazás, vagy hírnevkárosítás esetén alkalmazandó megoldásokról már írtunk néhány cikket. Most arról fogunk beszélni, hogy mit tehetünk, ha minket tesznek meg a rágalmazás elkövetőjének, a korábbi cikkeinkben leírtak alapján.

Az anonimitás miatt könnyen írhatunk bejegyzéseket, még akkor is, ha nincs rossz szándékunk. Azonban előfordulhat, hogy a bejegyzés olvasója úgy érzi, hogy rágalmazták, megsértették a becsületét, és megpróbálja azonosítani, majd beperelni a bejegyzés szerzőjét.

Ilyen esetekben a reakciónk attól függ, hogy melyik szakaszban vesszük észre, hogy minket tettek meg a rágalmazás elkövetőjének, vagy hogy valójában mi lettünk azzá. Minden szakaszban megfelelően kell reagálnunk.

Az ellenfél észrevételének szakasza

Természetesen a legjobb, ha észreveszed, hogy a bejegyzésed “problémás lehet”, mielőtt az ellenfél észrevenné, és törölni tudod a cikket. Ha a cikket nem látják, az ellenfél nem sérülhet meg. A cikkeket, amelyeket az írója sértőnek vagy becsületsértőnek tart, és amelyek miatt a becsületét sértettnek érzi, jobb törölni, mielőtt elterjednének.

Ebben a tekintetben könnyű törölni a saját blogodat vagy SNS-odet.

Az a baj, hogy az anonim fórumokon vagy véleményoldalakon történő közzététel esetén a szerzők általában nem tudják törölni a cikkeket. A törlés többnyire tilos a felhasználási feltételek szerint. Ráadásul a nagy fórumokon szinte mindig van “törlési kérelem űrlap”, így sokan azt gondolják, hogy ha innen kérik, könnyen törölhetik a cikket, de valójában csak nagyon ritkán törlik. Még ha “szeretném törölni” is a kérelmet, nehéz bizonyítani, hogy te vagy a szerző, és a fórum üzemeltetői számára probléma lenne, ha a felhasználók csökkennek, mert “az a fórum könnyen törli az emberek bejegyzéseit”.

Ezért ilyen esetekben, még ha észre is veszed, hogy a bejegyzésed “problémás lehet”, nincs más választásod, mint elmagyarázni a helyzetet a webhely kezelőjének, kérni, hogy törölje a cikket, és megvárni a fejleményeket.

Az eljárások ugyanazok a következőkben is, de a “törlés vagy nem törlés” kérdése végül is nagyban függ attól, hogy a közzétett bejegyzés törvénytelen-e vagy sem. Az interneten közzétett bejegyzések “törvénytelen” státuszának legtöbb oka a becsület megsértése (becsületsértés) és a magánélet megsértése. A feltételeket, amelyek alapján ezek érvényesülnek, részletesen ismertetjük egy másik cikkben.

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

https://monolith.law/reputation/privacy-invasion[ja]

A “Sértő információ értesítő és küldés-megelőző intézkedésekkel kapcsolatos érdeklődő levél” megérkezése

A “küldés-megelőző intézkedés” azt jelenti, hogy ha valaki vagy egy cég kérésére, aki az interneten történő rágalmazás vagy személyes adatok megsértése miatt panaszt tett, a kért tartalomszolgáltató, szolgáltatás, szolgáltató stb. törli a bejegyzést.

A küldés-megelőző intézkedést csak a jogait megsértett áldozat vagy annak képviselője kérheti. A küldés-megelőző intézkedés jogi ügy, és csak ügyvéd végezheti az érintett helyett.

Azok, akik úgy gondolják, hogy a közzétett információk megsértették a jogukat, elküldik a “Sértő információ értesítő és küldés-megelőző intézkedés kérőlevél”-t a tartalomszolgáltatónak, szolgáltatásnak, szolgáltatónak stb., amelyben megadják a “közzététel helyét”, a “közzétett információt”, a “megsértett jogot” és a “jog megsértésének okát (a kár állapota stb.)”, és kérnek egy cikk törlését.

Ha a tartalomszolgáltató, szolgáltatás, szolgáltató stb. elfogadja a küldés-megelőző intézkedés kérőlevelét, elvégzi a felülvizsgálatot, és a szolgáltató felelősségkorlátozási törvény alapján eldönti, hogy a törlés megfelelő-e.

Ha a törlést megfelelőnek találják, a “Sértő információ értesítő és küldés-megelőző intézkedésekkel kapcsolatos érdeklődő levél”-t küldik a feladónak, hogy megerősítsék a szándékát, hogy “törölhetjük-e ezt a bejegyzést”, és választ kérnek 7 napon belül (2 nap, ha a bosszúpornó áldozatára vonatkozik).

Ha a feladó egyetért a törléssel, a cikk törlésre kerül, de érdemes nyugodtan átgondolni, hogy mit tegyen a következő 7 napban.

Nem szükséges mindig egyetérteni, ha a “Sértő információ értesítő és küldés-megelőző intézkedésekkel kapcsolatos érdeklődő levél” megérkezik. Még akkor is, ha a bejegyzés írója úgy gondolja, hogy “rágalmazták”, és kártérítést szeretne kérni később, nem biztos, hogy a rágalmazás vagy a személyes adatok megsértése valóban fennáll. Sok esetben túlzott a reakció, és lehet, hogy önző és ésszerűtlen követeléseket tesz. Lehet, hogy nincs probléma a bejegyzéssel, és a bejegyzést író lehet a helyes.

Ilyen esetekben elegendő, ha a “nem értek egyet” választ adja az érdeklődő levélre, és ha nem ért egyet, nem fog később hátrányt szenvedni.

(Minden ilyen dokumentum megtalálható a Szolgáltató felelősségkorlátozási törvényhez kapcsolódó információs weboldalon.)

Azonban nehéz eldönteni, hogy a saját bejegyzéseink helytállóak-e. Ha konzultál egy tapasztalt ügyvéddel, aki sok internetes rágalmazási ügyet kezelt, tanácsot adhat arra, hogy hogyan reagáljon.

Megjegyzendő, hogy a bejegyzés írójának azonosításához szükséges eljárás rendkívül bonyolult. Ebben a cikkben a bejegyzés írójának nézőpontját magyarázzuk el, de az alábbi cikkben a bejegyzés olvasójának nézőpontját magyarázzuk el. Ha mindkettőt elolvassa, megérti az úgynevezett “bejegyzés író azonosításának” eljárását, és azt, hogy milyen dokumentumok érkeznek a bejegyzés írójának ebben az eljárásban.

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]

https://monolith.law/reputation/process-of-deletion[ja]

Amikor megérkezik a “véleménykérő levél” a tartalomszolgáltatótól

Sokakat meglephet, ha egy nap hirtelen “véleménykérő levél” érkezik postán. Kellemetlen érzés tudni, hogy valaki a személyes adatainkat kéri.

Ezen a ponton sokan először veszik észre, hogy a általuk írt cikk problémát okoz. Lehet, hogy néhányan pánikba esnek, de fontos, hogy higgadtan reagáljunk.

Ezt a “véleménykérő levelet” hivatalosan “véleménykérő levél a küldő adatainak nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban” néven ismerjük, és ez egy olyan dokumentum, amelyet a szolgáltató küld a küldőnek, amikor valaki, aki rágalmazást állít, a szolgáltatótól kéri a küldő adatainak nyilvánosságra hozatalát. Ez a folyamat a Japán Szolgáltatói Felelősség Korlátozás Törvényben (Japanese Provider Liability Limitation Act) van meghatározva.

Döntsünk arról, hogy hozzájárulunk-e a személyes adataink nyilvánosságra hozatalához. A választ két hét alatt kell megadni.

Ha csak a cikk törlését kérik, akkor alacsony a kockázata annak, hogy a jövőben kártérítési igényt támasztanak, de ha a küldő adatainak nyilvánosságra hozatalát is kérik, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy jogi felelősséget vonnak maguk után, ezért azonnal konzultálni kell egy ügyvéddel.

Az ezen a ponton történő reagálás az egyes esetektől függ. Bízzuk ezt a szakértőre, az ügyvédre. Már nem szabad egyénileg reagálni.

Amikor az “Észrevételi kérelem” érkezik a közvetítő szolgáltatótól

Amikor nem a bejegyzést közzétevő oldaltól, hanem a közvetítő szolgáltatótól érkezik az “Észrevételi kérelem”, akkor már a tartalom-, szolgáltató- és szolgáltatói döntésen keresztül, a károsult már hozzájutott a feladó adataihoz, mint az IP-cím és az időbélyeg, még akkor is, ha a nyilvánosságra hozatalt elutasították. Mivel gyakran előfordul, hogy a bíróság már egyszer elismerte a cikk jogellenességét a bírósági eljárás során, fel kell ismernünk, hogy a helyzetünk nagyon rossz.

A károsult összegyűjti a jogi sérelmek bizonyítékait, kérelmezi a feladó adatainak nyilvánosságra hozatalát, azonosítja a bejegyzést közzétevő személyt, és kártérítést igényel. Valószínűleg eljárást is indítottak a feladó adatainak törlésének megakadályozása érdekében, hogy az hozzáférhető maradjon.

Ha egyetért a nyilvánosságra hozatallal

Ha egyetért, a feladó “címe, neve, e-mail címe” és egyéb adatai elküldésre kerülnek a kárt szenvedett személynek. Ha egyetért, valószínűleg párbeszédet kezdeményez a kárt szenvedett személlyel a megegyezés érdekében.

Ha nem ért egyet a nyilvánosságra hozatallal

Ha nem ért egyet a nyilvánosságra hozatallal, előfordulhat, hogy a szolgáltató döntése alapján az információ nyilvánosságra kerül. Azonban a szolgáltatók alapvetően nem hajlandók a feladó adatainak nyilvánosságra hozatalára a feladó beleegyezése nélkül, így a feladó adatainak nyilvánosságra hozatalát általában peres eljárás keretében kell kezdeményezni. A per fő vitapontja, hogy a céltárgy bejegyzés vagy egyéb megjegyzések nyilvánvalóan sértik-e a felperes (a nyilvánosságra hozatal kérelmezője) jogait. Ha vitatkozni szeretne, konzultáljon ügyvédjével a kilátásokról.

Amikor a feladó adatainak nyilvánosságra hozatalát kérik, feltételezhető, hogy az ellenfélnek már van ügyvédje.

A pereskedés szakasza

Ha polgári peres eljárásra kerül sor

A rágalmazó cselekmények a “Japán Polgári Törvénykönyv” 709. cikkelyének megfelelnek, amely kimondja, hogy “az a személy, aki szándékosan vagy hanyagságból megsérti mások jogait vagy jogilag védett érdekeit, felelős a károkért, amelyek ezzel keletkeztek”. Ezen alapulva kártérítési igényt támaszthatnak Önnel szemben, a jogellenes cselekmények fő indokai pedig a “becsületsértés” és a “személyes adatok megsértése”.

A becsület a társadalom által adott objektív értékelés, és minden olyan cselekedet, amely csökkenti ezt a társadalmi értékelést, becsületsértésnek minősül.

Továbbá, még ha az információ igaz is, ha olyan információt hoz nyilvánosságra, amelyet a másik fél nem szeretne, hogy ismert legyen, ez a személyes adatok megsértését jelentheti.

Ha jogellenes cselekmény alapján kártérítési igényt támasztanak Önnel szemben, és veszít a perben, akkor kártérítést kell fizetnie a sértettnek a poszt által okozott “károkért”. A kártérítés összegének meghatározására bizonyos szabályok vonatkoznak, nagyjából:

• fájdalomdíj
• a sértett által a posztoló személy azonosítására fordított ügyvédi költségek
• a sértett által a kártérítési igény érvényesítésére fordított ügyvédi költségek

összege.

https://monolith.law/reputation/calculation-method-of-compensation-for-damages[ja]

https://monolith.law/reputation/compensation-for-defamation-damages[ja]

Ha büntetőeljárásra kerül sor

Ha a másik fél büntetőfeljelentést tesz, akkor fennáll a lehetősége, hogy “bűnözőként” letartóztatják.

A becsületsértés a “Japán Büntető Törvénykönyv” 230. cikkelyének 1. bekezdésében szerepel, amely szerint “az a személy, aki nyilvánosan tényeket állít és megsérti mások becsületét, függetlenül attól, hogy a tények igazak-e vagy sem, legfeljebb három évig tartó szabadságvesztésre vagy legfeljebb 500 000 jen bírságra ítélhető”.

A sértés a “Japán Büntető Törvénykönyv” 231. cikkelyében szerepel, amely szerint “az a személy, aki nyilvánosan megsért másokat, még ha nem is állít tényeket, őrizetbe vehető vagy bírságot kell fizetnie”.

A hitelrontás a “Japán Büntető Törvénykönyv” 233. cikkelyében szerepel, amely szerint “az a személy, aki hamis pletykákat terjeszt, vagy csalárd módon rontja meg mások hírnevét, vagy akadályozza mások munkáját, legfeljebb három évig tartó szabadságvesztésre vagy legfeljebb 500 000 jen bírságra ítélhető”.

Az erőszakos munkahelyi zaklatás a “Japán Büntető Törvénykönyv” 234. cikkelyében szerepel, amely szerint “az a személy, aki erőszakot alkalmazva akadályozza mások munkáját, az előző cikk szerint büntethető”.

Ha ezekben a bűncselekményekben találják bűnösnek, és “szabadságvesztésre”, “fogságra” vagy “bírságra” ítélik (beleértve a végrehajtás felfüggesztését is), akkor előéletűnek minősül.

A peren kívüli megegyezés megfontolásának szakasza

A “bírósági eljárás szakasza” egyben a “peren kívüli megegyezés megfontolásának szakasza” is.

A peren kívüli megegyezés olyan megoldás, amelyben a károkozó kártérítést fizet a károsultnak a vitás ügy rendezése érdekében. A becsületsértés bűncselekménye olyan bűncselekmény, amely csak a károsult feljelentése esetén válik büntetőjogi üggyé, ezért ha a felek peren kívüli megegyezéssel rendezik a vitát, és a károsult visszavonja a feljelentést, a további vizsgálatot megszüntetik, és természetesen a büntetett előélet kockázata is megszűnik.

Nincsenek szabályok a peren kívüli megegyezés eljárására, de általában a károkozó kezdeményezi a károsulttal való bocsánatkérés és megbeszélés lehetőségét.

A megbeszélés során a feleknek meg kell állapodniuk a részletekről, ami büntetőjogi és polgári jogi eljárások megértését igényli, és ez lehetetlen jogi ismeretek nélkül. A károsultnak, a károkozónak vagy mindkét félnek ügyvédet kell fogadnia a tárgyalásokhoz.

Összefoglalás

Nem csak az internetes rágalmazás esetében, hanem ha úgy érzi, hogy beperelhetik, vagy már beperelték, fontos, hogy minél előbb konzultáljon egy ügyvéddel, és törekedjen a korai megoldásra.

A Monolis Ügyvédi Iroda erős szakértelmet nyújt az internetes hírnév károsítás és rágalmazás elleni védekezésben, és képes védelmet biztosítani a rágalmazás áldozatainak is. Azonban a védelem a sértett oldalán korlátozott, mivel az ügyvéd nem lehet a másik fél képviselője azokban az ügyekben, amelyekben jogi tanácsot adott. Ezért nem tudunk könnyedén jogi tanácsot adni.

Az alábbi oldalon részletesen ismertetjük a rágalmazás áldozatainak védelmét. Ha fontolgatja, hogy megbízza irodánkat, kérjük, olvassa el az összes információt, és vegye fel velünk a kapcsolatot.