A lakóterület térképek szerzői jogi védelem alá esnek? A 2022-es (Reiwa 4) Zenrin per magyarázata
Mit értünk a „mű” alatt, amely a szerzői jogi törvény által védett? Regények, festmények és zeneművek esetében könnyen eszünkbe juthatnak a mű példái. De vajon a térképek is beletartoznak a művek körébe? A szerzői jogi törvény szerint, bár a művek közé sorolhatók, a korábbi ítéletek alapján „kevés teret engednek az egyéni kifejezésnek, és a irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotásokhoz képest kevesebb teret engednek a kreativitásnak”, ami megnehezíti az ítélkezést.
E problémával kapcsolatban a 2022-es (Reiwa 4) évben a Tokiói Kerületi Bíróság úgy döntött, hogy a lakóterületi térképek „beletartoznak a művek körébe”. A felperes a térképinformációk kutatásával, készítésével és értékesítésével foglalkozó Zenrin Co., Ltd. volt. Az eset akkor kezdődött, amikor a Zenrin beperelte azt a postázó céget és annak képviselőjét, amely ismételten engedély nélkül másolta és terjesztette a cég által kiadott lakóterületi térképeket, szerzői jogi megsértés megállapítása és az ilyen tevékenységek megtiltása iránti keresetet nyújtottak be.
Itt részletesen ismertetjük a 2022-es Zenrin lakóterületi térkép ügyet.
Vajon a lakóterületi térképek szerzői műveknek minősülnek-e?
A felperes Zenrin a legnagyobb japán lakóterületi térkép vállalat. A cég felméri a térképadatokat Japán-szerte, és olyan papíralapú lakóterületi térképeket állít elő és értékesít, mint a „Zenrin Lakóterületi Térkép”, valamint a CD-ROM-on és egyéb adathordozókon elérhető „Digitális Lakóterületi Térkép Digitaun”.
A vádlott posztázó cég egy korlátozott felelősségű társaság, amely Nagano prefektúrában központosítva végzi tevékenységét, és többek között reklámkiadványokat kézbesít a háztartásoknak.
A Zenrin Lakóterületi Térkép ügyének összefoglalása
A vádlott a tevékenysége ellátásához megvásárolta a Zenrin lakóterületi térképeit. A kézbesítő területek szerint a megvásárolt térképeket kicsinyítette, másolatokat készített, több darabot összevágott és összeragasztott, majd a posztázáshoz szükséges információkat, mint például társasháznevek, postaládák száma, kézbesítési mennyiség, kereszteződések nevei, utak állapota, kézbesítési tilalommal rendelkező házak stb., feljegyezte a térképek eredeti változatára. Az elkészített eredeti térképeket másolták és a kézbesítőknek adták, akik ezek alapján végezték a posztázást.
Továbbá, amikor a vádlottak új információkat szereztek, mint például a kézbesíthető mennyiség, üres vagy elhagyott házak, új építésű ingatlanok, újonnan kialakított utak, bejáratok és postaládák helyzete stb., ezeket folyamatosan hozzáadták a posztázáshoz használt térképek eredeti változatához, majd ezeket a változatokat másolták és a kézbesítőknek adták.
Ezzel szemben a Zenrin azt állította, hogy a vádlottak által végzett tevékenység, amely magában foglalta a cég által készített és értékesített lakóterületi térképek másolását, ezek szétvágását és összeragasztását a posztázási munkához szükséges térképek létrehozásához, a másolatok továbbadását vagy kölcsönzését a nyilvánosságnak, valamint a térképek képadatának egy weboldalon történő kezelését és közzétételét, a fent említett lakóterületi térképekhez kapcsolódó szerzői jogok (másolási jog, átruházási jog, kölcsönzési jog és nyilvános közvetítési jog stb.) megsértésének minősül. A Zenrin a posztázó cégtől és annak képviselőjétől részleges kártérítési összeg kifizetését, valamint a szerzői jogi törvény 112. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a másolatok készítésének, a nyilvánosságnak történő továbbadásnak vagy kölcsönzésnek, valamint az automatikus nyilvános közvetítésnek vagy közvetítésre való alkalmassá tételének megállítását, és a megállításra vonatkozó térképek másolatainak megsemmisítését kérte.
Kapcsolódó cikk: A képek általi szerzői jogi sérelmek ‘kártérítési normái’ és két ítélet magyarázata[ja]
A térképek szerzői műveknek való minősítésének kritériumai
A szerzői jogi törvény 10. cikk (1) bekezdése szerint a „jelen törvény által szerzői műként definiált alkotások például a következők: 6. szám alatt a ‘térképek vagy tudományos jellegű rajzok, diagramok, modellek és egyéb grafikai művek’, amely kimondja, hogy a térképek szerzői műveknek minősülnek.
Másrészről, ahogy a 2001-es (Heisei 13) ítélet is mutatja, „a térképek a földrajzi formákat és a földhasználati viszonyokat ábrázolják meghatározott szimbólumok segítségével objektív módon, és kevés teret engednek az egyéni kifejezésnek, így a irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotásokhoz képest kevesebb teret engednek a kreativitásnak” (Tokiói Kerületi Bíróság, 2001. január 23-i ítélet).
Ennek ellenére az említett ítélet mégis azt állítja, hogy „az ábrázolandó információk kiválasztása és megjelenítési módja terén a térképkészítő egyénisége, tudása, tapasztalata és a helyszíni felmérés mértéke fontos szerepet játszhat, így mégis megmutatkozhat a kreativitás” (ugyanott).
Összefoglalva, a térképek szerzői műveknek való minősítésekor „az ábrázolandó információk kiválasztását és megjelenítési módját összességében kell megítélni” – zárja le a kérdést az ítélet.
Elismerhető-e a kreativitás a lakóterületi térképeken mint szerzői műveken?
Ebben az esetben vita tárgyát képezte, hogy a lakóterületi térképek megjelenítik-e a kreativitást, és így tekintendők-e szerzői műként.
A Zenrin álláspontja
A felperes Zenrin a következő okokból kifolyólag állítja, hogy a lakóterületi térképeik eredetiségüket tekintve elismerést nyernek, és a térképek a szerzői művek kategóriájába tartoznak:
- A Zenrin lakóterületi térképei számos felmérő által végzett részletes helyszíni felmérés során szerzett pontos és precíz információk válogatásával, elhagyásával készülnek, miközben a térképinformációkat hogyan rendezzék és fejezzék ki pontosan, valamint a felhasználók számára hogyan legyenek könnyen áttekinthetőek és érthetőek, ezen szempontokra összpontosítva alkotói és tervezői munkát végeznek, és egységes szerkesztésben részesülnek.
- A térképeken feltüntetett házalakzatok (az épületeket madártávlatból ábrázoló keretvonalak) esetében a helyszíni felméréseket végző felmérőknek a környező épületekkel való helyzetviszonyt figyelembe véve, szemre vagy lépésekkel megközelítőleg meghatározniuk kell a pozíciót és a hosszúságot, így nem lehetséges, hogy bárki által feljegyzett alakzatok ugyanazok legyenek, a felmérők becsléseinek eredményeként egyéni jellegük automatikusan megjelenik.
- A házalakzatok feljegyzési módjában annyi variáció létezik, ahány lakóterületi térkép készítő cég van, és a felperes térképei különféle lehetőségek (a házalakzatok vonalainak vastagsága és hosszúsága, a házalakzatokon belül feltüntetett lakók neveinek betűtípusa stb.) közül választottak egy adott megjelenítési módot.
- A térképek készítése során hivatkozhatnak a Kokudo Chiriin (Japán Földrajzi Intézet) által kiadott városi tervezési alaptérképekre, de a felperes térképei és a városi tervezési alaptérképek látványban teljesen eltérnek egymástól. A városi tervezési alaptérképek csupán a topográfiai térképekhez hozzáadott légi felvételek információit tartalmazzák, míg a felperes térképei a helyszíni felmérések során szerzett, a felperes által a lakóterületi térképekhez szükségesnek ítélt információk válogatásával készülnek, így teljesen eltérő térképekké válnak.
A poszting vállalat állítása
A vádlott poszting vállalat az alábbi indokok miatt állította, hogy a Zenrin lakóterületi térképe nem rendelkezik eredetiséggel, ezért nem minősül térkép szerzői műnek.
- Általánosságban szűken értelmezhető, hogy egy térkép mikor rendelkezik szerzői mű jelleggel, de a lakóterületi térképek esetében még szigorúbban korlátozottak azok az esetek, amikor elismerhető a szerzői mű jelleg.
- A felperes és más lakóterületi térképeket készítő vállalatok is meglévő térképeket használnak alapul, és saját térképeiket ezekre építve hozzák létre, így a térképeken belül kevés teret kap az eredetiség.
- A múltban készült lakóterületi térképeken is szerepeltek már házalakzatok, és a házalakzatok használata önmagában egy elterjedt megjelenési forma, tehát nem tekinthető a felperes térképeinek egyedi jellemzőjének.
- A felperes térképein szereplő házalakzatok 84,7%-a a városi tervezési alaptérképekből származik, és az újonnan hozzáadott házalakzatok kevesebb mint 1%-át teszik ki.
A bíróság döntése
Ezek alapján a Tokiói Kerületi Bíróság (東京地方裁判所) a Zenrin (ゼンリン) vállalat lakóterületi térképeivel kapcsolatban megállapította, hogy:
- A felperes térképei városi tervezési térképeken és egyéb alaptérképeken alapulnak, amelyeket digitalizáltak, és különféle információkat adtak hozzájuk, így készítve el a lakóterületi térképeket.
- A felperes térképein a térképek négy szélén mérővonalak találhatók, és a térkép felső jobb, jobb, jobb alsó, alsó, bal alsó, bal és bal felső részén lévő térképek számozása is feltüntetésre került, így könnyen kereshetővé téve a kívánt térképet.
- A térképeken az utak vagy járdák és a lakóterületek közötti határvonalak folytonos vonallal, az utak és járdák közötti határvonalak pedig szaggatott vonallal vannak jelölve, továbbá folyók, vasútvonalak, út középső sávjai és egyéb jellemzők is feltüntetésre kerülnek.
- A térképen lévő telkeken az ingatlanokon található épületek tetejéről nézett alakját jelző keretvonalak, azaz házalakú keretek vannak feltüntetve, és ezek keretein belül az épületek lakóinak nevei, üzletnevek, épületnevek stb. szerepelnek.
Ezenkívül a parkolóként vagy parkként használt területeken a parkolók és parkok nevei is feltüntetésre kerülnek.
Ilyen és ehhez hasonló jellemzőket sorolt fel.
A felperes térképei a városi tervezési térképeken alapulnak, miközben a felperes által korábban készített lakóterületi térképeken szereplő információkat is tartalmazzák, és a felmérők a helyszínen végzett vizsgálatok során szerzett információkat, mint például a házalakú keretek formáját, hozzáadták, így készítve el a lakóterületi térképeket. A térképek úgy lettek kialakítva, hogy könnyen kereshetőek legyenek, az illusztrációk segítségével az épületek könnyen azonosíthatóak, az utak nevei, az épületek lakóinak nevei, a lakcímek stb. fel vannak tüntetve, és az épületek tetejéről nézett alakját jelző keretvonalak, azaz házalakú keretek is szerepelnek. Ezek alapján megállapítható, hogy a felperes évek óta készített és értékesített lakóterületi térképein a szükségesnek tartott információkat válogatta ki és a legkönnyebben értelmezhető módon jelenítette meg. Ezért a jelen módosítás alapján kiadott felperes térképei kreatív módon fejezik ki a készítő gondolatait és érzéseit (著作権法2条1項 – Japán Szerzői Jogi Törvény 2. cikk 1. bekezdés), és így a térképek szerzői műveknek minősülnek (著作権法10条1項6号 – Japán Szerzői Jogi Törvény 10. cikk 1. bekezdés 6. pontja), amit helyénvalónak tartunk elismerni.
Tokiói Kerületi Bíróság, Reiwa 4 (2022) május 27-i ítélete
Így a Zenrin lakóterületi térképeit szerzői műként ismerte el, és megállapította, hogy a vádlottak a térképek másolásával és azok terjesztésével, valamint a képi adatok weboldalakon való megjelenítésével megsértették a másolási jogot, az átruházási jogot és a nyilvános közvetítés jogát, és ezért elrendelte, hogy a vádlottak fizessek meg a több mint 970 ezer oldalnyi másolatból eredő károk egy részét, mintegy 300 millió jent (körülbelül 2 milliárd 100 millió jen).
Kapcsolódó cikk: A szellemi tulajdonjogok, mint például a szabadalmak, védjegyek és szerzői jogok megsértésének kockázata és azok kezelése[ja]
Ez az ügy a fellebbviteli eljárás során megegyezéssel zárult, és a per lezárult.
Forrás: Zenrin Co., Ltd. | A lakóterületi térképek szerzői jogi megsértésével kapcsolatos ítéletről[ja]
Összefoglalás: Figyelmet igényel a munkahelyi és külső szerzői művek használata
Általában a térképek objektíven ábrázolják a földrajzi jelenségeket, mint például a domborzatot vagy a földhasználatot, meghatározott szimbólumok segítségével, így kevés teret engednek az egyéni kifejezésnek. Ezért a térképek szerzői jogi védelme szűkebb, mint a irodalmi, zenei vagy képzőművészeti alkotásoké. Azonban, ha a térkép készítője a benne szereplő információk kiválasztásában és megjelenítésében saját egyéniségét, tudását és tapasztalatát használja, akkor a térkép szerzői műként való elismerése valószínűbbé válik.
A lakóterületi térképek gondatlan másolása a vállalaton belüli használat céljából szerzői jogi sérelemhez vezethet. Hasonlóképpen, a szerzői műként elismert újságcikkekkel kapcsolatos ítéletekről is olvashat az alábbi cikkben, amelyet érdemes elolvasni.
Kapcsolódó cikk: Megengedett az újságcikkek intranetre történő másolása? Az újságcikkek szerzői jogi védelméről ítéletek tükrében[ja]
Intézkedéseink bemutatása a Monolit Ügyvédi Irodánál
A Monolit Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik jelentős tapasztalattal. Az elmúlt években a szerzői jogok és egyéb szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kapnak. Irodánk szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megoldásokat kínál ügyfeleinek. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
A Monolit Ügyvédi Iroda által kezelt területek: Különböző vállalatok IT- és szellemi tulajdonjogi ügyei[ja]
Category: Internet