A „Kalózkiadások által okozott károk bizonyítási terhének csökkentése – A (2024) januárjában hatályba lépő, a szerzői jogról szóló japán törvény módosításának ismertetése”
A mindennapi életünkben a legközvetlenebbül tapasztalható szellemi tulajdonjog a szerzői jog. Ezt a szerzői jogot módosították, és 2024 januárjában lépett hatályba.
Ebben a módosításban a következő három fő pontot emelték ki célként: a szerzői művek igazságos használatának elősegítése és a szerzői jogok megfelelő védelmének biztosítása.
- A törvényhozásban és az igazgatásban a szerzői művek nyilvános közvetítésének jogi korlátozásainak felülvizsgálata.
- A kalózmásolatok által okozott károk és egyéb hatékony jogorvoslatok érdekében a kártérítési összegek számítási módszerének felülvizsgálata.
- Új döntőbíráskodási rendszer létrehozása a szerzői művek használatával kapcsolatban.
Forrás: 文化庁|令和5. évi (2023) rendes ülésének szerzői jogi törvény módosításáról[ja]
Ezek közül az 1. és 2. pont 2024. január 1-jén lépett hatályba. A 3. pont esetében a hatálybalépés a kihirdetéstől számított három éven belül kormányrendeletben meghatározott napon történik.
Mi változott pontosan ebben a módosításban? Itt megvizsgáljuk részletesen mindhárom pontot.
A szerzői jogi korlátozások felülvizsgálata a törvényhozásban és az igazgatásban a művek nyilvános közvetítésével kapcsolatban
Eddig a törvényhozás és az igazgatás a “papírkultúra” jegyében működött. Azonban a papír nélküli működés és a digitális átalakulás (DX) előrehaladtával nőtt az igény a digitális hálózati környezetben történő dokumentumok cseréjére és kezelésére.
A szerzői jogi törvény (Japanese 著作権法) 42. cikkelye a módosítás előtt lehetővé tette, hogy bírósági eljárásokhoz vagy a törvényhozás és igazgatás belső dokumentumaihoz szükséges esetekben a szerzői jogosultak engedélye nélkül másolatokat készítsenek a művekből, amennyiben ezt szükségesnek ítélték. Azonban a felhőalapú tárolásra vagy az e-mailen keresztüli küldésre, mint a nyilvános közvetítés formáira, a szerzői jogosultak engedélye szükséges volt.
Ezzel kapcsolatban, a digitális társadalom infrastruktúrájának fejlesztése szempontjából, a fent említett cikkely által engedélyezett másolási keretek között, amennyiben a szerzői jogosultak érdekeit nem sértik jogtalanul, engedélyezetté vált a szerzői jogosultak beleegyezése nélkül:
- A törvényhozás és igazgatás belső dokumentumainak nyilvános közvetítése, és
- A törvényekben meghatározott különféle adminisztratív eljárások, mint például a szabadalmi vizsgálatok nyilvános közvetítése.
Ezáltal lehetségessé vált a fenti tevékenységek végrehajtása.
A törvényhozás és az igazgatás belső dokumentumainak nyilvános közvetítése
Amennyiben a törvényhozás vagy az igazgatás céljából belső dokumentumként szükségesnek ítélik meg, úgy a szükséges mértékben, kizárólag a belső dokumentumok felhasználói között megengedett a szerzői művek nyilvános közvetítése (a 42. cikk kapcsolódó rendelkezései alapján).
Például, amikor a törvényjavaslatok vagy költségvetési tervezetek megvitatása, vagy az országos vizsgálatok során a parlamentnek vagy a tanácsnak szüksége van ezekre a funkciókra, vagy amikor az állami vagy helyi igazgatási szervek az általuk felügyelt ügyekben terveznek és hoznak létre intézkedéseket, ilyen és ehhez hasonló esetekben, amikor a feladatok ellátásához szükséges, belsőleg mások szerzői műveit szkennelhetik vagy letölthetik, és az adott részleg munkatársai számára hozzáférhető felhőben tárolhatják, vagy kapcsolódó részlegekkel online értekezleteket tarthatnak.
A szerzői jogi törvény módosítása előtt is a 42. cikk értelmében a törvényhozás és az igazgatás céljából belső dokumentumként szükséges szerzői művek másolása a szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül megvalósítható volt. Azonban, ha a szerzői mű típusa, felhasználása vagy a másolatok száma, valamint a felhasználás módja tekintetében a szerzői jog tulajdonosának érdekeit indokolatlanul sértette, akkor ez nem tartozott a jogkorlátozások körébe.
Továbbá a “belső dokumentumok” esetében például a törvényjavaslatok megvitatása mellett, a költségvetési tervezetek megvitatása vagy az országos vizsgálatok során, amikor a parlamentnek vagy a tanácsnak szüksége van ezekre a funkciókra, vagy amikor az állami vagy helyi igazgatási szervek az általuk felügyelt ügyekben terveznek és hoznak létre intézkedéseket, ilyen és ehhez hasonló esetekben, amikor a feladatok ellátásához szükséges dokumentumokról van szó. Csak akkor engedélyezett, ha a törvényhozói és igazgatási jogokat gyakorló képviselők vagy alkalmazottak megfelelő céllal, belső részlegeken belül szükségesnek ítélik a megvitatást vagy a vitát.
A jogszabályokban meghatározott szabadalmi vizsgálatok és egyéb adminisztratív eljárások során történő közönséghez való közvetítés
A szabadalmi vizsgálatok és egyéb adminisztratív eljárások, valamint az adminisztratív bíráskodási eljárások során, a digitalizációhoz való alkalmazkodás érdekében, a szükséges mértékig engedélyezetté vált a szerzői művek közönséghez való közvetítése (a Japanese Copyright Law 41. cikk (2) bekezdése, 42. cikk (2) bekezdése kapcsolódik).
Online alkalmazások és vizsgálatok során előfordulhat, hogy mások szerzői műveit szkenneljük vagy letöltjük, és ezeket az anyagokat az online alkalmazás- és vizsgálati rendszerben tároljuk, vagy e-mailben továbbítjuk.
Az azonban fontos, hogy a szerzői művek közönséghez való közvetítése csak a “szükségesnek ítélt mértékig” lehetséges. Ha csak a mű egy része szükséges, de az egészet megosztjuk vagy továbbítjuk, az meghaladja a szükséges mértéket, és ezért nem megengedett.
Továbbá, ha a közvetítés “jogtalanul sérti a szerzői jog tulajdonosának érdekeit”, például akadályozza a meglévő üzleti tevékenységeket, mint például a klipping szolgáltatásokat, akkor a jelen cikk szerinti közvetítés nem lehetséges, és alapvetően a szerzői jog tulajdonosának engedélye szükséges.
Ezen jogszabályi és adminisztratív intézkedések, amelyek a szerzői művek közönséghez való közvetítésének jogi korlátozásait érintik, 2024. január 1-jén (Reiwa 6) léptek életbe.
Kapcsolódó cikkek: Mikor engedélyezett a videók idézése? A szerzői jogi követelmények és bírósági döntések magyarázata[ja]
A szerzői jogi jogsértések által okozott károk hatékony orvoslására irányuló kártérítési összegek meghatározásának felülvizsgálata
A szerzői jogok megsértésével kapcsolatos kártérítési igények esetében a szerzői jog tulajdonosainak bizonyítási terhét csökkentendő, a károk meghatározásának módszereit szabályozzák.
Azonban a kalózkiadások által okozott károk esetében a károsultak számára nehézséget jelent a kár bizonyítása, és ezért nehezen ismerik el a megfelelő kártérítési összegeket.
Ezért, a szabadalmi törvényhez hasonlóan, a szerzői jogok megsértésével kapcsolatos kártérítési igények peres eljárásában a szerzői jog tulajdonosainak bizonyítási terhét tovább csökkentendő, és a kalózkiadások által okozott károk hatékony orvoslását elősegítendő, a kártérítési összegek meghatározásának módszerét felülvizsgálták:
- A jogsértő termékek átruházásának vagy egyéb módon történő terjesztésének mennyiségén alapuló kártérítési összeg meghatározása, amely a licencdíj megfelelő összegének elismerését foglalja magában
- A licencdíj megfelelő összegének meghatározásához szükséges szempontok tisztázása
ezeket a lépéseket hajtották végre.
A jogsértő termékek átruházásának mennyiségén alapuló licencdíj-megfelelőség elismerése
A szerzői jogi jogosultak értékesítési képességét meghaladó mennyiségre vonatkozó licencdíj-megfelelőséget hozzáadjuk a kártérítés meghatározásának alapjához, így még abban az esetben is, ha a jogsértő értékesítési mennyisége meghaladja a jogosult értékesítési képességét, lehetővé válik a licenclehetőség elvesztéséből eredő elmaradt haszon kártérítésének elismerése (a 114. cikk kapcsán).
A jogellenesen értékesített mennyiségen alapuló kártérítési összeg kiszámítására vonatkozó rendelkezés esetében, mostantól a szerzői jogi jogosultak értékesítési képességét meghaladó részt is figyelembe véve, a licencdíj-megfelelőség alapján számított kártérítési összeget is elismerik.
A licencdíj-megfelelő összeg megállapításának szempontjai
A szerzői jogi jogsértés esetén megállapított licencdíj-megfelelő összeg kiszámításakor figyelembe vehetővé vált az a tényező, hogy milyen összegben állapodtak volna meg, ha a tárgyalásokat a jogsértés tényének ismeretében folytatják (a Japán Szerzői Jogi Törvény (著作権法) 114. cikkével kapcsolatosan).
Továbbá, a bíróság által a licencdíj-megfelelő összeg megállapításakor figyelembe vehetővé váltak olyan tényezők, mint például a használati időtartam vagy a használati terület korlátozásai alapján megkötött általános licencdíjak összehasonlítása, és az, hogy a szerzői jogi jogsértés miatt korlátozások nélkül használták-e a művet, mint az összeg növelésének tényezőit.
A Japán Szerzői Jogi Törvény értelmében, ha a szerzői jogokat például kalózkiadások által sértik meg, a sértett fél számára mind büntető-, mind polgári jogi úton lehetőség nyílik a helyzet orvoslására.
A szerzői jogokat megsértő személyek büntetőjogi felelősségét illetően a törvény “10 évig terjedő szabadságvesztést vagy legfeljebb 10 millió jen (kb. 30 millió forint) pénzbüntetést, vagy ezek együttes kiszabását” írja elő (jogi személyek esetében legfeljebb 300 millió jen pénzbüntetést), különösen a szabadságvesztés tekintetében a Heisei 18 (2006) évben történt módosítás során a “5 évig terjedő” büntetést “10 évig terjedőre” súlyosbították.
Másrészről, a polgári jogi felelősség tekintetében a jelenlegi törvény különleges szabályokat állapít meg a kártérítési összeg meghatározására, azonban a szerzői jog tulajdonosának értékesítési képességét meghaladó részt eddig levonták a számítás alapjából, ami nem mindig eredményezett megfelelő kártérítési összeget.
Ezért a mostani módosítással felülvizsgálták a kártérítési összeg meghatározását, és a jelenlegi törvényben nem szabályozott, a szerzői jog tulajdonosának értékesítési képességét meghaladó részre vonatkozó licencdíj-megfelelő összeget is hozzáadták a kártérítési összeghez, lehetővé téve ezzel a kártérítési összeg növelését.
A kalózkiadások által okozott károk és egyéb hatékony jogorvoslatok biztosítása érdekében a kártérítési összeg meghatározásának módszerét 2024. január 1-jén léptették életbe.
Kapcsolódó cikkek: Szerzői jogi jogsértés esetén a ‘gyorsfilmek’ YouTube-ra történő feltöltésekor milyen jogi lépéseket tehetünk?[ja]
Kapcsolódó cikkek: 5 milliárd jenes kártérítési ítélet is született… Mi a jogi felelősség a ‘gyorsfilmek’ esetében? Egy ügyvéd magyarázza el a büntető- és polgári jogi felelősséget[ja]
Új döntéshozatali rendszer létrehozása a szerzői művek felhasználására vonatkozóan
Mások szerzői műveinek felhasználásához alapvetően szükség van a szerzői jog tulajdonosának engedélyére. Azonban tény, hogy számos olyan mű létezik, amelyek esetében a jogosultak ismeretlenek, vagy nem lehet megállapítani a felhasználásra vonatkozó szándékukat.
E problémák megoldása és a múlt műveinek, valamint az általános emberek által létrehozott tartalmak zökkenőmentes felhasználásának elősegítése érdekében
- A szerzői jog tulajdonosának szándékának megállapítására nem lehetséges szerzői művek felhasználásának megkönnyítése
- Az ablak szervezetek által létrehozott új döntéshozatali rendszer és egyéb eljárások egyszerűsítése
kerül megvalósításra.
Például
- Amikor a múlt műveit digitális archívumba kívánják helyezni, és egyes szerzői jog tulajdonosok ismeretlenek vagy nem érhetők el, így a jogok kezelése nem lehetséges
- Amikor valaki más fel kívánja használni egy amatőr író által létrehozott, weboldalon közzétett tartalmat, de nincs mód a felhasználás kérelmezésére az író felé, vagy a kapcsolatfelvételre nem érkezik válasz
- Amikor egy műhöz több szerzői jog tulajdonos is tartozik, és egyes jogosultakkal nem lehet kapcsolatot teremteni
ilyen esetekre számíthatunk.
Ez az új döntéshozatali rendszer figyelembe véve, hogy a tájékoztatás időigényes folyamat, a kihirdetéstől (2023. május 26.) számított három éven belül, a kormányrendelet által meghatározott napon lép életbe.
A szerzői jogosultak szándékának megállapítására nem nyílik lehetőség a művek felhasználásának megkönnyítése érdekében
A digitalizáció révén a tartalmak létrehozása, terjesztése és felhasználása könnyebbé vált, és nem csak a „profik”, hanem átlagemberek is egyre több tartalmat hoznak létre és tesznek közzé az interneten, valamint növekszik a régebbi művek újrafelhasználásának igénye is. Az ilyen tartalmak esetében gyakran előfordul, hogy a szerzői jogosultakkal nem lehet kapcsolatot teremteni, ami nem mindig teszi lehetővé a zökkenőmentes felhasználást.
Amennyiben valaki olyan nem kezelt közzétett műveket (olyan művek, amelyek nem esnek központi kezelés alá, és amelyek felhasználásának megengedettségével kapcsolatos szerzői jogosultak szándékát nem lehet könnyedén megerősíteni) szeretne felhasználni, és a szerzői jogosultak szándékának megerősítése érdekében tett intézkedések ellenére sem sikerül ezt megtenni, akkor „a Kulturális Ügynökség vezetőjének döntése alapján, kártérítési díj letétbe helyezésével, a döntésben meghatározott időtartamra korlátozottan felhasználhatja az adott nem kezelt közzétett műveket” (a 67. cikk (3) bekezdésével kapcsolatosan).
Ez egy új döntési rendszer, amely lehetővé teszi a gyorsabb felhasználást az egyszerűsített eljárások révén a jelenlegi döntési rendszerhez képest. Mivel a szerzői jogosultak „szándékára” összpontosít, lehetővé teszi a felhasználást a szerzői jogosultak jelentkezéséig, ugyanakkor biztosítja a szerzői jogosultak szándékának megerősítésére szolgáló lehetőséget, jogilag meghatározva a felhasználás maximális időtartamát három évben (a három év elteltével újra lehet pályázni a meghosszabbításra).
A szerzői jogosultak kérelmezhetik a Kulturális Ügynökség vezetőjétől a döntés visszavonását, és a Kulturális Ügynökség vezetője a döntés visszavonásával megtilthatja a rendszer szerinti felhasználást, és a szerzői jogosultak megkaphatják a kártérítési díjat.
Az eljárás visszavonásakor azonban meg kell erősíteni, hogy a felek közötti licencalku lehetségessé vált, így ha a felhasználó továbbra is szeretné folytatni a felhasználást a döntés visszavonása után, licencalkut kell folytatnia a szerzői jogosultakkal. A kérelem benyújtása után a licencalku révén lehetségessé válhat a felhasználás folytatása.
Az ügyfélszolgálati szervezetek által kezelt új döntéshozatali rendszer és az eljárások egyszerűsítése
Az új döntéshozatali rendszer létrehozásával összefüggésben lehetővé válik az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése, valamint a megfelelő eljárások megvalósítása annak érdekében, hogy a Kulturális Ügynökség igazgatója által kijelölt és regisztrált magánszervezetek az ügyfelek elsődleges kapcsolattartóiként kezelhessék az eljárásokat.
Az ügyfélszolgálati szervezeteket a végzett munka és funkciók alapján két csoportra osztják: „Kijelölt Kártérítési Alap Kezelő Szervezetek” és „Regisztrált Ellenőrző Szervezetek”.
A Kijelölt Kártérítési Alap Kezelő Szervezetek a következő feladatokat látják el:
- A szerzői jogok ismeretlenek vagy egyéb okok miatt történő döntéshozatali rendszer (67. cikk), a döntéshozatali kérelem alatt történő használat (67. cikk 2), valamint az új döntéshozatali rendszer (67. cikk 3) keretében történő szerzői művek használata esetén fizetendő kártérítési és biztosítási díjak fogadása
- A fogadott kártérítési és biztosítási díjak kezelése
- A kártérítési és biztosítási díjak szerzőknek történő kifizetése
- A szerzői művek védelmével és a szerzői művek használatának elősegítésével, valamint az alkotás ösztönzésével kapcsolatos tevékenységek (Szerzői Művek Védelmének és Használatának Elősegítése) végzése
Regisztrált Ellenőrző Szervezetek a Kulturális Ügynökség igazgatójának feladatait látják el helyettesítőként:
- Az új döntéshozatali rendszer kérelmeinek fogadása
- A kérelmek az új döntéshozatali rendszer követelményeinek megfelelőségének ellenőrzése (követelmények ellenőrzése)
- A szokásos használati díjnak megfelelő összeg kiszámítása (használati díj megfelelő összegének kiszámítása)
Amennyiben a felhasználni kívánt szerzői művek esetében a szerzői jog tulajdonosának szándéka nem állapítható meg, az ügyfél az új döntéshozatali rendszerre vonatkozó kérelmet a Kulturális Ügynökség igazgatója által regisztrált Regisztrált Ellenőrző Szervezetnél nyújthatja be. A kérelmet fogadó Regisztrált Ellenőrző Szervezet elvégzi a kérelem követelményeinek ellenőrzését és a használati díj kiszámítását, majd továbbítja azokat a Kulturális Ügynökség igazgatójának.
A Regisztrált Ellenőrző Szervezet által végzett ellenőrzés eredménye alapján, ha a Kulturális Ügynökség igazgatója új döntést hoz, akkor egyidejűleg meghatározásra kerül az ügyfél által fizetendő kártérítési díj összege is. Az ügyfél a Kulturális Ügynökség igazgatója által kijelölt Kijelölt Kártérítési Alap Kezelő Szervezetnek fizeti meg ezt a kártérítési díjat, amiáltal lehetővé válik a kérelmezett szerzői művek használata.
Összefoglalás: Kalózkiadások által okozott károk esetén forduljon ügyvédhez
A Japán Szerzői Jogi Törvény (Reiwa 6 (2024)) módosításának egyik kiemelkedő pontja a kalózkiadások által okozott károk hatékonyabb orvoslására irányuló változás, amely a kártérítési összegek meghatározásának módszertanát is felülvizsgálta. A módszertan kifejtése révén, a korábban levonásra kerülő, a jogosult értékesítési képességét meghaladó részek is beleértendők a kiesett haszonként számított kártérítésbe.
Ha Ön kalózkiadások által érintett weboldalakon szerzői jogi jogsértés áldozata lett, javasoljuk, hogy a kár helyreállítása érdekében mielőbb forduljon ügyvédhez.
Intézkedéseink bemutatása a Monolit Ügyvédi Irodánál
A Monolit Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik magas szintű szaktudással. Az elmúlt években a szerzői jogok körüli szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kapnak. Irodánk szellemi tulajdonnal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
A Monolit Ügyvédi Iroda által kezelt területek: Különböző vállalatok IT- és szellemi tulajdonjogi ügyei[ja]