Az alapvető hirdetési szerződésekben rejlő problémák elkerülésének kulcspontjai

Az internet megjelenésével a hirdetési módszerek sokfélesége nőtt, és a hirdetési ügyletekkel kapcsolatos szerződések tartalmát is a “magazin hirdetés”, “internet hirdetés”, “TV hirdetés” és az egyes médiumok jellegzetességeihez igazodva kell elkészíteni.

Az azonban nem változott, hogy ezek a szerződések a vállalkozási szerződések egyik formáját képezik, ahol a megbízott személy hirdetési tevékenységet végez, és a megbízó fizet érte.

Ha folyamatosan kérnek szolgáltatásokat, általános, hogy a tranzakciókat alapszerződéssel és egyedi szerződéssel szabályozzák, amelyek meghatározzák az alapvető üzleti feltételeket és az egyedi tranzakciók tartalmát. Azonban, ha az alapszerződés hiányos vagy nem teljes, az problémák forrása lehet.

Ezért ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a “Hirdetési Ügyletek Alapszerződése” legfontosabb pontjait, amelyek a legfontosabbak a folyamatos hirdetési ügyletek során, hogy elkerüljük a felesleges problémákat.

Alapszerződések szerepe

Az alapszerződés olyan szerződés, amelyet előzetesen megbeszélünk és megkötünk egy adott partnerrel, amennyiben a jövőben hasonló ügyletek ismétlődnek meg közöttünk. Az alapszerződés tartalmazza az összes ügyletre közös “szerződési hatálykör”, “fizetési feltételek”, “kártérítés” és egyéb alapvető kérdéseket.

Minden egyes ügylet esetében egyszerű egyedi szerződést kötünk, amely meghatározza az alapszerződésben nem szabályozott, az egyes ügyletekre vonatkozó “munka tartalma”, “kiegészítő díjazás”, “határidő” és egyéb kérdéseket.

Az alapszerződésben történő előzetes meghatározásoknak köszönhetően, az egyes ügyletek során csak a munkával kapcsolatos egyeztetésekre van szükség, ami megkönnyíti az egyes ügyletek zökkenőmentes lebonyolítását.

A következő részben a hirdetési alapszerződések fontos ellenőrzési pontjairól fogok beszélni, általános rendelkezéseket használva.

Megbízási feladatokra vonatkozó záradékok

◯. cikk (Definíció)
E szerződésben a hirdetési és reklámügylet azt jelenti, hogy az A fél a B félnek megbízza a saját termékei és szolgáltatásai hirdetésével és reklámozásával kapcsolatos feladatokat (a továbbiakban: “jelen ügy”), amelyek a következő pontok valamelyikében meghatározottak, és ennek ellenértékét a B félnek fizeti.

1. Hirdetési és reklámozási módszerek tervezése és kidolgozása
2. Hirdetési médiumok kiválasztása (internetes hirdetések és egyéb elektronikus médiumok)
3. Hirdetések kezelése
4. Minden olyan feladat, amelyet az A fél a B félnek rendel a fenti pontokkal kapcsolatban

Itt definiáljuk az “hirdetési és reklámügylet” tartalmát, amely az alapszerződés alapját képezi.

Ugyanakkor, ha a 4. pontban meghatározott kiegészítő feladatok között szerepel a “tervezés” vagy a “készítés”, akkor a jelen ügyben a “hirdetés tervezése és készítése” külön kell megjelölni.

Ennek oka, hogy a készített anyagok gyakran járnak különféle jogokkal, és a készítés során létrehozott “eredmények” kezelése mellett szükség van a szabadalmi jogok, formatervezési jogok, szerzői jogok stb. “szellemi tulajdonjogok” hovatartozására vonatkozó záradékokra.

Ezzel egyidejűleg szükség van a készített anyagok “átvételére” vonatkozó záradékokra is.

Az alap- és egyedi szerződések kapcsolatára vonatkozó rendelkezések

◯. cikk (Az alapszerződés és az egyedi szerződések)
⒈ Az alapszerződés rendelkezései alkalmazandók minden egyedi szerződésre (a továbbiakban: “egyedi szerződés”), amelyet a felek hirdetési tranzakciók kapcsán rendelésenként kötnek.
2. Az előző bekezdés rendelkezéseitől eltérően, ha a felek olyan egyedi szerződést kötnek, amely eltér az alapszerződéstől, akkor az adott egyedi szerződésnek elsőbbsége van.

Ez a rendelkezés tisztázza az “alapszerződés” és az “egyedi szerződések” közötti kapcsolatot, valamint meghatározza a prioritást, ha a két szerződés között ellentmondás vagy konfliktus van.

Bár itt az egyedi szerződéseket részesítjük előnyben, van olyan nézet is, hogy biztonságosabb az alapszerződést előnyben részesíteni, amelyet jogászok ellenőriztek, alaposan megvizsgáltak és elkészítettek, mintsem hogy az egyedi szerződéseket, amelyeket gyakran a felelős személyek kötnek, módosítsák az alapszerződés rendelkezéseit.

Ha nincs prioritási rendelkezés, akkor van olyan nézet is, hogy az utóbb kötött egyedi szerződésnek van elsőbbsége, de ha nincs egyértelműen meghatározva a prioritás, akkor nem lehet megmondani, melyiknek van elsőbbsége.

Ezért, ha elfelejtik beilleszteni ezt a rendelkezést, az felek közötti problémákhoz vezethet, ezért óvatosság szükséges.

Egyedi szerződésekre vonatkozó záradékok

◯. cikk (Egyedi szerződés létrejötte)
⒈ Az egyedi szerződés akkor jön létre, amikor az A fél elküldi a B félnek a rendelési napot, a munka nevét, a munka tartalmát, a mennyiséget, a díjat, a teljesítési időpontot és más szükséges információkat tartalmazó rendelési lapot, és a B fél visszaküldi a rendelési lapot az A félnek, és az A fél azt megkapja.
⒉ Az előző bekezdésben említett rendelési lap és rendelési kérelem helyettesíthető e-mailben vagy faxon keresztül történő küldéssel.

Az egyedi szerződésekben tisztázni kell a munka megbízásának tartalmát, valamint azt, hogy mikor jön létre az egyedi szerződés. Ehhez érdemes előre meghatározni a rendelési lap és a rendelési kérelem formátumát az A és B fél között, hogy ne maradjon ki semmi a szükséges elemekből a munka megbízása és a munkavállalás során.

A fenti példában van egy probléma. Az a tény, hogy nincs meghatározva a rendelési lapra adott válasz határideje. Ha ezt nem határozzuk meg, akkor homályos lesz a felelősség helye, ha a rendelést leadó A fél nem tudja betartani a teljesítési határidőt.

Ezért érdemes lehet a következő záradékot hozzáadni az 1. bekezdés végéhez, hogy tisztázzuk a válaszadási határidőt.

“Azonban, ha a rendelési lap elküldése után ○○ munkanapon belül a B fél nem válaszol az A félnek, akkor úgy tekintjük, hogy az adott rendelési lapra vonatkozó egyedi szerződés létrejött.”

A munka újra megbízására vonatkozó záradékok

◯. cikk (Újra megbízás)
⒈ B lehetőséget kap arra, hogy a jelen szerződés vagy az egyedi szerződés alapján végzett munka egészét vagy részét A előzetes beleegyezése nélkül harmadik félnek újra megbízza.
⒉ Ha B újra megbízza a munkát az előző bekezdés szerint, B köteles betartatni az újra megbízott féllel a jelen szerződés és az egyedi szerződés azonos kötelezettségeit. Megjegyezzük, hogy ha B újra megbízza a munkát, nem mentesül a jelen szerződés és az egyedi szerződés alapján rá háruló felelősség alól.

Az újra megbízás esetén fontos szempont, hogy szükség van-e A előzetes beleegyezésére. A fenti példában nincs szükség előzetes beleegyezésre, de a munka jellegétől függően előfordulhat, hogy az előzetes beleegyezést feltételként szabják meg.

Egy másik fontos szempont, hogy a harmadik félnek be kell tartania a jelen szerződés és az egyedi szerződés szerinti B-vel azonos kötelezettségeket, de ez csupán A és B közötti szerződés, és A nem követelhet kártérítést a szerződésszegés miatt a szerződés alanyának nem minősülő harmadik féltől.

Megjegyezzük, hogy ha el akarjuk kerülni ezeket a kockázatokat, akkor

“Az újra megbízott fél minden cselekedetéért B viseli a felelősséget”

szöveget hozzáadhatjuk az 1. bekezdés végéhez.

A titoktartási záradékról

◯. cikk (Titoktartás)
⒈ A és B feleknek, a jelen szerződés és az egyedi szerződések alapján, amelyeket a másik fél titokként tett közzé (a továbbiakban “titkos információ”), a jelen szerződés és az egyedi szerződések célján kívül nem szabad felhasználniuk, és nem szabad harmadik félnek közzétenniük vagy elárulniuk anélkül, hogy előzetesen írásbeli engedélyt szereztek volna a másik féltől.

A titoktartási záradékban a legfontosabb, hogy “mi minősül titoknak”, amit meg kell határozni. A fenti példában a “titokként közzétett információ” szerepel. Azonban a szóban vagy a monitor képernyőjén közzétett információk nem maradnak meg bizonyítékként, ezért nehéz lesz bizonyítani, hogy a titkos információ szivárgása titoktartási kötelezettség-szegés volt.

Ezért, ha a szóban vagy más, nem rögzíthető módon közzétett titkos információt meg akarjuk határozni, jó ötlet lehet a következő szöveget hozzáadni a titkos információhoz:

“Azokra az információkra, amelyek szóban vagy a monitor képernyőjén lettek közzétéve, a közzétételkor jelezni kell, hogy titkosak, és ○ napon belül írásban értesíteni kell a másik felet arról, hogy titkos információk és mi a tartalmuk.”

Megjegyzendő, hogy a titoktartási záradékról részletesen írtunk az alábbi cikkben:

https://monolith.law/corporate/checkpoints-nondisclosure-agreement[ja]

Érvényességi időszak és megújításra vonatkozó záradékok

◯. cikk (Érvényességi időszak)
⒈ A szerződés érvényességi ideje ○○ év, ○○ hónap, ○○ nap és ○○ év, ○○ hónap, ○○ nap közötti időszakra szól. Azonban, ha a felek közül egyik sem jelzi három hónappal a szerződés lejárta előtt, hogy nem kívánja megújítani a szerződést, akkor azt további egy évvel meghosszabbítjuk, és ezután is hasonlóképpen járunk el.
⒉ Ha a szerződés megszűnik, de a szerződés érvényességi ideje alatt kötött egyedi szerződések továbbra is érvényben vannak, akkor a jelen szerződés minden rendelkezése továbbra is alkalmazandó az adott egyedi szerződésre.

Az érvényességi időszakra vonatkozó záradékok lényege, hogy a szerződés automatikusan megújul-e vagy sem, és ha igen, akkor milyen módon lehet azt megszüntetni.

A fenti példában a probléma az lehet, hogy nincs pontosan meghatározva, hogyan kell bejelenteni a szerződés megújításának elutasítását.

Ezért, ha szóban történik a bejelentés, nem marad róla bizonyíték, és problémákat okozhat, hogy a szerződés lejárta előtt három hónappal történt-e bejelentés vagy sem. Jó lenne tehát meghatározni a bejelentés módját, például “írásban vagy e-mailben történő bejelentés”.

Ezenkívül a titoktartási kötelezettség vagy a kártérítési rendelkezések is fennmaradhatnak a szerződés lejárta után.

Ilyen esetekben lehetőség van arra, hogy a mintához hasonlóan egyedi záradékokban határozzuk meg ezeket, de lehetőség van arra is, hogy a “fennmaradó záradékok” című rendelkezést hozzuk létre az érvényességi időszaktól függetlenül, és összefoglaljuk az érintett záradékokat.

Kártérítésre vonatkozó záradékok

◯. cikk (Kártérítés)
B ha nem teljesíti a jelen szerződésben és az egyedi szerződésben meghatározott feladatokat, vagy ha teljesítésük következtében A kárt szenved, B köteles megtéríteni az ebből adódó tényleges, szokásos és közvetlen károkat. Azonban a kártérítés összege nem haladhatja meg az A által B-nek a feladatért fizetett összeget.

A kártérítési záradékot mindig be kell illeszteni, de ha a szerződés tartalma miatt mindkét félnek kára keletkezhet, akkor mindkét fél kártérítési kötelezettségét meg kell határozni.

A fenti példában csak B kártérítési kötelezettségét határoztuk meg A-val szemben, de ahogy a korábban említett “titoktartási kötelezettség” esetében, a jelen szerződés megsértése miatt B-nél is keletkezhet kár.

Az egyik megoldás lehet, hogy az első bekezdésben meghatározzuk A vagy B kártérítési kötelezettségét, ha megsértik a jelen szerződést és az egyedi szerződést, a második bekezdésben pedig, mint a példában, meghatározzuk B kártérítési kötelezettségét A-val szemben. Azonban, ha a fenti záradékot változatlanul hagyjuk, B kártérítési felelőssége túl széles körű lehet, ezért érdemes lehet a következő kivétel-alkalmazási záradékot hozzáadni.

“Azonban, ha B szándékosan vagy súlyosan hibázik, ez nem alkalmazandó.”

Alap- és egyedi szerződések adójogi kezelése

Fontos odafigyelni arra, hogy az alap- és egyedi szerződések adójogi kezelése eltérő a japán bélyegadó törvény (Japanese Stamp Duty Law) értelmében.

Amennyiben egy adott partnerrel 3 hónapnál hosszabb időszakon keresztül folyamatosan üzletelünk, az alapszerződésre a japán bélyegadó törvény 7. számú dokumentuma vonatkozik, így minden egyes példány után 4,000 jen értékű jövedéki bélyeget kell ragasztani.

Ezzel szemben az egyedi szerződések a japán bélyegadó törvény 2. számú dokumentumába tartoznak, mivel ezek szerződések a munkavégzésről, így a munkadíj összegétől függően kell megfizetni a bélyegadót.

Ha a szerződésre nem ragasztunk jövedéki bélyeget, akkor a kihagyott adó kétszeresét kell megfizetni mulasztási bírságként, és ugyanez a helyzet, ha nem alkalmazunk postai bélyegzőt. Ezért érdemes lehet az alapszerződésben előírni a bélyegadó terheit is.

Összefoglalás

Elmagyaráztuk a hirdetési alapszerződések szerepét, a külön szerződésekkel való kapcsolatukat és más alapvető ismereteket, valamint a másik féllel való problémák elkerülésének fontos ellenőrzési pontjait.

Az internet és más új médiumok hirdetési eszközként történő használata nagy lehetőségeket rejt, de a szerződés tartalmától függően nagy kockázatokat is hordozhat.

Az eltérő formájú hirdetési ügyletek sikeres lebonyolításához javasoljuk, hogy forduljon szakmai jogi ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező jogi irodához tanácsért.

Megjegyezzük, hogy az internetes hirdetési ügynökségek szerződéseiről a következő cikkben írunk részletesen:

https://monolith.law/corporate/explanation-of-internet-advertising-agency-contract[ja]

Szerződések készítése és felülvizsgálata a Monolit Ügyvédi Irodánál

A Monolit Ügyvédi Iroda, mint az IT, internet és üzleti jog területén kiemelkedő szakértelemmel rendelkező iroda, nem csak a hirdetési alapvető szerződésekkel foglalkozik, hanem számos más szerződés készítésével és felülvizsgálatával is. Szolgáltatásainkat tanácsadói és ügyfél vállalatok számára nyújtjuk. A részleteket az alábbi oldalon találja.

https://monolith.law/contractcreation[ja]