Az élelmiszerek internetes áruházban történő értékesítésének figyelembe veendő szempontjai - Magyarázat a 'Japán Élelmiszer-higiéniai törvényre

Az internetes vásárlás mára mindennapjaink részévé vált. Bárki könnyedén létrehozhat saját webáruházat, azonban a webáruházak működtetése számos jogszabályhoz kötött. De milyen törvények vonatkoznak az élelmiszerek online értékesítésére? Ebben a cikkben az élelmiszer-higiéniai törvényt (japán: 食品衛生法) ismertetjük.

A webáruházak működtetésével kapcsolatos jogszabályok közé tartoznak az olyan “általános webáruházakra vonatkozó törvények”, mint a Speciális Kereskedelmi Tranzakciók Törvénye (japán: 特定商取引法), a Tisztességtelen Verseny Megelőzésének Törvénye (japán: 不正競争防止法), az Ajándék Megjelenítési Törvény (japán: 景品表示法), az Elektronikus Szerződési Törvény (japán: 電子契約法), a Speciális Elektronikus Levél Törvény (japán: 特定電子メール法) és a Személyes Adatok Védelmének Törvénye (japán: 個人情報保護法), valamint a “speciális iparágakra vonatkozó törvények”. Ebben a cikkben az “speciális iparágakra vonatkozó törvények” közül az élelmiszer-higiéniai törvényt tárgyaljuk részletesen.

https://monolith.law/corporate/onlineshop-act-on-specified-commercial-transactions[ja]

https://monolith.law/corporate/onlineshop-act-against-unjustifiable-premiums-misleading-representation[ja]

https://monolith.law/corporate/onlineshop-email-act-protection-of-personal-information[ja]

Japán Élelmiszer-higiéniai törvény (Japanese Food Sanitation Act)

A Japán Élelmiszer-higiéniai törvény célja, hogy a közegészségügyi szempontból szükséges szabályozások és egyéb intézkedések révén biztosítsa az élelmiszerek biztonságát. Mindezek célja, hogy megelőzzék az étkezésből eredő egészségügyi kockázatokat, és ezzel védelmezzék a lakosság egészségét.

Üzemeltetési engedély

Az élelmiszer-egészségügyi törvény előírása szerint csak azok az éttermek és vállalatok üzemelhetnek, amelyek rendelkeznek üzemeltetési engedéllyel. Az engedélyezési kötelezettség alá eső tevékenységi körök nagyjából a következők:

• Főzés
• Gyártás
• Feldolgozás
• Értékesítés

Ezért például az alábbi esetekben szükséges az élelmiszer-egészségügyi törvény alapján üzemeltetési engedély:

• Ha otthon készített élelmiszert szeretne értékesíteni
• Ha élelmiszer gyártásával és értékesítésével foglalkozó vállalkozást szeretne indítani
• Ha beszerzett élelmiszert szeretne internetes áruházban értékesíteni
• Ha már működtet egy kávézót, de internetes áruházban szeretne saját süteményeket értékesíteni

Ha már működtet egy kávézót, akkor valószínűleg már rendelkezik étterem üzemeltetési engedéllyel, de az internetes értékesítés esetén lehet, hogy szüksége lesz egy külön, az élelmiszer-egészségügyi törvény alapján kiadott üzemeltetési engedélyre.

Élelmiszer-higiéniai felelős

Ha élelmiszert árusító webáruházat indít, alapvetően szüksége lesz az élelmiszer-higiéniai törvény alapján kiadott üzleti engedélyre és egy “élelmiszer-higiéniai felelős” kinevezésére. Az élelmiszer-higiéniai felelősöt minden engedéllyel rendelkező létesítményben el kell helyezni, amit az élelmiszer-higiéniai törvény végrehajtási rendelete ír elő.

Ha már van étterme, valószínűleg rendelkezik az élelmiszer-higiéniai felelős képesítéssel, de ha nem éttermet üzemeltet, hanem nulláról indítja az élelmiszer online értékesítését, akkor szüksége lesz az élelmiszer-higiéniai felelős képesítés megszerzésére.

Élelmiszer・Adalékanyag・Eszközök・Csomagolás

Az élelmiszer-higiéniai törvény (Japanese Food Sanitation Act) célja az élelmiszer-szennyezés, romlás és ételmérgezés megelőzése. Az élelmiszer-higiéniai törvényben az élelmiszer-higiénia az élelmiszerek, adalékanyagok, eszközök és csomagolások higiénéjét jelenti, és nem csak az élelmiszereket, hanem az élelmiszerekben található adalékanyagokat, a főzéshez használt eszközöket, csomagolásokat is szabályozza.

Az élelmiszer minden olyan étel- és italfajta, amely nem gyógyszer vagy gyógyszerkészítmény (Japanese Food Sanitation Act, 4. cikk). Ez magában foglalja az élelmiszereket és italokat, de például a csecsemők által szájba vett játékokat is szabályozza.

Az adalékanyagok olyan anyagok, amelyeket az élelmiszerek gyártása során, vagy az élelmiszerek feldolgozása vagy tartósítása céljából adnak hozzá, kevernek hozzá, áztatnak bele vagy egyéb módon használnak fel.

Az alábbi élelmiszerek vagy adalékanyagok nem megfelelőek és tilosak (Japanese Food Sanitation Act, 6. cikk):

• Romlott, megváltozott vagy éretlen termékek
• Káros anyagokat tartalmazó vagy ilyen gyanújú termékek
• Betegséget okozó mikroorganizmusokkal szennyezett vagy ilyen gyanújú termékek
• Koszos vagy egészségtelen termékek

Továbbá, beteg vagy betegség gyanújával rendelkező állatok és baromfik élelmiszerként történő felhasználása is tilos (Japanese Food Sanitation Act, 10. cikk).

Az eszközök olyan tárgyak, amelyeket élelmiszerek vagy adalékanyagok gyűjtésére, előállítására, feldolgozására, főzésére, tárolására, szállítására, kiállítására, átadására vagy fogyasztására használnak, és amelyek közvetlenül érintkeznek az élelmiszerekkel vagy adalékanyagokkal.

A csomagolás olyan tárgyak, amelyekben élelmiszereket vagy adalékanyagokat tárolnak, vagy amelyekbe becsomagolják őket, és amelyeket az élelmiszerek vagy adalékanyagok átadásakor a helyükön hagyva adják át.

Szabályozás az Élelmiszer-higiéniai törvény alapján

Az Élelmiszer-higiéniai törvény számos szabályt határoz meg annak érdekében, hogy a fogyasztók biztonságosan fogyasztható élelmiszerekhez jussanak. Például, az Élelmiszer-higiéniai törvény 55. cikke szerint, az élelmiszereket kezelő üzletek, mint például az éttermek, működtetéséhez a prefektúra kormányzójának engedélye szükséges. Ez az engedély nem csak egyszer szükséges, hanem néhány évente újra kell szerezni.

Ezenkívül, a szabványoknak és normáknak megfelelő élelmiszerek esetében tilos a normáknak nem megfelelő módszerekkel történő gyártás, feldolgozás, használat, főzés, értékesítés stb., azaz a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Miniszter által meghatározottaktól eltérő kezelés.

Továbbá, számos más szabály is van, például az újonnan kifejlesztett élelmiszerek értékesítését addig tiltják, amíg bizonyítékot nem kapnak a biztonságosságukról (Élelmiszer-higiéniai törvény 7. cikk), vagy beteg állatok húsának értékesítését tiltják (Élelmiszer-higiéniai törvény 10. cikk). Az élelmiszerbiztonság érdekében ezeket a szabályokat be kell tartani.

Megjegyzendő, hogy a tej és a tejtermékek széles körben fogyasztottak, a csecsemőktől az idősekig, és ha higiéniai problémák merülnek fel, azoknak nagyon nagy hatása lehet. Ezért a szabványokat és normákat külön kezelik az élelmiszerektől, és a “Tej stb. Rendelet” (hivatalos nevén: Rendelet a tej és tejtermékek összetételi szabványairól stb.) alapján részletes szabványokat és normákat határoznak meg.

Élelmiszer-higiéniai törvény részleges módosítása

Az alacsony születési arány, az öregedő népesség, a kettős jövedelmű háztartások növekedése, az étel-kihozatal és az elvitel iránti igény növekedése, az importált élelmiszerek növekedése és az élelmiszer-globalizáció előrehaladása miatt az élelmiszer-mérgezési esetek és az áldozatok száma stagnáló tendenciát mutat. A legtöbb ilyen élelmiszer-mérgezés éttermekben és bentő, catering üzletekben fordul elő, de a forgalmazás területi kiterjedése miatt az élelmiszer-mérgezés könnyebben terjed. Ennek a tendenciának a megfordítása és az élelmiszer-mérgezés csökkentése érdekében 2018 júniusában (2018) módosították az élelmiszer-higiéniai törvény egy részét, amely 2020 júniusában (2020) lépett hatályba. A mostani módosításban a következő 7 pontot változtatták meg jelentősen.

1. Nagy volumenű vagy területi élelmiszer-mérgezési esetek elleni intézkedések megerősítése

A 2017-ben (2017) a Kantō régióban kitört E. coli O-157 élelmiszer-mérgezési eseteket figyelembe véve, a nagy volumenű vagy területi élelmiszer-mérgezési esetek megelőzése érdekében, az államok és a prefektúrák közötti együttműködés és koordináció elősegítése érdekében létrehoztak egy új “Területi Koordinációs Tanácsot”, amelyet nagy volumenű vagy területi élelmiszer-mérgezési esetekben gyorsan felhasználnak.

2. A “HACCP (Hazard Analysis and Critical Control Points) szerinti higiéniai menedzsment” rendszerbevezetése

A HACCP az élelmiszerbiztonság higiéniai menedzsmentje. Mivel segít az élelmiszer-balesetek megelőzésében és a balesetek korai okainak feltárásában, mára nemzetközi szabvánnyá vált. Japánban a kis- és középvállalkozások között még nem terjedt el, ezért úgy döntöttek, hogy rendszerbe vezetik.

Alapvetően minden élelmiszer- és egyéb vállalkozótól elvárják, hogy a általános higiéniai menedzsment mellett a HACCP szerinti higiéniai menedzsmentet is alkalmazzák. Azonban a 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozások a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium honlapján közzétett útmutatót követve egyszerűsített megközelítést alkalmazhatnak.

3. A “jelentési kötelezettség a speciális figyelmet igénylő összetevőket tartalmazó élelmiszerek által okozott egészségügyi károkra”

Ha egészségügyi károk merülnek fel, amelyek összefüggésben állhatnak a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Miniszter által meghatározott speciális figyelmet igénylő összetevőket tartalmazó élelmiszerekkel, a vállalkozásoknak kötelezően be kell jelenteniük ezt az információt az adminisztrációnak. A cél az, hogy összegyűjtsék az áldozati információkat, és helyesen közvetítsék a lehetséges egészségügyi kockázatokat, amelyek fogyasztás esetén felmerülhetnek, és megakadályozzák a károk továbbterjedését.

4. A “pozitív lista rendszer” bevezetése az “élelmiszereszközök és csomagolások” számára

Eddig az élelmiszereszközöket és csomagolásokat a “negatív lista rendszer” szerint kezelték, vagyis ha nem voltak korlátozva a használatuk, akkor használhatóak voltak. Azonban a mostani módosításban áttértek a “pozitív lista rendszerre”, amely csak a biztonságilag értékelt anyagok használatát teszi lehetővé. Az élelmiszer-higiénia terén nem csak az élelmiszereket, hanem a főzés és az értékesítés során használt edényeket és csomagolásokat is figyelembe kell venni, ez a tendencia megfelel a kor igényeinek.

5. Az “üzleti engedélyezési rendszer” felülvizsgálata és az “üzleti bejelentési rendszer” létrehozása

A HACCP szerinti higiéniai menedzsment rendszerbevezetésével azok a vállalkozások, amelyeknek eddig nem volt szükségük üzleti engedélyre (az önkormányzatok saját engedélyezési rendszerét alkalmazva), most már szükségük van üzleti bejelentésre vagy engedélyre. Ennek eredményeként a prefektúrák képesek lesznek meghatározni, milyen élelmiszer-vállalkozások vannak a különböző régiókban, és lehetővé válik a higiéniai menedzsment és az irányítás hatékonyabb végrehajtása a vállalkozásoknál.

6. Az élelmiszerek “önkéntes visszahívásának (recall) információinak” kötelező jelentése az adminisztrációnak

Az élelmiszerek által okozott egészségügyi károk továbbterjedésének megakadályozása és a visszahívási információk átláthatóságának elősegítése érdekében, ha a vállalkozások visszahívják a gyártott vagy importált élelmiszereket, kötelezően be kell jelenteniük ezt az információt a kormánynak az önkormányzatokon keresztül. A bejelentett információkat összegyűjtik és közzéteszik a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium weboldalán, így a fogyasztók egy pillantással megállapíthatják, mely termékek vannak visszahívás alatt.

7. Az “importált és exportált” élelmiszerek biztonsági igazolásának javítása

Az importált élelmiszerek biztonságának biztosítása érdekében szükségessé vált a HACCP szerinti higiéniai menedzsment alkalmazása az importált húsoknál, valamint a tej- és tejtermékek, valamint a tengeri élelmiszerek higiéniai igazolásának csatolása.

Emellett az élelmiszerek exportjához szükséges higiéniai igazolás kiadásával kapcsolatos ügyintézés esetében előírták, hogy mindig el kell végezni az állami és önkormányzati higiéniai igazolás kiadásával kapcsolatos ügyintézést, hogy igazolják, hogy megfelelnek az exportáló ország higiéniai követelményeinek.

Összefoglaló

A cikkben nem volt lehetőségünk kitérni rá, de az élelmiszer-higiéniai törvény, a “Mezőgazdasági és erdészeti termékek szabványosításáról és minőségi jelölésének helyesítéséről szóló törvény (JAS törvény)” és az “Egészségfejlesztési törvény” által meghatározott élelmiszer-jelölési kötelezettségeket egységesítették az “Élelmiszer-jelölési törvényben”. Ez a törvény hatályban van az élelmiszerek értékesítésével kapcsolatos élelmiszer-jelölésre vonatkozóan, és az élelmiszer-gyártóknak, -feldolgozóknak, -importőröknek és -értékesítőknek ezt be kell tartaniuk.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai ismeretekkel rendelkezik az IT-ben, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években egyre növekszik az internetes vásárlásokkal kapcsolatos jogi ellenőrzések szükségessége. Irodánk figyelembe veszi a különböző jogszabályok szabályozásait, és elemzi a már megkezdett vagy megkezdeni kívánt üzleti tevékenységek jogi kockázatait, és igyekszik a lehető legkevésbé megszakítani az üzletmenetet, miközben a törvényességet biztosítja. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/corporate[ja]