MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

General Corporate

A „Nintendo vs Colopl” per mi volt a probléma?

General Corporate

A „Nintendo vs Colopl” per mi volt a probléma?

Az elmúlt években az internet fejlődése és a játékok minőségének javulása miatt a játékok népszerűsége növekszik.

Ezenkívül az e-sportok népszerűsége is hozzájárul ahhoz, hogy a játékok még inkább a figyelem középpontjába kerüljenek.

A játékokkal kapcsolatban számos jogi kérdés merülhet fel, és valójában számos eset fordul elő.

Ezért úgy gondoljuk, hogy a játékfejlesztő cégek és a játékosok számára hasznos lehet tudni, milyen esetek fordultak elő a játékokkal kapcsolatban.

Ebben a cikkben bemutatjuk a híres játékkapcsolatos peres ügyeket, és elmagyarázzuk, milyen kérdések merültek fel a híres játékkapcsolatos peres ügyekben.

A Nintendo VS Colopl Fehér Macska Projekt szabadalmi peréről

Az eset összefoglalása

Ez az eset 2017. december 22-én kezdődött, amikor a felperes, a Nintendo, azt állította, hogy a Colopl által kiadott “Shironeko Project” nevű játékalkalmazásban használt rendszer megsérti a Nintendo szabadalmi jogait. A Nintendo felszólította a Coloplt, hogy állítsa le a “Shironeko Project” terjesztését, és kérte, hogy a Nintendo által elszenvedett 400 milliárd jen kárból fizessenek 44 milliárd jen kártérítést.

A Nintendo által hivatkozott szabadalmak a következők: Szabadalom 4262217 (az úgynevezett “töltött támadás” technológia), Szabadalom 3734820 (a “joystick” technológia az érintőpanelen), Szabadalom 3637031 (a technológia, amely átlátszóvá teszi az akadályokat, hogy megjeleníthessék a rejtett karaktereket), Szabadalom 4010533 (az úgynevezett “alvó mód” technológia, amely beilleszt egy megerősítő képernyőt, amikor a játékos újraindítja a játékot az energiatakarékos módból), Szabadalom 5595991 (a “követő rendszer” technológia, amely lehetővé teszi a játékosoknak, hogy együttműködjenek más felhasználókkal és üzeneteket küldjenek és fogadjanak) és a Szabadalom 6271692 (a “követő rendszer” kommunikációs rendszer technológiája).

Vita tárgya

A jelen ügyben a vita tárgya egyszerűen fogalmazva az, hogy a Colopl által terjesztett ‘Shironeko Project’ (Fehér Macska Projekt) használt technológiája megsérti-e a Nintendo szabadalmi jogait.

A vádlott Colopl ellenvetéseinek tartalma

A vádlott Colopl számos ellenvetést fogalmazott meg, de a legfontosabbak között szerepel az, hogy eleve az Nintendo szabadalma érvénytelen (szabadalom érvénytelenségének védekezése).

Konkrétan az Nintendo szabadalmában nem ismerik el az újszerűséget (azaz a technológia objektíven új technológiának minősül) és a fejlettséget (azaz a technológiai találmány nehézségeit elismerik), tehát a szabadalom érvénytelen – ez a védekezés.

A szabadalom érvénytelenségének védekezése azt jelenti, hogy a szabadalom megsértésével kapcsolatos perekben, mint a jelen eset, a vádlott azt állítja, hogy a felperes követelésének alapjául szolgáló szabadalom érvénytelen. Ennek alapja a következő, a Japán Szabadalmi Törvény (Japanese Patent Act) 104. cikkelye.

(A szabadalmi jogosultak joggyakorlásának korlátozása)
104. cikkely, harmadik bekezdés: Ha a szabadalmi jog vagy a kizárólagos végrehajtási jog megsértésével kapcsolatos perben úgy ítélik meg, hogy a szóban forgó szabadalmat a szabadalom érvénytelenségének vizsgálata vagy a szabadalmi jog fennmaradási idejének meghosszabbításának regisztrációja alapján érvénytelennek kell tekinteni, a szabadalmi jogosult vagy a kizárólagos végrehajtási jogosult nem gyakorolhatja jogait az ellenféllel szemben.
2. Ha úgy ítélik meg, hogy az előző bekezdésben említett támadási vagy védekezési módszert a tárgyalás jogtalan késleltetése céljából nyújtották be, a bíróság kérelmezésre vagy hivatalból elutasító döntést hozhat.
3. A 123. cikkely második bekezdése nem akadályozza, hogy azok, akik nem kérelmezhetnek szabadalom érvénytelenségének vizsgálatát a szóban forgó szabadalomra vonatkozó találmány esetében, az első bekezdésben említett támadási vagy védekezési módszert nyújtsák be.

Ha a szabadalom érvénytelenségének védekezését elfogadják, akkor a felperes Nintendo követelésének alapjául szolgáló szabadalom érvénytelennek minősül, így a felperes Nintendo követelése elutasításra kerül.

A Nintendo peres fele félként

A Nintendo mint a peres fél számára, ha a Colopl által benyújtott szabadalom érvénytelenségi védekezését elfogadják, a per elvesztésének esélye rendkívül magas lesz.

Ezért a Nintendo a Colopl szabadalom érvénytelenségi védekezésének megakadályozása érdekében, a jelen ügyben a Nintendo követelésének alapját képező szabadalomra vonatkozóan javítási eljárást indított.

A javítási eljárás a következő japán szabadalmi törvény 126. cikkében van meghatározva:

(Javítási eljárás)
126. cikk A szabadalom jogosultja kérelmezheti a javítási eljárást a kérelemhez csatolt leírás, a szabadalmi igény hatóköre vagy a rajzok javítása tekintetében. Azonban a javítás csak a következő célokat szolgálhatja:
1. A szabadalmi igény hatókörének csökkentése
2. Nyomdai hiba vagy fordítási hiba javítása
3. Nem egyértelmű leírások magyarázata
4. Más igények hivatkozásának megszüntetése.

A fent említett szabadalmi törvény 126. cikkéből, a jelen üggyel kapcsolatban a legfontosabb az első pont.

A Nintendo a szabadalmi igény hatókörének csökkentésével kizárta a szabadalom újszerűségét vagy előrehaladását tagadó részeket a szabadalom hatóköréből, és ezzel blokkolta a Colopl szabadalom érvénytelenségi védekezését.

A Nintendo VS Colopl szabadalmi perből levonható következtetések

Az eset jelen cikk írásának idején (2020. május 30.) még folyamatban van, és a további fejleményeket nagy érdeklődés övezi. Az esetből az derül ki, hogy a játékokhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos perek nagyon nagy ügyekké válhatnak.

Mind a Nintendo, mind a Colopl számos népszerű játékot dobott piacra, így a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos viták esetén a kártérítési összeg is nagy lehet.

Ezért a játékfejlesztő cégeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a szellemi tulajdonjogok kezelésére, hogy elkerüljék a problémákat.

Kapcsolódó cikk: A szabadalmi, védjegy- és szerzői jogok, valamint egyéb szellemi tulajdonjogok megsértésének kockázatai és azok kezelése[ja]

A MariCar per

Sokan láthatták már azokat az embereket, akik Mario és más Nintendo karakterek jelmezében közlekednek a nyilvános utakon, így valószínűleg sokan hallottak már a MariCar per létezéséről.

Az azonban kevésbé valószínű, hogy sokan tisztában lennének azzal, hogy pontosan milyen esetről van szó.

Ezért most bemutatjuk a MariCar pert.

Megjegyezzük, hogy a MariCar per kapcsán már kiadtak egy köztes ítéletet is, ezért a köztes ítélettel kapcsolatos információkért kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

Kapcsolódó cikk: A Mario Kart eset köztes ítélete és az szellemi tulajdonjogok megsértése[ja]

Az eset összefoglalása

A jelen esetben a felperes, a Nintendo, a MariCar (jelenleg: MARI Mobility) és annak ügyvezető igazgatója ellen indított pert a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény (a továbbiakban: “Tisztességtelen versenytörvény”) megsértése és egyéb okok miatt, kérve az szellemi tulajdonjogok megsértésének megállítását és kártérítést.

Az alperes által használt kereskedelmi név a “MariCar” volt, amely a Nintendo népszerű játékának, a “Mario Kart”-nak a rövidítése volt.

Vita kérdések

Ebben az esetben a vita kérdések 1-től 15-ig terjednek, de a legfontosabb vitapontok a következők:

  1. A vádlott védjegyének első használata (MariCar, MARICAR, maricar) üzleti tevékenységként és kereskedelmi névként a Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvény (Japanese Unfair Competition Prevention Act) 2. cikkének 1. bekezdésének 1. vagy 2. pontjába ütközik-e (vita kérdés 4)
  2. A Nintendo általánosan ismert vagy híres termékjelzéseinek (Mario, Luigi, Yoshi, Bowser) hasonló részeit tartalmazó fényképek és videók feltöltése az internetes weboldalakra, a dolgozók Mario, Luigi, Yoshi és Bowser jelmezeinek viselése, valamint a Mario figurák elhelyezése az üzletekben (ezeket együttesen “jelen hirdetési tevékenységnek” nevezzük), valamint a fent említett jelmezek kölcsönzése a felhasználóknak (ezt “jelen kölcsönzési tevékenységnek” nevezzük), a Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvény (Japanese Unfair Competition Prevention Act) 2. cikkének 1. bekezdésének 1. vagy 2. pontjába ütközik-e (vita kérdés 7)
  3. A Nintendo specifikus termékjelzéseinek, a “MARIO KART” jelzésnek és a hasonló domain neveknek (maricar.jp, maricar.co.jp, fuji-maricar.jp, maricar.com) (ezeket együttesen “jelen domain neveknek” nevezzük) használata a Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvény (Japanese Unfair Competition Prevention Act) 2. cikkének 1. bekezdésének 13. pontjába ütközik-e (vita kérdés 9)

A bíróság ítélete a vitatott kérdésekben

A 4. vitatott kérdés

Elsőként, a Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvény (Japanese Unfair Competition Prevention Act) 2. cikkének 1. bekezdésének 2. pontja a következőképpen rendelkezik:

(Definíció)
2. cikk: E törvény értelmében “tisztességtelen verseny” alatt a következőket értjük:
2. Saját termék vagy szolgáltatás megjelölésének használatakor más, ismert termék vagy szolgáltatás megjelölésével azonos vagy hasonló jelölést használ, vagy az ilyen jelölést használó terméket átadja, átveszi, kiállítja, exportálja, importálja, vagy elektronikus kommunikációs hálózaton keresztül kínálja.

A fenti bekezdés szerinti “tisztességtelen verseny” megvalósulásához szükséges, hogy “saját termék vagy szolgáltatás megjelölésének használatakor más, ismert termék vagy szolgáltatás megjelölésével azonos vagy hasonló jelölést használjon”.

Egyszerűen fogalmazva, ha valaki más ismert termékének vagy szolgáltatásának megjelölését utánozza, akkor az tisztességtelen versenynek minősül.

A 4. vitatott kérdésben a bíróság úgy ítélt, hogy a “Mario Kart” és a “MARIO KART” a Nintendo ismert termék- és szolgáltatásmegjelölései, és a Maricar cég által használt szövegjelzések (Maricar, MariCar, MARICAR, maricar) hasonlóak hozzájuk, és a Maricar cég által használt jelzések termék- és szolgáltatásmegjelölésként való használatát a Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvény 2. cikkének 1. bekezdésének 2. pontjában meghatározott tisztességtelen versenynek minősítette.

A 7. vitatott kérdés

A 7. vitatott kérdésben a bíróság úgy ítélt, hogy Mario, Luigi, Yoshi és Bowser alakjai a Nintendo ismert termék- és szolgáltatásmegjelölései, és a Maricar cég által használt Mario, Luigi, Yoshi és Bowser jelmezek hasonlóak hozzájuk, és a Maricar cég által használt jelmezek termék- és szolgáltatásmegjelölésként való használatát a Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvény 2. cikkének 1. bekezdésének 2. pontjában meghatározott tisztességtelen versenynek minősítette.

Ez a megközelítés nagyjából megegyezik a 4. vitatott kérdésben alkalmazottal.

A 9. vitatott kérdés

Ezután, a Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvény 2. cikkének 1. bekezdésének 13. pontja a következőképpen rendelkezik:

(Definíció)
2. cikk: E törvény értelmében “tisztességtelen verseny” alatt a következőket értjük:
13. Az a cselekmény, amikor valaki tudatában van annak, hogy korlátozottan hozzáférhető adatokat jogtalanul szerzett meg, és ezeket az adatokat nyilvánosságra hozza.

A “korlátozottan hozzáférhető adatok” fogalmát a Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvény 2. cikkének 7. bekezdése a következőképpen határozza meg:

7. E törvény értelmében “korlátozottan hozzáférhető adatok” alatt olyan technikai vagy üzleti információkat értünk, amelyeket elektromágneses módszerrel (elektronikus módszer, mágneses módszer vagy más, emberi érzékeléssel nem érzékelhető módszer) gyűjtöttek össze és kezeltek jelentős mennyiségben, és amelyeket üzleti tevékenység keretében bizonyos személyek számára nyújtanak (kivéve azokat, amelyeket titokban kezelnek).

A 9. vitatott kérdésben a bíróság úgy ítélt, hogy a Maricar cég jogtalan előnyt szerez azzal, hogy a “MARIO KART” és a “Maricar” hasonló domain neveket használ (maricar.jp, maricar.co.jp, fuji-maricar.jp, maricar.com), és ezt a Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvény 2. cikkének 1. bekezdésének 13. pontjában meghatározott tisztességtelen versenynek minősítette.

Konkrétan a bíróság úgy ítélt, hogy a Maricar cég jogtalan előnyt szerez azzal, hogy a Nintendo speciális termék- és szolgáltatásmegjelöléseit, valamint a “MARIO KART” megjelölést használja a vitatott domain nevekben, és ez a cselekmény a Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvény 2. cikkének 1. bekezdésének 13. pontjában meghatározott tisztességtelen versenynek minősül, és károsítja a Nintendo üzleti érdekeit.

Mit tanulhatunk a Maricar perből

Ebben az esetben főként az a probléma, hogy a Maricar cég a “Maricar” megjelölést használta.

Sokan hívják a “Mario Kart”-ot “Maricar” rövidítéssel, de a “Maricar” megjelölésre vonatkozó védjegyeket számos kategóriában a MARI Mobility Development Kft. (korábban: Maricar Kft.) birtokolja.

A Nintendo szempontjából utólag könnyű ezt mondani, de nem csak a “Mario Kart” hivatalos nevet, hanem a rövidítést is be kellett volna jegyeztetni védjegyként.

Másrészről, a MARI Mobility Development Kft. szempontjából, annak ellenére, hogy ők a védjegyjogosultak, figyelembe kellett volna venniük a versenytörvényt is.

Ebben az ügyben a fellebbezési ítéletben a MARI Mobility Development Kft.-t és annak ügyvezető igazgatóját együttesen kötelezték 50 millió jen és az ehhez kapcsolódó összeg kifizetésére, évi 5%-os kamattal, a 2018. október 31-i (Heisei 30) dátumtól a teljes kifizetésig.

Kapcsolódó cikk: Mi a védjegyjog megsértése? A jogellenesség megítélésének kereteit magyarázzuk el[ja]

Kapcsolódó cikk: Mi a kapcsolat az üzleti titkok kiszivárogtatása és a tisztességtelen verseny megelőzésének törvénye között?[ja]

Összefoglalás

Előzőleg ismertettem, hogy milyen problémákat vetettek fel a híres videojátékokkal kapcsolatos peres ügyek.

Fontos tudni, hogy a videojátékokkal kapcsolatban milyen jogi kérdések merülhetnek fel, de az is fontos, hogy a valós eseteket figyelembe véve, konkrétan milyen pontok okozhatnak problémát. Ezért a videojáték cégeknek és a játékosoknak is érdemes legalább a híres videojátékokkal kapcsolatos peres ügyekről tudomást szerezniük.

A híres videojátékokkal kapcsolatos peres ügyekben milyen pontok jelentettek jogi problémát, arra vonatkozóan jogi ismeretek és szakértői vélemény szükséges, ezért a részletes tartalommal kapcsolatban forduljon jogi tanácsadóhoz.

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére