【Hatályba lép Reiwa 7. év (2025) áprilisában és októberében】A "Gyermekgondozási és Ápolási Szabadságról szóló törvény" módosításának kulcspontjai magyarázva

A japán “Gyermekgondozási és Ápolási Szabadság Törvény” (a gyermekgondozási vagy családi ápolási feladatokat ellátó munkavállalók jólétével kapcsolatos törvény) és a “Következő Generációk Nevelésének Támogatását Elősegítő Intézkedések Törvénye” módosításai 2025 áprilisában és októberében (Reiwa 7 (2025)) lépnek hatályba.

E törvények eredeti célja a munkavállalók terhesség, szülés, gyermeknevelés vagy családi ápolás miatti munkahelyi távozásának megelőzése volt.

A módosítások révén nemcsak a munka és a gyermekgondozás vagy ápolás egyensúlyának megteremtésére irányuló “szabadság igénybevételi rendszer” került kiemelésre, hanem a “rugalmasságot elősegítő munkakörnyezet” kialakítása is. A vállalatok számára kötelezővé vált a meglévő rendszerek kibővítése, a követelmények enyhítése és a távmunka alkalmazása. A vállalatoknak helyesen kell értelmezniük ezt a módosítást, és megfelelően kell felülvizsgálniuk és újra kell szervezniük belső rendszereiket és szabályzataikat.

Itt részletezzük a módosított Gyermekgondozási és Ápolási Szabadság Törvény főbb pontjait, témakörönként.

A japán gyermekgondozási és ápolási szabadságról szóló törvény rendszerének célja és a módosítások főbb pontjai

A “Gyermekgondozási és Ápolási Szabadságról szóló Törvény (a gyermekgondozást vagy családi ápolást végző munkavállalók jólétével kapcsolatos törvény)” és a “Következő Generációk Nevelésének Támogatására Irányuló Intézkedések Előmozdításáról szóló Törvény” egyes részeinek módosítása a Reiwa 6. évben (2024) május 24-én került elfogadásra, és ugyanezen év május 31-én hirdették ki (Reiwa 6. évi 42. törvény).

A módosított törvény a Reiwa 7. évben (2025) áprilisban és októberben lép hatályba. A Reiwa 3. évben (2021) végrehajtott módosítások a férfiak gyermekgondozási szabadságának igénybevételének ösztönzésére helyezték a hangsúlyt. E módosításoknak köszönhetően a férfiak gyermekgondozási szabadságának igénybevételi aránya jelentősen megemelkedett, azonban a nőkkel összehasonlítva továbbra is nagy különbségek vannak.

A férfiak gyermekgondozási szabadságának igénybe nem vételének okai között szerepel, hogy a munkahelyek továbbra is nehezen engedik meg a gyermekgondozási szabadság igénybevételét, valamint a munkakörülmények miatt nem lehetséges a szabadság kiadása. Ezért fontos, hogy a vállalatok olyan munkahelyi környezetet és légkört alakítsanak ki, ahol könnyebb a gyermekgondozási szabadság igénybevétele.

Másrészről, az ápolási szabadsággal kapcsolatban a munkavállalók ápolási okokból történő munkahelyelhagyása komoly problémát jelent. Ennek oka sokféle lehet, többek között a munkahelyi, családi vagy ápolási szolgáltatásokkal kapcsolatos problémák, de az is előfordulhat, hogy a vállalatok által kialakított ápolási támogatási rendszerek ellenére a munkavállalók nem ismerik a rendszer tartalmát vagy az igénybevétel menetét, ami szintén hozzájárulhat a kihasználatlan lehetőségekhez.

Ezért a Reiwa 6. évben (2024) végrehajtott módosítások során kötelezővé tették olyan intézkedések meghozatalát, amelyek a férfiak és nők számára egyaránt lehetővé teszik a munka és a gyermekgondozás vagy ápolás közötti hatékony egyensúly megteremtését, többek között a gyermek életkorának megfelelő “rugalmasságot biztosító munkavégzési intézkedések” kiterjesztését, a férfiak gyermekgondozási szabadságának igénybevételi helyzetének közzétételi kötelezettségének kiterjesztését, valamint a következő generációk nevelésének támogatására és az ápolási támogatási rendszerek megerősítésére irányuló intézkedéseket.

A rendszer célja, hogy a munkakörök megváltoztatása nélkül, a munkamennyiség és a munkavégzési módszerek finomhangolásával támogassák a karrierépítést.

Forrás: Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium | A gyermekgondozási és ápolási szabadságról szóló törvényről[ja]

A “Gyermekgondozási és Ápolási Szabadságról szóló Törvény” és a kapcsolódó módosítások hatálybalépési dátumairól az alábbi táblázatban tájékozódhat.

【2025年 (令和7年) áprilisában hatályba lép】Az ötödik pont, amely a japán gondozási támogatási rendszert érinti

2025. április 1-jén (令和7年) lép hatályba a japán “Gyermekgondozás és Ápolási Szabadság Törvény” az ápolással kapcsolatos módosításainak öt kulcsfontosságú pontját ismertetjük.

A gondozási szabadság igénybevételének feltételeinek enyhítése Japánban

A “gondozási szabadság” igénybevételére jogosult munkavállalók foglalkoztatási időtartamára vonatkozó követelmények enyhültek, és megszűnt az a szabály, amely lehetővé tette a munkáltató és munkavállaló közötti megállapodás alapján a hat hónapnál rövidebb folyamatos foglalkoztatási időtartamú munkavállalók kizárását, így mostantól a heti legalább két napot dolgozó munkavállalók is jogosultak a gondozási szabadságra (a gondozási biztosítási rendszer foglalkoztatási biztosítási időtartamára vonatkozó szabályok nem változtak).

A hat hónapnál rövidebb ideje folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókat a gondozási szabadság igénybevételéből kizáró vállalatoknak módosítaniuk kell a munkaszabályzatukat és tájékoztatniuk kell a munkavállalókat a változásokról.

Az egyéni tájékoztatás és szándékfelmérés a japán gondozástámogató rendszerekről

Amikor a munkavállalók a munkaadóknak bejelentik, hogy családtagjaik gondozásával kell szembenézniük, kötelezővé vált a japán gondozástámogató rendszerekkel kapcsolatos egyéni tájékoztatás és szándékfelmérés elvégzése. A tájékoztatandó tételek közé tartoznak a következő rendszerek, valamint a bejelentési pontok ismertetése, és a szándékfelmérés elvégzése. Tilos olyan tevékenységeket folytatni, amelyek a rendszerek igénybevételétől eltántorítják a munkavállalókat.

1: A japán gondozási szabadság rendszere

• Szabadság időtartama: legfeljebb 93 nap (három alkalommal szakaszosan igénybe vehető)
• Célzott családtagok köre: házastárs, szülők, gyerekek, házastárs szülői, valamint együtt élő és eltartott nagyszülők, testvérek és unokák

2: A japán gondozástámogató rendszer

• Gondozási szabadság rendszere: évente 5 nap szabadság egy családtagra (több esetén maximum 10 nap), fél napos vagy óránkénti igénybevétellel
• Részidős munkarend
• Rugalmas munkaidő
• Elcsúsztatott munkakezdés
• Túlóra mentesség

3: A japán gondozási szabadság juttatási rendszere

• A munkanélküli biztosítási rendszerbe tartozó munkavállalók számára, akik összesen egy évet (az elmúlt két évben) dolgoztak, a gondozási szabadság alatt ‘gondozási szabadság juttatás’ (a bér körülbelül 67%-a) folyósításra kerül

Az egyéni tájékoztatás és szándékfelmérés módszere lehet személyes megbeszélés (online is) vagy írásos dokumentumok átadása, de ha a munkavállaló kívánja, faxon, e-mailben vagy más elektronikus úton (például a vállalati intraneten vagy közösségi hálózatokon) is megtehető, feltéve, hogy az írásos formában is előállítható.

A bejelentés módjára vonatkozóan nincs jogszabályi előírás, így szóban is lehetséges. Ha a munkavállaló a munkaadó által meghatározott módon kívül eső módon tesz bejelentést, akkor is végre kell hajtani az intézkedést (az egyéni tájékoztatást és szándékfelmérést). A munkavállaló által tett bejelentés, vagy az intézkedés megtételének ténye alapján történő elbocsátás vagy egyéb hátrányos megkülönböztetés tilos.

A japán gondozástámogatási rendszerekkel kapcsolatos korai tájékoztatás

A japán gondozási biztosítás második számú biztosítottjává válás időpontjában (a 40. életévüket betöltött személyek számára az adott év és a következő év folyamán), kötelezővé vált a gondozástámogatási rendszerekkel kapcsolatos információk biztosítása.

A fent említett 1) gondozási szabadság rendszer, 2) gondozást és munkát összeegyeztető támogatási rendszer, és 3) gondozási szabadság alatti juttatások rendszere mellett, kötelező tájékoztatást nyújtani a kérelem benyújtásának helyéről is.

Ezenfelül ajánlott a gondozási biztosítási rendszer (a gondozásra szorulók által igénybe vehető rendszer) ismertetése is.

Ez a tájékoztatás nem igényel egyéni megkeresést, azonban mivel kötelező jellegű, fontos, hogy a munkáltatók tisztában legyenek az alkalmazottaik életkorával.

A tájékoztatás módja lehet személyes megbeszélés (online is), írásos anyag átadása, fax, e-mail és egyéb módszerek (például közösségi média, vállalati intranet), amelyeket a munkaadó szabadon választhat (az e-mail és hasonló módszerek esetében nem szükséges a dokumentumok kinyomtatása).

Az ápolást támogató rendszerek könnyebb elérhetőségének elősegítése a munkahelyi környezetben Japánban

A munkáltatók számára kötelezővé vált, hogy legalább az alábbi intézkedések egyikét megvalósítsák a munkahelyi környezet olyan módon történő kialakításához, amely megkönnyíti az ápolási szabadság és az ápolást támogató rendszerek igénybevételét (választható kötelező intézkedések).

A lehető legtöbb intézkedés megvalósítása előnyösnek tekinthető.

• Ápolási szabadság és az ápolást támogató rendszerekkel kapcsolatos képzések lebonyolítása
• Konzultációs rendszer kialakítása a fenti témákban (konzultációs ablakok létrehozása)
• A fenti rendszerek igénybevételével kapcsolatos esettanulmányok gyűjtése és megosztása
• A fenti rendszerek igénybevételének előmozdítására vonatkozó politikák ismertetése

Gondozás céljából történő távmunka bevezetése Japánban

A gondozást végző munkavállalók számára lehetővé vált, hogy választhassanak távmunkát, ami a munkaadók erőfeszítési kötelezettségévé vált Japánban.

A távmunka konkrét rendszerének kialakítása (használat gyakorisága, hatóköre stb.) szabadon megállapítható.

A távmunka intézkedéseinek bevezetése során nem követeljük meg a munkaadóktól, hogy olyan munkavállalókat, akik a távmunkára alkalmatlan munkakörben dolgoznak, áthelyezzék olyan pozícióba, ahol a távmunka lehetséges, vagy hogy új, távmunkára alkalmas munkaköröket hozzanak létre.

【A japán Gyermekgondozási Szabadság Rendszerének 2025. április 1-jén (Reiwa 7) életbe lépő módosításainak kulcspontjai】

A 2025. április 1-jén (Reiwa 7) életbe lépő „Gyermekgondozási és Ápolási Szabadság Törvény” gyermekgondozással kapcsolatos módosításainak öt kulcspontját ismertetjük. A 2025. október 1-jén életbe lépő módosításokról később ejtünk szót.

A gyermekápolási szabadság kiterjesztése Japánban

A “gyermekápolási szabadság” igénybevételének okai kibővültek.

A korábbi 1: betegség vagy sérülés és 2: védőoltások vagy egészségügyi szűrések mellett hozzáadásra került a 3: fertőző betegségek miatti osztályzárások és 4: óvodai és iskolai beiratkozások, valamint ballagások, és a szabadság neve “gyermekápolási és egyéb szabadságra” módosult.

A jogosult gyermekek körét kiterjesztették az általános iskola harmadik osztályáig (a jelenlegi iskoláskor előtti időszakig), és megszüntették a munkavállalói és munkáltatói megállapodás alapján hat hónapnál rövidebb folyamatos munkaviszony kizáró okát, így a heti legalább két napot dolgozó munkavállalók is jogosulttá váltak.

Az igénybe vehető napok száma változatlan maradt: egy gyermek esetén évente öt nap, két vagy több gyermek esetén legfeljebb tíz nap (fél napos igénybevétel is lehetséges), és továbbra is fizetés nélküli marad.

A túlóra alóli mentesség (rendkívüli munkaidő korlátozása) célközönségének kibővítése Japánban

A rendkívüli munkaidő korlátozása (túlóra alóli mentesség) alá eső munkavállalók köre kibővült Japánban, így már azok a munkavállalók is érintettek, akik általános iskolai beiratkozás előtti gyermeket (a jelenlegi szabályozás szerint 3 éves kor alatti) nevelnek.

Amennyiben az érintett munkavállalók ezt igénylik, a vállalkozás normál működését akadályozó eseteket kivéve (amikor a szokásos mértékű erőfeszítést kell tenni), nem kötelezhetők a meghatározott munkaidőn túli munkavégzésre.

A rövidített munkaidős rendszer (3 éves kor alatt) alternatív intézkedéseinek kiegészítése távmunkával

Amennyiben egy munkavállaló által kért gyermekgondozási rövidített munkaidős rendszer bevezetése nehézségekbe ütközik bizonyos munkakörökben, a munkáltatóknak kötelező egy munkavállalói megállapodást kötniük, amely kivételeket tartalmaz, és alternatív intézkedéseket kell hozniuk.

A korábbi 1: a gyermekgondozási szabadságra vonatkozó rendszerhez hasonló intézkedések (a vállalat által meghatározott egyedi rendszer), 2: rugalmas munkakezdés, 3: rugalmas munkaidő, 4: a vállalat által fenntartott bölcsőde létesítése mellett mostantól a munkáltatók számára kötelezővé válik az 5: távmunka lehetőségének biztosítása is.

A telework bevezetése három év alatti gyermekek (Japánban) nevelése érdekében

A három év alatti gyermekeket nevelő munkavállalók közül, még a részmunkaidős foglalkoztatottak is választhatják a teleworkot, amely a munkaadók számára kötelező erőfeszítési kötelezettségként van meghatározva.

A telework konkrét rendszerének kialakítása (a használat gyakorisága, hatóköre stb.) szabadon megállapítható.

A telework intézkedések bevezetése során nem követeljük meg a munkaadóktól, hogy olyan munkavállalókat, akik a telework számára nehezen kivitelezhető munkakörben dolgoznak, áthelyezzék olyan pozíciókba, ahol a telework lehetséges, vagy hogy új munkaköröket hozzanak létre kifejezetten a telework céljából.

A gyermekgondozási szabadság igénybevételének közzétételi kötelezettségének kiterjesztése Japánban

A japán “Következő Generáció Nevelésének Támogatása” törvény alapján a férfiak gyermekgondozási szabadságának igénybevételi helyzetének közzétételi kötelezettsége kiterjesztésre került azokra a munkáltatókra, akik állandóan több mint 300 munkavállalót foglalkoztatnak (jelenlegi szabályozás szerint több mint 1000 munkavállaló), és a “Következő Generáció Nevelésének Támogatása” törvény érvényességi ideje 10 évvel, 2025. március 31-ig meghosszabbodott.

2025 áprilisától egy új “gyermekgondozási támogatási rendszer” lép életbe, amely magában foglalja a “szülés utáni szabadság támogatását (a szabadság kezdetén a napi bér 13%-a, a felső korlát a ‘gyermekgondozási szabadság támogatásával’ együtt 80%)” és a “gyermekgondozási részmunkaidős foglalkoztatás támogatását (a részmunkaidős foglalkoztatás alatt a napi bér 10%-a)”, amelyek hozzáadódnak a támogatáshoz (a Foglalkoztatási Biztosítási Törvény 61. cikke alapján), így várhatóan növekedni fog a férfiak gyermekgondozási szabadságának és részmunkaidős foglalkoztatásának igénybevétele, ami súlyosbíthatja a munkaerőhiányt.

Ezek kezelésére szükséges lehet a munka személyfüggőségének megszüntetése, a munka megosztása, illetve olyan környezet kialakítása, ahol a munkát helyettesítéssel is el lehet végezni. Ezenkívül a felesleges munkafolyamatok megszüntetésével és a digitalizációval (DX) elősegíthető a munkafolyamatok hatékonyságának növelése, így a korlátozott munkaerőt maximálisan ki lehet használni.

【A japán gyermekgondozási szabadságrendszer 2025. október 1-jén (Reiwa 7) hatályba lépő módosításainak kulcspontjai】

A 2025. október 1-jén (Reiwa 7) hatályba lépő japán „Gyermekgondozási és Ápolási Szabadságról szóló Törvény” gyermekgondozással kapcsolatos módosításainak három fő pontját ismertetjük.

A gyermekgondozási időszak (3 éves kortól az általános iskola kezdete előtt) „rugalmasságot biztosító munkavégzési intézkedések”

A munkáltatók kötelesek intézkedéseket hozni a gyermekgondozási időszakban (3 éves kortól az általános iskola kezdete előtt) lévő gyermeket nevelő munkavállalók számára, a munkahelyi igények figyelembevételével, és legalább két lehetőség közül választaniuk kell (választható kötelező intézkedések), míg a munkavállalók egyetlen rendszert választhatnak:

• Elcsúsztatott munkakezdés vagy rugalmas munkaidő-rendszer
• Bölcsőde létesítése és működtetése
• Részmunkaidős foglalkoztatás (a napi munkaidő alapelv szerint 6 órára történő csökkentése)
• Távmunka (havi 10 napnál több)
• Gyermeknevelést támogató szabadság biztosítása (évente 10 napnál több | fizetés nélkül)

A munkaidő-nyilvántartás szempontjából a digitalizáció kulcsfontosságú. A munkaidő kezelése hatékonyabbá válik, a pontos adatgyűjtés, valamint a helyzet valós idejű megértése egyszerűbbé válik, lehetővé téve a gyors reagálást.

„Rugalmas munkavégzést elősegítő intézkedések” egyéni tájékoztatása és szándékfelmérése

A munkáltatókra kötelezővé vált a fent említett intézkedésekkel kapcsolatos egyéni tájékoztatás és szándékfelmérés.

Terhesség, szülés bejelentésekor és a gyermek 3 éves koráig egyéni szándékfelmérés és figyelembevétel

A munkavállalók terhesség, szülés bejelentésekor és a gyermek 3 éves korának betöltése előtti egy hónapig tartó egyéves időszakban a következő kérdésekben kötelezővé vált az egyéni szándékfelmérés és figyelembevétel:

A munka és a gyermeknevelés egyensúlyának megteremtésével kapcsolatos alábbi kérdésekben kell egyénileg felmérni a munkavállalók szándékát, a gyermek és az egyes családok helyzetének megfelelően:

• Munkaidő
• Munkavégzés helye
• Munkamennyiség beállítása
• A támogató rendszerek igénybevételének időtartama
• Munkafeltételek

A szándék figyelembevételével kapcsolatban a vállalatnak saját helyzetének megfelelően kell megfontolást végeznie. Az 1. pontban említett terhesség, szülés bejelentésekor a munkavállaló kezdeményezésére történik, míg a 2. pontban említett gyermek 3 éves korának betöltése előtti egy hónapig tartó egyéves időszakban a kezdeményezés nélkül is kötelező a végrehajtás, amire figyelni kell.

A munkavállalók kezdeményezése, illetve az intézkedések megtörténte miatti felmondás vagy egyéb hátrányos megkülönböztetés tilos.

Összefoglalás: A japán “Gyermekgondozási és Ápolási Szabadságról szóló törvény” módosításaihoz kapcsolódó intézkedések – Forduljon ügyvédhez tanácsért

A fentiekben ismertettük a japán “Gyermekgondozási és Ápolási Szabadságról szóló törvény” (2023) módosításainak főbb pontjait és azokat az intézkedéseket, amelyeket a munkáltatóknak meg kell hozniuk. A munkáltatók számára számos területen kell intézkedéseket tenniük, beleértve a munkaszabályzat felülvizsgálatát, a kollektív szerződések újbóli megkötését, a rendszerek alkalmazottaknak történő bemutatását, valamint az igénylések és a kezelésük adminisztrációját.

Az ilyen helyzetekre való felkészülés érdekében fontos, hogy időben gyűjtsük össze a szükséges információkat és kialakítsunk egy zökkenőmentes válaszadási rendszert. Ha kérdése van a “Gyermekgondozási és Ápolási Szabadságról szóló törvény” (2023) módosításaihoz kapcsolódó intézkedésekkel vagy munkajogi problémákkal kapcsolatban, javasoljuk, hogy forduljon ügyvédhez tanácsért.

A Monolith Ügyvédi Iroda által nyújtott szolgáltatások bemutatása

A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltató, amely az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén kiemelkedő szakmai tudással rendelkezik. Irodánk széleskörű ügyfélkört szolgál ki, a Tokiói Tőzsde Prime szekciójában jegyzett vállalatoktól a startup vállalkozásokig, támogatást nyújtva a személyzeti és munkaügyi menedzsment területén, valamint különféle ügyekben szerződések készítésében és felülvizsgálatában. További részletekért kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

A Monolith Ügyvédi Iroda szolgáltatási területei: IT és startup vállalkozások vállalati jogi ügyei Japánban[ja]