Részvénycsere és részvényátruházás a japán társasági jogban: Az eljárás ismertetése a teljes anyavállalat-leányvállalat kapcsolat létrehozásához

Amikor a vállalatok növekedési stratégiákat követnek, az M&A és a csoporton belüli átszervezés fontos lehetőségekké válnak. Különösen akkor, ha egy vállalatot 100%-os leányvállalattá alakítanak, az irányítási döntéshozatal felgyorsítása és a csoport szinergiájának maximalizálása érdekében szükségessé válhat a teljes anyavállalat-leányvállalat kapcsolat kialakítása. A japán társasági törvény (Japanese Corporate Law) két fő módszert biztosít az ilyen teljes anyavállalat-leányvállalat kapcsolatok létrehozására: a „részvénycsere” és a „részvényátruházás” rendszereit. A részvénycsere gyakran alkalmazott módszer, amikor egy meglévő vállalat másik vállalatot teljes leányvállalattá alakít, és gyakran használják az M&A kontextusában. Ezzel szemben a részvényátruházás tipikus módszer, amikor új holdingtársaságot (holding company) hoznak létre, és annak alá egy vagy több üzleti vállalatot teljes leányvállalatként helyeznek el. E rendszerek egyik nagy jellemzője, hogy a célvállalat részvényeseinek egyéni részvényátruházási beleegyezése nélkül, a részvényesek közgyűlésén hozott különleges határozat alapján, a többségi elv révén, jogilag megvalósítható a 100%-os irányítási kapcsolat, beleértve az ellenző kisebbségi részvényeseket is. Ezen erőteljes hatás miatt az eljárásokat a japán társasági törvény szigorúan szabályozza, és a vezetőknek és jogi szakembereknek elengedhetetlen, hogy pontosan megértsék annak részleteit. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a japán társasági törvény szerinti részvénycsere és részvényátruházás definícióját, a két rendszer közötti különbségeket, valamint a konkrét eljárások menetét, jogi alapokra támaszkodva.

A Részvénycsere és Részvényátruházás Áttekintése Japánban

A részvénycsere és a részvényátruházás mindkettő olyan szervezeti átalakítási eljárás Japánban, amely teljes anyavállalat-leányvállalat kapcsolatot hoz létre. Az alapvető különbség köztük az, hogy a teljes anyavállalatként működő cég “már létező vállalat” vagy “újonnan alapított vállalat”. Ez az alapvető különbség határozza meg az egyes rendszerek célját és eljárási kereteit.

Mi a Részvénycsere Japánban?

A részvénycsere a japán társasági törvény 2. cikkének 31. pontja szerint úgy van meghatározva, mint “egy részvénytársaság összes kibocsátott részvényének megszerzése egy másik részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság által”. Ebben az eljárásban a részvényeket megszerző és teljes anyavállalattá váló cég már létező vállalat. A teljes leányvállalattá váló cég részvényesei az összes részvényüket átruházzák a teljes anyavállalatra, és cserébe a teljes anyavállalat részvényeit vagy pénzbeli ellenszolgáltatást kapnak. A részvénycsere után a teljes leányvállalattá vált cég jogi személyisége nem szűnik meg, hanem továbbra is fennmarad, így a szükséges engedélyek, a munkavállalókkal kötött munkaszerződések, valamint az üzleti partnerekkel kötött szerződések fenntartása mellett lehetőség nyílik a zökkenőmentes és fokozatos üzleti integrációra. Ezen tulajdonságai miatt a részvénycsere főként M&A eszközként szolgál, hogy egy vállalatot teljes leányvállalatként vonjanak be.

Mi a Részvényátruházás Japánban?

A részvényátruházás a japán társasági törvény 2. cikkének 32. pontja szerint úgy van meghatározva, mint “egy vagy több részvénytársaság összes kibocsátott részvényének megszerzése egy újonnan alapított részvénytársaság által”. Az eljárás legnagyobb jellemzője, hogy a teljes anyavállalat a részvényátruházás folyamatán keresztül “újonnan alapított” vállalat lesz. Egy vagy több meglévő vállalat az összes részvényét az újonnan alapított vállalatra ruházza át, és ezzel teljes leányvállalattá válik. Ennek eredményeként az újonnan alapított vállalat holdingtársaságként (holding company) fog működni, és a leányvállalatok üzleti stratégiáját fogja irányítani. A részvényátruházást akkor alkalmazzák, amikor egyetlen vállalat holdingtársasági struktúrára vált (egyedüli részvényátruházás), vagy amikor több vállalat egyenlő feltételekkel kíván üzleti integrációt végrehajtani egy közös anyavállalat létrehozásával (közös részvényátruházás).

Az anyavállalat jellegének különbsége az eljárás alapját képező dokumentumok elnevezésében is tükröződik. A részvénycsere, mivel két vagy több meglévő jogi személy közötti megállapodás, “részvénycsere szerződés” formájában kerül meghatározásra. Ezzel szemben a részvényátruházás, mivel a meglévő vállalatok saját szervezeti átalakításukat és egy még nem létező új vállalat alapítását egyszerre hajtják végre, “részvényátruházási terv” formájában kerül meghatározásra.

A Két Rendszer Összehasonlítása

A részvénycsere és a részvényátruházás jogi kereteinek és gyakorlati alkalmazási területeinek megértése rendkívül fontos a megfelelő szervezeti átalakítási módszer kiválasztásához Japánban. A leglényegesebb különbség a két rendszer között az, hogy a teljes anyavállalat egy már meglévő cég vagy egy újonnan alapított vállalat-e, és ebből a különbségből számos fontos eltérés adódik.

Először is, az eljárás alapjául szolgáló dokumentumok különböznek. Amint azt korábban említettük, a részvénycsere a felek közötti megállapodást rögzítő “részvénycsere szerződés” alapján történik, míg a részvényátruházás az új vállalat alapításának tervrajzát jelentő “részvényátruházási terv” alapján valósul meg.

Továbbá, a szervezeti átalakítás hatálybalépésének időzítése is eltérő. A részvénycsere hatálya a részvénycsere szerződésben a felek által meghatározott “hatálybalépés napján” lép életbe. Ezzel szemben a részvényátruházás hatálya az újonnan alapított teljes anyavállalat alapításának bejegyzése napján lép életbe. Emiatt a részvényátruházás esetében nem lehet előre meghatározott dátumot szerződésben rögzíteni a hatálybalépés napjaként.

Ezekből a különbségekből adódóan a két rendszer fő felhasználási céljai is világosan elkülönülnek. A részvénycsere általában arra szolgál, hogy egy meglévő vállalat más céget felvásároljon M&A keretében, vagy hogy egy már létező vállalatcsoporton belül egy leányvállalatot 100%-os irányítás alá vonjanak. Másrészt a részvényátruházás alkalmas módszer egy holdingtársaság új alapítására, amely a csoport egészének üzleti stratégiáját irányítja, vagy amikor több vállalat egyenrangú felekként hajt végre üzleti integrációt.

Az alábbi táblázat összefoglalja ezeket a főbb különbségeket.

Részvénycsere eljárása

A részvénycsere eljárása a Japán társasági törvényben (2005) meghatározott több szakaszon keresztül zajlik. Szigorú követelményeket alkalmaznak a részvényesek, hitelezők és más érintett felek védelme érdekében.

Részvénycsere-szerződés megkötése Japánban

A részvénycsere folyamata azzal kezdődik, hogy a teljes anyavállalattá váló cég és a teljes leányvállalattá váló cég között megkötik a “részvénycsere-szerződést”. Ennek a szerződésnek a megkötése általában mindkét vállalat igazgatótanácsának jóváhagyását igényli. A Japán Társasági Törvény (2005) 768. cikkének 1. bekezdése meghatározza azokat a tételeket (törvényben előírt tartalmi elemeket), amelyeket a részvénycsere-szerződésnek tartalmaznia kell, és amelyek hiányában a szerződés érvénytelen. A főbb törvényben előírt tartalmi elemek a következők:

• A teljes anyavállalat és a teljes leányvállalat cégneve és címe
• A teljes leányvállalat részvényeseinek nyújtandó ellenszolgáltatásra vonatkozó tételek (például az anyavállalat részvényeinek száma és annak számítási módja, pénz, kötvények, új részvényjegyzési jogok stb.)
• Az ellenszolgáltatás kiosztására vonatkozó tételek
• Ha a teljes leányvállalat új részvényjegyzési jogokat bocsát ki, az új részvényjegyzési jogok átruházásának feltételei az anyavállalat részvényjegyzési jogainak átruházásakor
• A részvénycsere hatálybalépésének napja (hatálybalépés napja)

Előzetes közzététel és a részvényesi közgyűlés jóváhagyása Japánban

A részvénycsere-szerződés megkötése után mindkét vállalatnak biztosítania kell a részvényesek és hitelezők számára a részvénycsere tartalmának megvizsgálásához szükséges információkat. A Japán cégjog 782. cikke (teljes leányvállalat) és 794. cikke (teljes anyavállalat) alapján a törvény által előírt tételeket tartalmazó “előzetes közzétételi dokumentumokat” a részvényesi közgyűlés előtt két héttel, vagy más meghatározott naptól kezdve a székhelyen elérhetővé kell tenni. Az előzetes közzétételi dokumentumok konkrét tartalmát a Japán cégjog végrehajtási rendelete (például a 184. cikk) részletezi, és tartalmazza a részvénycsere-szerződés tartalmát és az ellenszolgáltatás méltányosságával kapcsolatos tételeket is.

A részvénycsere hatálybalépésének napja előtt a teljes anyavállalat és a teljes leányvállalat részvényesi közgyűlésén is meg kell szerezni a “különleges határozat” általi jóváhagyást. A különleges határozat, alapvetően, olyan megerősített határozati követelmény, amelyhez szükséges, hogy a szavazati joggal rendelkező részvényesek többsége jelen legyen, és a jelenlévő részvényesek szavazati jogának legalább kétharmada támogassa azt (Japán cégjog 309. cikk 2. bekezdés 12. pont).

A Japán Részvényesek Részvényvásárlási Igénye

A részvénycsere többségi szavazással kerül eldöntésre, de a japán társasági törvény elismeri a “részvényvásárlási igényt” az ellenző részvényesek érdekeinek védelme érdekében. Ez a jog lehetővé teszi, hogy a részvénycsere ellenző részvényesek kérjék saját részvényeik “méltányos áron” történő visszavásárlását a társaságtól (Japán Társasági Törvény 785. cikk) . E jog gyakorlásához a részvényesnek a közgyűlés előtt értesítenie kell a társaságot a részvénycsere elleni tiltakozásáról, és ténylegesen ellenszavazatot kell leadnia a közgyűlésen . Ezt követően, a hatálybalépés napját megelőző 20 naptól az előző napig hivatalosan kérheti a részvények visszavásárlását .

Itt fontos a “méltányos ár” értelmezése. Ezt az árat a törvény nem határozza meg konkrétan, és ha a felek közötti tárgyalások nem vezetnek eredményre, végső soron a bíróság dönt . A japán bírósági precedensek fontos iránymutatást adnak a “méltányos ár” kiszámításához. Különösen a Tokiói Kerületi Bíróság 2008. március 14-i döntése (az úgynevezett régi Kanebo-ügy) kimondta, hogy a “méltányos ár” az az ár, amelyet a részvények akkor értek volna el, ha a szervezeti átalakítást nem hagyták volna jóvá, azaz a “nakariseba ár” . Ez a megközelítés kizárja, hogy a részvénycsere nyilvánosságra hozatala indokolatlanul befolyásolja a részvényárfolyamot, és védi a kisebbségi részvényeseket. Továbbá, ugyanebben a döntésben megállapították, hogy a kisebbségi részvényesek, akik nem saját akaratukból, hanem a többség döntése miatt kényszerülnek elhagyni a társaságot, nem szenvedhetnek el árcsökkentést a likviditás hiánya (az eladás nehézsége a piacon) vagy a kisebbségi helyzet (a kisebbségi státusz) miatt . Ez a bírósági döntés jelentős hatással van arra, hogy a társaságok hogyan biztosítsák az ellenérték méltányosságát részvénycsere során.

Ha az árra vonatkozó tárgyalások nem zárulnak le a hatálybalépés napjától számított 30 napon belül, a részvényes vagy a társaság a következő 30 napban kérheti a bíróságtól az ár meghatározását .

Hitelezői Kifogás Eljárás Japánban

A részvénycsere során a teljes leányvállalat jogi személyisége megmarad, és annak eszközei és kötelezettségei változatlanul átszállnak, így elvileg a hitelezők helyzete közvetlenül nem változik. Ezért, ellentétben az egyesülésekkel, a hitelezővédelmi eljárás (hitelezői kifogás eljárás) nem mindig szükséges. Ez az eljárás csak kivételes esetekben szükséges, amikor fennáll a veszélye, hogy a hitelezők érdekei sérülhetnek.

A japán társasági törvény 789. és 799. cikke szerint a hitelezői kifogás eljárás szükségessége az alábbi fő esetekben merül fel:

• A teljes leányvállalat hitelezői esetében: amikor a teljes leányvállalat által kibocsátott új részvényjegyzési joggal rendelkező kötvényekhez kapcsolódó kötelezettségeket a részvénycsere során a teljes anyavállalat átvállalja.
• A teljes anyavállalat hitelezői esetében: amikor a teljes leányvállalat részvényeseinek ellenértékeként a teljes anyavállalat részvényein kívüli vagyontárgyakat (például pénzt) adnak át. Ez azért van, mert az anyavállalat eszközei kikerülnek a vállalatból.

Amennyiben az eljárás szükséges, a vállalatnak közzé kell tennie a hivatalos közlönyben, és az ismert hitelezőket egyénileg értesítenie kell, legalább egy hónapos határidőt biztosítva számukra a kifogás benyújtására. Ha a hitelezők kifogást nyújtanak be, a vállalatnak elvileg ki kell elégítenie a hitelező követelését, megfelelő biztosítékot kell nyújtania, vagy megfelelő vagyontárgyakat kell egy bizalmi társaságra bízni.

Hatálybalépés és utólagos közzététel Japánban

A részvénycsere-szerződésben meghatározott hatálybalépés napján a részvénycsere jogi hatálya életbe lép, és a teljes anyavállalat megszerzi a teljes leányvállalat összes részvényét, míg a leányvállalat részvényesei megkapják az ellenértéket. A hatálybalépést követően mindkét vállalatnak késedelem nélkül el kell készítenie az “utólagos közzétételi dokumentumot”, amely tartalmazza a részvénycsere eredményét, és ezt a dokumentumot a hatálybalépés napjától számított 6 hónapig a saját székhelyükön kell elérhetővé tenniük (Japán cégjog 791. cikk). Az utólagos közzétételi dokumentum tartalmát a Japán cégjog végrehajtási rendeletének 190. cikke határozza meg, amely magában foglalja a részvényvásárlási igények eljárásának alakulását is.

Részvényátruházás folyamata Japánban

A részvényátruházás folyamata sok szempontból hasonlít a részvénycserére, de mivel új teljes anyavállalatot hoznak létre, néhány fontos különbség is van.

Részvényátruházási terv kidolgozása

A részvényátruházás folyamata azzal kezdődik, hogy a teljes leányvállalattá váló cég elkészíti a “részvényátruházási tervet”. E tervnek a Japán cégjog 773. cikkelye alapján tartalmaznia kell a törvény által előírt elemeket. A részvénycsere szerződésben foglaltakon túl a részvényátruházási tervben elengedhetetlen az újonnan létrehozandó teljes anyavállalatra vonatkozó információk feltüntetése. A főbb törvény által előírt elemek a következők:

• Az újonnan létrehozandó teljes anyavállalat célja, cégneve, székhelye, kibocsátható részvények összes száma
• Az újonnan létrehozandó teljes anyavállalat alapszabályában meghatározott egyéb elemek
• Az újonnan létrehozandó teljes anyavállalat alapításkori igazgatóinak neve
• A teljes leányvállalat részvényeseinek átadandó új anyavállalati részvények száma és azok számítási módja
• Az újonnan létrehozandó teljes anyavállalat alaptőkéjére és tartalékaira vonatkozó elemek

Kapcsolódó eljárások és hatálybalépés

A részvényátruházási terv elkészítése után egy sor eljárás következik, mint például az előzetes közzététel (Japán cégjog 803. cikkely), a részvényesek közgyűlésén történő különleges határozattal való jóváhagyás, az ellenző részvényesek részvényvásárlási igénye (Japán cégjog 806. cikkely), és szükség esetén a hitelezői kifogás eljárása (Japán cégjog 810. cikkely). Ezek az eljárások nagyrészt megegyeznek a részvénycsere esetében alkalmazottakkal.

Azonban a hatálybalépés időzítése döntően eltér. A részvényátruházás akkor lép hatályba, amikor a részvényátruházási tervben meghatározott teljes anyavállalat “alapításának bejegyzését” a jogi hivatalhoz benyújtják, és a bejegyzés befejeződik. E bejegyzés révén jön létre a teljes anyavállalat jogi személyként, és egyidejűleg megszerzi a teljes leányvállalat összes részvényét.

A hatálybalépés után az újonnan létrehozott teljes anyavállalat és a teljes leányvállalat közösen kötelesek utólagos közzétételi dokumentumokat készíteni, és azokat a hatálybalépés napjától számított 6 hónapig mindkét cég székhelyén elérhetővé tenni (Japán cégjog 811. cikkely, cégjogi végrehajtási rendelet 210. cikkely).

Egyszerűsített és Rövidített Eljárások Japánban

A japán társasági törvény lehetővé teszi a részvényesi közgyűlés jóváhagyó határozatának elhagyását olyan esetekben, amikor a részvényesekre gyakorolt hatás csekély, vagy már meglévő erős irányítási kapcsolat áll fenn. Ez egy ésszerű rendszertervezés, amely a részvényesek jogainak védelmét és a dinamikus vállalatirányítás igényeit egyensúlyozza. Ezen eljárások megértése gyakorlati szempontból fontos a szervezeti átszervezések gyors és hatékony végrehajtása érdekében.

Egyszerűsített Részvénycsere Japánban

Az “egyszerűsített részvénycsere” egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi a teljes anyavállalat részvényesi közgyűlésének határozatának elhagyását, ha a részvénycsere csekély hatással van a teljes anyavállalat vagyonhelyzetére (Japán Társasági Törvény 796. cikk 2. bekezdés). Az eljárás alkalmazásának feltétele, hogy a teljes leányvállalat részvényeseinek átadott ellenérték (például az anyavállalat részvényei vagy pénz) összértéke ne haladja meg a teljes anyavállalat nettó eszközértékének egyötödét (20%). Azonban, ha ezt a feltételt teljesítik, de a teljes anyavállalat szavazati jogainak több mint egyhatodával rendelkező részvényes a vállalattól kapott értesítéstől vagy hirdetménytől számított két héten belül ellenzi a részvénycserét, akkor a részvényesi közgyűlés jóváhagyása szükséges marad.

Rövidített Részvénycsere Japánban

A “rövidített részvénycsere” egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi a leányvállalat részvényesi közgyűlésének határozatának elhagyását, ha már meglévő erős irányítási kapcsolat áll fenn a felek között. Ez az eljárás akkor alkalmazható, ha a teljes anyavállalat a teljes leányvállalat szavazati jogainak 90%-át vagy annál többet birtokol, és “különleges irányítási kapcsolat” áll fenn (Japán Társasági Törvény 784. cikk 1. bekezdés, 796. cikk 1. bekezdés). Ebben a helyzetben, mivel a leányvállalat részvényesi közgyűlésének eredménye egyértelmű, az eljárás terheinek csökkentése érdekében nincs szükség jóváhagyásra. Azonban néhány kivételes esetben, például ha az ellenérték átruházási korlátozással rendelkező részvény, és a teljes leányvállalat nem nyilvános társaság, a rövidített eljárás nem alkalmazható.

Összefoglalás

A részvénycsere és a részvényátruházás a Japán Társasági Törvény (2005) által biztosított erőteljes és rugalmas jogi eszközök, amelyek 100%-os teljes anyavállalat-leányvállalat kapcsolat kialakítására szolgálnak. A részvénycsere alkalmas a meglévő vállalatok anyavállalattá tételére az M&A során, míg a részvényátruházás új anyavállalat létrehozására, holdingtársasági struktúra kialakítására vagy egyenrangú vállalatirányítási integrációra. Mindkét módszer lehetővé teszi a kisebbségi részvényesek kötelezését a részvényesek közgyűlésének különleges határozatával, ugyanakkor szigorú előírások védik az érdekelt feleket, mint például az ellenző részvényesek részvényvásárlási igénye vagy a hitelezői kifogás eljárás bizonyos helyzetekben. Ezek az eljárások összetettek, és szigorúan megkövetelik a törvényes határidők és közzétételi kötelezettségek betartását, ezért a végrehajtásukhoz alapos tervezés és jogi szakértelem elengedhetetlen.

A Monolith Ügyvédi Iroda jelentős tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik a Japán Társasági Törvény (2005) alapján történő részvénycsere, részvényátruházás és egyéb összetett szervezeti átalakítások terén, számos hazai és nemzetközi ügyfelet képviselve. Irodánkban több kétnyelvű ügyvéd dolgozik, köztük angolul beszélő, külföldi ügyvédi képesítéssel rendelkező szakemberek, így nemzetközi ügyfeleink számára is zökkenőmentesen tudunk átfogó támogatást nyújtani a stratégiai tervezéstől a szerződéskészítésen, a részvényesek közgyűlésének irányításán át a különféle jogi eljárások betartásáig. Amennyiben a cikkben tárgyalt kérdésekben szakmai támogatásra van szüksége, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.