Az internetes áruházak működtetése és a jog - A 'Japán Speciális Kereskedelmi Törvény' és a 'Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvény
Az internetes vásárlás mára mindannyiunk számára mindennapossá vált. Nem csak vásárolni lehet, hanem bárki könnyedén létrehozhatja saját webáruházát. Azonban a webáruházak működtetése számos jogszabályhoz kötött. Ha nem tartjuk be a vonatkozó jogszabályokat és nem alakítjuk ki a weboldalunkat megfelelően, akkor a tevékenységünk jogellenesnek minősülhet. De pontosan milyen jogszabályokra kell figyelnünk?
https://monolith.law/corporate/d2c-points-lawyer-request[ja]
Az internetes boltokkal kapcsolatos jogszabályok
Az internetes boltok működtetésével kapcsolatos jogszabályok közé tartoznak a ‘Japán Speciális Kereskedelmi Törvény’, a ‘Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvény’, a ‘Japán Ajándék Megjelenítési Törvény’, az ‘Elektronikus Szerződési Törvény’, a ‘Speciális Elektronikus Levél Törvény’ és a ‘Személyes Adatvédelmi Törvény’, amelyeket ‘az internetes boltokkal általánosságban kapcsolatos jogszabályoknak’ nevezünk. Itt a Japán Speciális Kereskedelmi Törvényről és a Japán Tisztességtelen Versenyellenes Törvényről fogunk tájékoztatást adni.
A Speciális Kereskedelmi Tranzakciók Törvénye (Japán ~)
A Speciális Kereskedelmi Tranzakciók Törvénye egy olyan jogszabály, amelynek célja megakadályozni a vállalkozók által elkövetett illegális és rosszindulatú toborzási tevékenységeket, és megvédeni a fogyasztók érdekeit. A törvény a látogatói értékesítés, a távközlési értékesítés és más, a fogyasztói problémákra hajlamos tranzakciós típusokra vonatkozik, és meghatározza a vállalkozók által betartandó szabályokat, valamint a fogyasztókat védő szabályokat, mint például a vásárlástól való elállás (cooling-off).
Az internetes áruházak esetében, mivel a vállalkozók az interneten hirdetnek és az interneten keresztül fogadják el a megrendeléseket, ezek a tranzakciók a “távközlési értékesítés” kategóriába tartoznak, és ezért e törvény hatálya alá esnek.
A Speciális Kereskedelmi Tranzakciók Törvénye szerint a távközlési értékesítésre vonatkozóan a következő adminisztratív szabályozások és egyéb intézkedések vannak érvényben, és a megsértésük esetén adminisztratív intézkedések, mint például a működés javítására vonatkozó utasítások, a működés felfüggesztése vagy betiltása, valamint büntetőjogi szankciók alkalmazhatók.
Reklámok megjelenítése (a Japán ‘Speciális Kereskedelmi Tranzakciók Törvénye’ 11. cikk, ugyanezen törvény 8-10. cikkei)
A távkereskedelem távoli felek közötti ügylet, és a fogyasztók számára a reklám az egyetlen információforrás. Ezért, hogy elkerüljük a problémákat, amelyek a reklámok hiányos vagy nem egyértelmű információiból adódhatnak, a reklámokban megjelenítendő információk részletesen szabályozva vannak.
A megjelenítendő információk közé tartozik a ‘vételár és szállítási költség’, ‘fizetési mód’, ‘termék átadásának időpontja’, ‘a termék vásárlási szerződésének visszavonása vagy felbontása’, ‘az üzletember neve, címe, telefonszáma’, ‘ha a termékben rejtett hibák vannak, a kereskedő felelősségének meghatározása’, ‘ha a termék vásárlási szerződését többször kell megkötni, ennek ténye és a vásárlási feltételek’.
Például, ha megyünk egy internetes áruház ‘Segítség és Ügyfélszolgálat’ oldalára, és megnézzük a ‘Biztonság és Adatvédelmi Szabályzatot’, láthatjuk, hogy ott van a ‘Japán Speciális Kereskedelmi Tranzakciók Törvénye alapján megjelenítendő’ információ, a kereskedő neve, címe, telefonszáma, értékesítési felelős neve stb., valamint a fent említett információk.
Túlzó reklámok tilalma (a Japán Speciális Kereskedelmi Törvény 12. cikke, és az ehhez kapcsolódó 11. szabály)
A fogyasztói problémák megelőzése érdekében a “jelentősen a valóságtól eltérő megjelenítés” és a “valóságosnál jelentősen jobb vagy előnyösnek tűnő megjelenítés, amely félrevezeti az embereket” tilos.
E-mail hirdetések küldése nem hozzájáruló személyeknek (a Japán ‘Speciális Kereskedelmi Tranzakciók Törvényének’ 12. cikk 3. és 4. bekezdése, valamint a törvény 11. cikk 2-7. bekezdése)
A vállalkozásoknak alapvetően tilos e-mail hirdetéseket küldeniük, hacsak a fogyasztók előzetesen nem járultak hozzá ehhez.
Az ellenőrzés azonban nem terjed ki olyan esetekre, mint például amikor a szerződés létrejöttét értesítő e-mail tartalmaz hirdetéseket.
Szerződés felbontásával járó kötelezettségszegés tilalma (a Japán Speciális Kereskedelmi Törvény 14. cikkének 1. bekezdésének 1. pontja)
Amennyiben a vásárlási szerződés visszavonására kerül sor, vagy ha a szerződő feleknek az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettségük van, a vállalkozásokat megtiltják, hogy megtagadják vagy késleltessék a tartozások, például a visszatérítés teljesítését.
Az ügyfelek akarata ellenére történő szerződéskötési kérelmek tiltása (a Japán Speciális Kereskedelmi Törvény (Japanese Specific Commercial Transactions Law) 14. cikkének 1. bekezdésének 2. pontja, ugyanezen rendelet 16. cikke)
Az internetes kiskereskedelemben a következő, az “ügyfelek akarata ellenére történő vásárlási szerződések és egyéb kérelmek” típusú cselekmények tilosak, és közigazgatási intézkedések alá esnek:
- Az a helyzet, amikor a fogyasztók nem ismerik fel könnyen, hogy egy adott gomb megnyomásával fizetős kérelem lesz belőle
- Az a helyzet, amikor a kérelem benyújtásakor a fogyasztók nem tudják könnyen ellenőrizni a kérelem tartalmát, és nem tudják azt javítani
Adminisztratív intézkedések és büntetések
Az előzőekben említett adminisztratív szabályozásokat megszegő vállalkozásoknak szembe kell nézniük olyan adminisztratív intézkedésekkel, mint a működés javításának utasítása (a Japán törvény 14. cikke), a működés felfüggesztésének parancsa (a Japán törvény 15. cikke), vagy a működés betiltásának parancsa (a Japán törvény 15. cikkének 2. bekezdése), valamint büntetési eljárásokkal is szembe kell nézniük.
Az adminisztratív szabályozásokon túlmenően, a következő polgári jogi szabályokat is be kell tartaniuk:
Szerződési ajánlat visszavonása vagy szerződés felbontása (a Japán Speciális Kereskedelmi Törvény 15. cikkelyének 3. bekezdése)
Ha a fogyasztó távkereskedelmi úton szerződést köt vagy ajánlatot tesz, a termék átadásának napjától (a speciális jogok átruházása) számított 8 napon belül jogosult a szerződési ajánlat visszavonására vagy a szerződés felbontására a vállalkozóval szemben, és a fogyasztó saját költségén visszaküldheti a terméket (azonban, ha a vállalkozó előzetesen különleges feltételeket hirdetett meg a szerződési ajánlat visszavonásával vagy a szerződés felbontásával kapcsolatban, akkor a különleges feltételek érvényesek).
Vállalkozói tevékenység megállításának kérelme (a Japán Speciális Kereskedelmi Törvény 58. cikkének 19. pontja)
Amennyiben a vállalkozó túlzó hirdetéseket tesz közzé, vagy annak veszélye áll fenn a távközlési értékesítés során, a megfelelő fogyasztói csoportok – mint például a ‘Japán Fogyasztói Szervezet’ (japánul: 特定非営利活動法人消費者機構日本), amely a fogyasztói érdekek védelmére irányuló megállítási kérelmek jogát birtokolja és amelyet a miniszterelnök hagyott jóvá – kérelmezhetik a vállalkozótól, hogy állítsa le tevékenységét, vagy tegyen megelőző intézkedéseket, illetve más szükséges lépéseket.
A fentiek a Japán Speciális Kereskedelmi Törvény általános leírását adják, de ezen kívül is vannak szabályok, amelyeket a vállalkozónak be kell tartania, és amelyek a fogyasztókat védik. A Speciális Kereskedelmi Törvény a legfontosabb törvény minden olyan személy és vállalkozás számára, aki vagy amely az internetes boltok működtetésével foglalkozik.
Tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény (Japán Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény)
A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény célja, hogy megakadályozza a vállalkozások közötti tisztességtelen versenyt, valamint biztosítsa a kereskedelmi érdekeket sértő személyek kártérítési, megállapodási kérelmeit és büntetőjogi büntetéseit, hozzájárulva ezzel a nemzeti gazdaság egészséges fejlődéséhez.
A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 2. cikkelye szerint a “tisztességtelen verseny” a következőket jelenti:
Ismerős termék- és egyéb megjelenítések összekeverésének előidézése (Japán Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény 2. cikk 1. bekezdés 1. pontja)
Az a cselekmény, amikor valaki olyan megjelenítést használ, ami azonos vagy hasonló egy másik személy termékének vagy üzletének megjelenítésével, amely széles körben ismert a fogyasztók körében, és ezzel összekeverést okoz a másik személy termékével vagy üzletével.
Híres termékjelzések jogtalan használata (Japán Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény 2. cikk 1. bekezdés 2. pontja)
Az a tevékenység, amikor valaki saját termékjelzéseként használja mások híres termékjelzéseit, vagy azokhoz hasonlókat, illetve ilyen jelzéssel ellátott termékeket ad át vagy értékesít.
Megjegyzendő, hogy a “termékjelzés” fogalma magában foglalja a védjegyeket is, így a védjegyek jogtalan használatának eseteiben a Japán Védjegytörvény is szabályozást biztosít.
Mások áruformájának utánzása (A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 2. cikk 1. bekezdés 3. pontja)
Az a tevékenység, amely során mások árujának formáját (kivéve az adott termék működésének biztosításához elengedhetetlen formát) utánozva árut adnak át vagy tesznek hozzáférhetővé.
Megjegyzendő, hogy az áruformák utánzása a Japán Formatervezési Törvény (Japanese Design Law) alapján is szabályozott.
Üzleti titkok megsértése (A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 2. cikk 1. bekezdés 4. és 10. pontja)
Az üzleti titkok jogtalan megszerzése lopás, csalás, kényszer vagy más tisztességtelen eszközök alkalmazásával, illetve az ilyen módon jogtalanul megszerzett üzleti titkok használata vagy nyilvánosságra hozatala.
Korlátozottan elérhető adatok jogtalan megszerzése stb. (A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 2. cikk 1. bekezdés 11-16. pont)
Az a cselekmény, amikor valaki jogtalan eszközökkel, például lopással megszerzi a korlátozottan elérhető adatokat, majd saját célra használja fel őket, vagy harmadik félnek továbbítja.
A technikai korlátozó eszközök hatását akadályozó berendezések és egyéb eszközök szolgáltatása (A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló japán törvény 2. cikk 1. bekezdés 17. és 18. pontja)
Azoknak a tevékenységeknek a szolgáltatása, amelyek lehetővé teszik a technikai korlátozó eszközökkel korlátozott tartalmak megtekintését, rögzítését, programok futtatását, információk feldolgozását (azaz a technikai korlátozó eszközök hatásának kiküszöbölését), mint például berendezések, programok, utasítási kódok, szolgáltatások.
A domainnév jogtalan megszerzése és hasonlók (A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 2. cikk 1. bekezdés 19. pontja)
A jogtalan haszon megszerzésének céljából, vagy másoknak kárt okozva, mások áruinak vagy szolgáltatásainak megjelenítésével (meghatározott termékek stb. megjelenítése) azonos vagy hasonló domainnevet használó jogot szerez vagy tart fenn, vagy ezt a domainnevet használja.
A termék és szolgáltatás eredeti helyének, minőségének stb. téves megjelenítése (A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló japán törvény 2. cikk 1. bekezdés 20. pontja)
A termék, szolgáltatás vagy annak hirdetése esetén olyan megjelenítési magatartás, amely félrevezeti az eredeti helyet, minőséget, tartalmat stb., vagy olyan termék átadása, amelyen ilyen megjelenítés történt.
Hitelességi cselekmények (A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 2. cikk 1. bekezdés 21. pontja)
A versenytársak üzleti hírnevének károsítása hamis tények közlésével vagy terjesztésével.
Képviselők és mások védjegyjogának megsértése (A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 2. cikk 1. bekezdés 22. pontja)
A Párizsi Egyezmény tagállamai, a Világkereskedelmi Szervezet tagállamai vagy a Védjegyjogi Egyezmény aláírói, akiknek védjegyjogai vannak, képviselői vagy azok, akik az elmúlt egy évben képviselők voltak, jogos ok nélkül, a jogosult hozzájárulása nélkül használják a jogosult védjegyét azonos vagy hasonló termékekhez vagy szolgáltatásokhoz.
Ezekkel a tisztességtelen cselekményekkel szemben a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény alapján polgári jogi intézkedéseket lehet tenni, mint például a megállapítási kérelem, a kártérítési igény és a hírnév helyreállításának kérelme.
Megjegyzendő, hogy a kártérítési igény (A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 4. cikk) azt jelenti, hogy kártérítést lehet követelni azoktól, akik szándékosan vagy gondatlanságból tisztességtelen versenyt folytatnak és megsértik mások üzleti érdekeit. Mivel azonban nehéz bizonyítani a tisztességtelen verseny által okozott üzleti kárt, a törvény rendelkezik a kártérítés összegének becsült szabályairól (A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 5. cikk), hogy csökkentse az áldozatok bizonyítási terhét.
https://monolith.law/corporate/domain-law-registration-confuse[ja]
Összefoglalás
Itt a webáruházak működtetésével kapcsolatos törvények közül a ‘webáruházakat általánosságban érintő törvényeket’, mint a ‘Japán Speciális Kereskedelmi Törvény’ és a ‘Tisztességtelen Verseny Megelőzésének Törvényét’ ismertettük.
Mindkettőt különösen fontos törvénynek tekinthetjük.
https://monolith.law/corporate/onlineshop-email-act-protection-of-personal-information[ja]
Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről
A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai szinten rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években az internetes vásárlás nélkülözhetetlen részévé vált életünknek, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre inkább növekszik. Irodánkban megoldásokat kínálunk az internetes vásárlással kapcsolatban. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
Category: IT
Tag: ITTerms of Use
