Milyen megoldások léteznek a Facebookon történő rágalmazásokra? Magyarázat rágalmazás példákon keresztül

A Facebook a világ legnépszerűbb közösségi hálózata havi felhasználói szám alapján. Nagy népszerűségnek örvend Japánban is, jelenleg főként a 30 évnél idősebb korosztály használja. Ebben a cikkben bemutatunk néhány példát, és megmagyarázzuk, hogyan kezelhetők a Facebookon előforduló rágalmazások és becsületsértések.

A Facebook jellemzői

A Facebooknak három olyan jellemzője van, amelyek megkülönböztetik a Twittertől, az Instagramtól és más közösségi hálózatoktól.

Az alapvető regisztráció valódi névvel történik

A Facebook közösségi szabályzata szerint a felhasználóknak a mindennapi életben használt nevüket kell használniuk a fiókjukban, és pontos információt kell szolgáltatniuk magukról. Ha kiderül, hogy nem valódi nevet használnak, a fiókot addig felfüggeszthetik, amíg a felhasználó nem javítja ki a nevét.

Hivatkozott weboldal: A fiók integritása és a valódi név használata (Facebook közösségi szabályzat)

Sokan használják üzleti célokra is

A Facebookon, ahol az alapvető elv a valódi név használata, sok szabadúszó és vállalati vezető is használja a platformot saját üzleti tevékenységének bemutatására.

Kevesebb a rágalmazás, mint más közösségi hálózatokon

A Facebookon sok felhasználó teszi közzé a fényképét, és a beállításoktól függően megoszthatja származási helyét, iskoláját, munkahelyét stb. Ezért könnyű azonosítani az egyént az azonos nevű és azonos nevű emberek közül. Ennek előnye, hogy könnyen megtalálhatók az ismerősök, de ugyanakkor fennáll a veszélye annak is, hogy az ismerősök könnyen megtalálhatnak minket.

Ezért, ha valaki rosszindulatú bejegyzéseket tesz közzé vagy rosszindulatú cselekményeket követ el, az ismerősei, barátai és kollégái azonnal értesülnek róla. A Facebook anonimitásának hiánya miatt azt mondják, hogy kevesebb a rágalmazás, mint más közösségi hálózatokon.

Hivatkozott weboldal: Yomiuri Shimbun Online: A rágalmazó bejegyzések eltávolítása tavaly, FB 50 ezer, Insta 100 ezer… Meta közzétette a hazai adatokat[ja]

Hivatkozott weboldal: A Safer Internet Association: Rágalmazás Hotline áttekintő anyag[ja]

A Facebookon elszenvedett rágalmazások hatása

A Facebookon az alapértelmezett beállítás az igazi nevünk használata, ezért ha valaki rágalmaz minket, a tartalom könnyen eljuthat a hozzánk közel álló személyekhez.

Ez nem olyan gyakori, mint más közösségi hálózatokon vagy fórumokon, ahol a rágalmazások széles körben terjedhetnek. Azonban éppen azért, mert a hozzánk közel álló emberek, könnyen gondolhatják, hogy “〇〇 úgy tűnik, ezt mondta” vagy “×× vajon ilyen ember?”, ami konkrétan rossz benyomást kelthet. Mivel a rágalmazások tartalma konkrétan eljuthat a hozzánk közel álló emberekhez, ez nagyobb negatív hatással lehet a valós életünkre, mint ha széles körben terjedne.

Ráadásul a Facebook oldalak erősek a keresőben, így a Yahoo vagy a Google keresésben könnyen az első helyen jelenhetnek meg. Ezért, ha rágalmazást szenvedünk el, a kár nagyobb lehet, mint más oldalakon.

Rágalmazás esetei a Facebookon

Az alábbiakban bemutatjuk a Facebookon történt rágalmazás eseteit, és ismertetjük a kezelésükre vonatkozó intézkedéseket.

Személyes megjegyzésekben történő rágalmazás

Az rosszindulatú szándék természetesen adott, ha valaki más bejegyzéseit vagy hozzászólásait kritizálja, még akkor is, ha nincs rosszindulat, végeredményben rágalmazhatja őket. A Facebook-on lévő barátok gyakran valós életbeli ismerősök vagy barátok, ezért a közelség miatt olyan információk kerülhetnek beírásra, amelyeket a személy nem szeretne, hogy mások megtudjanak, például a hírnevét vagy a magánéletére vonatkozó információkat. Valójában problémák merülnek fel a személyes adatok szivárgása miatt, például amikor valaki közzéteszi a múltbeli tapasztalatait, bűnügyi előzményeit, szerelmi életét, vagy olyan címeket és munkahelyeket ír be, amelyeket nem tett nyilvánossá.

Rágalmazás másik felhasználói idővonalán

Nem csak a rágalmazás áldozatának idővonalán, hanem a rágalmazó felhasználó idővonalán is előfordulhat, hogy a rágalmazó nyíltan megnevezi az áldozatot, és olyan helyen ír róla rágalmazó megjegyzéseket, amelyeket az áldozat nem láthat. Ebben az esetben nem lehet elrejteni a rágalmazást az ismerősök és barátok elől, és nem lehet megakadályozni a személyes adatok szivárgását sem.

Munkahelyi rágalmazás

Sokan használják a Facebookot munkaeszközként, így előfordulhat, hogy a munkahelyi hírnevüket rontó információkat terjesztenek, vagy ilyen jellegű megjegyzéseket tesznek a kommentekben. Az olyan bejegyzések, mint “volt már munkahelyi problémám”, “ez a cég fekete”, vagy “a kiszolgálás rossz”, csökkenthetik a bevételt és károsíthatják a cég hírnevét.

Fénykép feltöltés és címkézés

Előfordulhat, hogy fényképeket töltenek fel önállóan, és címkéznek. Ilyenkor a címkézett személy is látja ugyanazt a bejegyzést az idővonalán. Az is előfordulhat, hogy a fényképet megnéző mások akaratlanul is terjesztenek rágalmazó megjegyzéseket.

Az ilyen problémák előzetes megelőzése érdekében érdemes a személyes beállítások képernyőjéről kiválasztani a Beállítások, Idővonal és Címkézés opciót, és előre beállítani a címkézésre vonatkozó nyilvánossági beállításokat. Így mielőtt a címkézett fényképeit nyilvánosságra hoznák, ön dönthet arról, hogy jóváhagyja-e a közzétételt.

Internetes zaklatás

A Facebookon könnyű azonosítani a személyeket, ráadásul könnyedén lehet posztolni a mindennapi eseményekről, így előfordulhat, hogy valaki folyamatosan nyomon követi, hogy mit csináltunk aznap, kivel voltunk.

Előfordulhat, hogy volt házastársak, volt barátok, vagy olyanok, akik titokban szerelmesek belénk, ellenőrzik a Facebook fiókunkat, zaklatnak minket, kutakodnak a személyes adataink után, vagy makacsul küldenek nekünk e-maileket, így válnak internetes zaklatókká. Az internetes zaklatók által kiszivárogtatott személyes adatok és titkok, vagy a rágalmazások, amelyek csökkentik az áldozat társadalmi értékelését, komoly problémákat okozhatnak.

Kapcsolódó cikk: Mi az internetes zaklatás definíciója? A rendőrség beavatkozásának kritériumait magyarázzuk el[ja]

Bosszúpornó áldozatok

A bosszúpornó olyan cselekmény, amikor a volt házastárs vagy volt párja, visszautasításuk miatt, nyilvánosságra hozza a másik fél meztelen képeit vagy szexuális jeleneteket tartalmazó videóit. A Facebook, ahol képeket és videókat is lehet közzétenni, funkcióját kihasználva bosszúpornó áldozatává vált emberek is vannak.

Személyazonosság-eltulajdonítás

A “személyazonosság-eltulajdonítás” olyan cselekmény, amikor valaki ugyanazzal a névvel hoz létre egy Facebook-fiókot, mint egy másik személy, és a profil képét a másik személy fényképére cseréli, mintha az ő fiókja lenne. Ugyanez a probléma merül fel a Twitteren is, ahol szintén előfordulnak személyazonosság-eltulajdonítások.

Ha a személyazonosságát eltulajdonító fiókot arra használják, hogy harmadik személyeket becsméreljenek vagy megsértsenek, a környezetében lévő emberek azt gondolhatják, hogy az eredeti személy teszi ezt. Ennek eredményeként az eredeti személy társadalmi értékelése csökkenhet.

Kapcsolódó cikk: Személyazonosság-eltulajdonítás törlése és IP-cím felfedése[ja]

Fiókeltulajdonítás

A fiókeltulajdonítás olyan cselekmény, amikor valaki jogtalanul hozzáfér és használja a saját fiókját. Ez eltér az álcázástól abban, hogy ténylegesen a személy saját fiókját használják a bejegyzésekhez és egyéb tevékenységekhez.

Mivel a Facebookon sok személyes információ található, ha a fiókot elrabolják, az elrabló személy megtekintheti az összes személyes információt a fiókon. Az elrablás által megszerzett információkat felhasználva a rágalmazás is szabadon elkövethető.

Valójában előfordulnak olyan problémák, hogy az elrabló személy a személy nevében rágalmazó bejegyzéseket tesz közzé, vagy obszcén hozzászólásokat ír, ami csökkenti a személy társadalmi értékelését. Ha ilyen problémába keveredik, különösen ha a Facebookot üzleti célokra használja, visszafordíthatatlan helyzetbe kerülhet.

Kapcsolódó cikk: A jogtalan hozzáférés tilalmának törvénye által tiltott cselekmények[ja]

Megjegyzendő, hogy a Facebookon kívüli rágalmazásokról, amelyek csökkentették a társadalmi értékelést, a következő cikkben magyarázatot adunk.

Kapcsolódó cikk: Mi a szükséges a rágalmazás létrehozásához a társadalmi értékelés csökkenése? Ügyvéd magyarázza[ja]

Az alapok a Facebookon történő rágalmazás kezeléséhez

Ha rágalmazás történik a Facebookon, lehetséges jogi úton beperelni az elkövetőt, de ha nincs bizonyíték a rágalmazásra, nehéz lesz a perben győzni. Ezért a rágalmazás kezeléséhez szükség van bizonyítékra, de a bejegyzéseket könnyű törölni, így a bejegyzések létezését igazoló bizonyíték megőrzése alapvető a rágalmazás kezelésében.

A bizonyíték megőrzésének módja lehet például a bejegyzés képernyőképének készítése úgy, hogy látható legyen a posztoló fiók. Ekkor ügyelni kell arra, hogy a felhasználónév vagy a kép későbbi megváltoztatása ne okozzon problémát, ezért a képernyőképen látszódjon a oldal URL-je is.

Továbbá, ha egyetlen bejegyzés alapján nehéz rágalmazásnak minősíteni a történteket, fontos, hogy a rágalmazásnak minősíthető bejegyzések előtti és utáni posztokat is rögzítsük.

Ahogy már említettük, a Facebookon történő rágalmazás kezelésének alapja a bizonyíték megőrzése. Azonban a Facebookon történő rágalmazás kezelésének több módja is van, és vannak olyan módszerek, amelyekhez nem szükséges a bizonyíték megőrzése. Az alábbiakban bemutatjuk ezeket a módszereket.

Fiók blokkolása

Ha a rágalmazás nem túl súlyos, és a probléma megoldható a kapcsolat megszakításával, akkor elegendő lehet a másik fél fiókjának blokkolása.

Például kattintson a ○○ úr/asszony által közzétett bejegyzés jobb felső jelére, majd a következő képernyőn kattintson a “Támogatás kérése vagy bejegyzés jelentése” lehetőségre. A “Válasszon problémát a továbblépéshez” képernyőn válassza a “Blokkolás ○○ úr/asszony / Nem tud kommunikálni ezzel a személlyel, és nem jelenik meg egymásnak” vagy a “Minden ○○ úr/asszony bejegyzésének elrejtése / Ez a személy bejegyzései nem jelennek meg a hírfolyamban” lehetőséget, vagy mindkettőt, majd kattintson a “Küldés” gombra.

Ezzel a módszerrel a bizonyítékok megőrzésének szükségessége nem feltétlenül magas.

Közvetlenül kérje meg az illetőt

Lehetőség van arra, hogy a Messenger alkalmazáson keresztül közvetlenül kapcsolatba lépjen a rágalmazóval, és kérje, hogy hagyja abba a rágalmazást. Azonban, ha mindkét fél már eleve érzelmi állapotban van, a rágalmazás tovább eszkalálódhat, ami ellenhatásos lehet. Továbbá, nem ajánlott ez a módszer, mivel a beszélgetés képként való mentése és visszaélésre való felhasználásának lehetősége is fennáll.

Úgy tűnik, hogy ezzel a módszerrel sem szükséges a bizonyítékok megőrzése.

Bejegyzés törlésének kérése a Facebookon

Ha úgy érzi, hogy a bejegyzés rágalmazza önt, és szeretné törölni, kattintson a bejegyzés jobb felső sarkában található [⋯] jelre, majd a következő képernyőn válassza a “Támogatás kérése vagy bejegyzés jelentése” opciót, és jelentse a Facebooknak. Ha a törlendő tartalom egy hozzászólás, kattintson a hozzászólás melletti [⋯] jelre, és jelentse a Facebooknak.

A jelentést követően a Facebook üzemeltetője, a Meta cég, ellenőrzi a jelentés tartalmát a Facebook közösségi szabályzatának fényében. Ha úgy találják, hogy a bejegyzés vagy a hozzászólás megsérti a közösségi szabályzatot, azt törlik.

Fontos megjegyezni, hogy a törlésről szóló döntést végül is a Meta cég hozza meg, nem pedig ön. Ezért előfordulhat, hogy annak ellenére, hogy ön szeretné a tartalmat törölni, azt nem törlik.

E módszer esetén a Facebooknak történő jelentéskor képeket is csatolhat, ami hatékony lehet a bizonyítékok megőrzése szempontjából. Továbbá, ha a Meta cég nem törli a tartalmat, peres úton vagy ideiglenes intézkedéssel kérheti a törlést. Azonban ehhez be kell tudnia bizonyítani a bejegyzés létezését. Ezért nagyon fontos a bizonyítékok megőrzése.

Fiók törlésének kérése a Facebookon

Ha egy adott fiók folyamatosan rágalmazást követ el, lehetséges, hogy bejelentést tesz a Facebookon a profilról vagy oldalról. Ha a fiók tartalma vagy tevékenysége megsérti a Facebook felhasználási feltételeit, a fiókot felfüggesztik.

Ez csak egy felfüggesztés, nem a fiók törlése, de a Facebook közösségi szabályzatát súlyosan megsértő felfüggesztett fiókokat a Meta cég felülvizsgálata alapján nem lehet visszaállítani vagy a felfüggesztést feloldani. Ezért, ha ez a büntetés érvénybe lép, nincs mód a fiók visszaállítására, tehát gyakorlatilag ez a fiók törlésének büntetésének tekinthető.

Mindazonáltal, a felfüggesztés vagy a végleges felfüggesztés alkalmazása a Meta cég döntése, tehát a bejelentés nem garantálja, hogy mindenképpen intézkednek.

Ha ezt a módszert alkalmazzák, és a Meta cég nem hajtja végre a büntetést, peres eljárásban vagy ideiglenes intézkedéssel kérheti a fiók bejegyzéseinek törlését. Ezért magas a bizonyíték megőrzésének szükségessége a bejegyzés létezésének igazolásához.

Jogi lépések a Facebookon történő rágalmazás ellen

Az esetek, amikor bosszúból pornográf tartalmat osztanak meg (revenge porn)

A korábban említett “Rágalmazás a Facebookon” példában szereplő “bosszúból pornográf tartalom megosztásának” esetében ne várjuk meg a Facebook reakcióját, hanem azonnal jelentsük a rendőrségen. A bosszúból pornográf tartalom és egyéb illegális információk bejelentését követően történő törlésért felelős iroda is létrejött a SafeLine segítségével.

Bűnügyi felelősségre vonás

Másokat becsmérlő vagy rágalmazó bejegyzések és hozzászólások esetén fennáll a becsületsértés bűncselekményének lehetősége.

Aki nyilvánosan tényeket állít és ezzel megsérti mások becsületét, függetlenül attól, hogy a tények igazak-e vagy sem, három évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy ötvenezer jenig terjedő bírsággal büntetendő.

Japán Büntető Törvénykönyv (Japanese Penal Code) 230. cikk (1) bekezdés

Ha valaki nyilvánosan, sokak előtt, konkrét tényeket felhozva olyan cselekményt követ el, amely csökkenti mások társadalmi megítélését, akkor becsületsértés bűncselekményével vádolható. Például, ha valaki “Bűnöző X” címmel, ami nem felel meg a valóságnak, X fényképét posztolja, akkor becsületsértés bűncselekménye megvalósul. Ugyanígy, ha valaki más személyének a nevében posztol obszcén képeket vagy szövegeket, az is ebbe a kategóriába tartozik.

Ha valaki “Halj meg”, “Hülye”, “Csúnya” és hasonló kifejezésekkel, konkrét tények felhozása nélkül csökkenti mások társadalmi megítélését, akkor a sértés bűncselekménye is megvalósulhat.

Aki nyilvánosan, tényeket felhozva vagy anélkül, másokat megsért, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy harmincezer jenig terjedő bírsággal, vagy előzetes letartóztatással, vagy pénzbírsággal büntetendő.

Japán Büntető Törvénykönyv (Japanese Penal Code) 231. cikk

Megjegyzendő, hogy a becsületsértés és a sértés bűncselekményei olyan bűncselekmények, amelyeket csak a sértett személy feljelentése alapján lehet büntetőjogi felelősségre vonni, tehát ha büntetést szeretnénk elérni, feljelentést vagy vádat kell emelni.

Kapcsolódó cikk: A vélemények és kritikák becsületsértésének megvalósulási feltételei[ja]

A rágalmazás tartalmától függően, a fenyegetés bűncselekménye is megvalósulhat.

1. Aki azzal fenyeget másokat, hogy életükre, testi épségükre, szabadságukra, becsületükre vagy vagyonukra kárt okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy 300.000 jenig terjedő bírsággal büntetendő.
2. Aki azzal fenyeget másokat, hogy hozzátartozóik életére, testi épségére, szabadságára, becsületére vagy vagyonára kárt okoz, ugyanúgy büntetendő, mint az előző bekezdésben.

Japán Büntető Törvénykönyv (Japanese Penal Code) 222. cikk

“Megöllek” vagy “Felgyújtom a házad” természetesen fenyegetésnek számít, de a “Rossz híreket terjesztek a munkahelyeden” is fenyegetésnek minősülhet.

Kapcsolódó cikk: A netes rágalmazás és a fenyegetés bűncselekménye[ja]

Továbbá, ha valaki hamis információkat ír be, és ezzel kárt okoz a másik fél gazdasági hitelességében, akkor a hitelesség megsértésének bűncselekménye is megvalósulhat.

Aki hamis híreszteléseket terjeszt, vagy csalárd módon rontja mások hitelességét, vagy akadályozza annak üzleti tevékenységét, három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy ötvenezer jenig terjedő bírsággal büntetendő.

Japán Büntető Törvénykönyv (Japanese Penal Code) 233. cikk

Polgári jogi felelősségre vonás

A rágalmazó elkövetőkkel szemben polgári jogi felelősséget is lehet érvényesíteni. Ebben az esetben szükséges azonosítani, hogy kié a bejegyzést létrehozó fiók.

Első lépésként ideiglenes intézkedést kérünk a Meta Platforms, Inc.-től a feladó adatainak közzétételére. A Meta Platforms, Inc. egy amerikai cég. A külföldi weboldalak és a nemzetközi joghatóság kérdéseivel kapcsolatban kérjük, olvassa el weboldalunkon található más cikkeket.

Kapcsolódó cikk: A Facebook, Amazon és más külföldi oldalak, valamint a nemzetközi bírósági joghatóság[ja]

A kérelmet a japán bíróságon lehet benyújtani, és ha az ideiglenes intézkedést jóváhagyják, a Meta Platforms, Inc. közzéteszi az információkat. Ezután a feladó adatainak közzétételét kérjük a meghatározott szolgáltatótól, és azonosítjuk a feladó valódi nevét és címét.

Kapcsolódó cikk: Mi az a “feladó adatainak közzététele”, amellyel azonosítható a bejegyzést létrehozó személy?[ja]

Ha azonosítottuk a feladót, és a bejegyzés vagy hozzászólás rágalmazó vagy sértő, kártérítést kérhetünk. Emellett, ha a bejegyzés miatt lelki kárt szenvedtünk, lelkiismereti kártérítést is kérhetünk. Javasoljuk, hogy a lehető leghamarabb forduljon szakértő ügyvédhez.

Összefoglalás: Ha rágalmazás áldozata lett a Facebookon, forduljon ügyvédhez

Ha rágalmazás áldozata lett a Facebookon, ideiglenes intézkedések vagy kártérítési igények érvényesítéséhez először a Meta Platforms, Inc. minősítő bizonyítványát kell beszereznie. Ezenkívül, az ideiglenes intézkedések eléréséhez vagy a perben való győzelemhez szükség van további jogi és internetes ismeretekre is.

Továbbá, nehéz lehet megítélni, hogy egy adott kifejezés rágalmazásnak minősül-e, ha nem vagyunk jogi szakértők. Ha rágalmazás áldozata lett a Facebookon, először javasoljuk, hogy forduljon ügyvédhez.