Az új részvények kibocsátásának (tőkeemelés) eljárása a japán társasági jogban és a meglévő részvényesekre gyakorolt hatása

Amikor a japán vállalatok üzleti terjeszkedésre, új projektek előmozdítására vagy adósság visszafizetésére kívánnak tőkét felvenni, az új részvények kibocsátása, azaz a tőkeemelés rendkívül fontos eszköz. Ez a módszer lehetővé teszi a tőke beszerzését új adósság felvételének terhelése nélkül, és a felvett tőkét rugalmasan lehet felhasználni, ami növeli a vállalat pénzügyi stabilitását. Azonban, mivel az új részvények kibocsátása jelentős hatással lehet a meglévő részvényesek jogaira, a japán társasági törvény (Japanese Corporate Law) szigorú eljárási szabályok betartását írja elő.

A vállalatok számára a tőkebevonás rugalmasságának biztosítása, miközben a meglévő részvényesek védelmét is szem előtt tartják, a japán társasági törvényben meghatározott új részvények kibocsátásának rendszerének alapvető elgondolása. Ez a jogi keretrendszer nem csupán az eljárási útmutatókra korlátozódik, hanem úgy van kialakítva, hogy óvatosan egyensúlyozza a vállalatok növekedéséhez szükséges tőkebevonást a részvényesek jogainak és érdekeinek védelmével. Ez az egyensúly a kibocsátandó részvények típusától és a lehetséges hatásoktól függően különböző eljárási követelményekben nyilvánul meg.

A meglévő részvényesek számára az új részvények kibocsátása a birtokolt részesedésük és szavazati joguk hígulását eredményezheti, ami csökkentheti befolyásukat a vállalat irányításában. Emellett a kibocsátott részvények teljes számának növekedése miatt a részvényenkénti érték csökkenése is bekövetkezhet. Ezeket a lehetséges hatásokat figyelembe véve, a japán társasági törvényben meghatározott megfelelő jogi eljárások követése elengedhetetlen. Az eljárások be nem tartása esetén a részvénykibocsátás érvénytelenségére irányuló per (a japán társasági törvény 828. cikke alapján) és egyéb jogi vitákhoz vezethet, ami magában hordozza az új részvények kibocsátásának érvénytelenné válásának komoly kockázatát. Ez nem várt károkat okozhat az új részvényeseknek, üzleti partnereknek és egyéb harmadik feleknek, és alááshatja a tőkeemelés célját is.

Ebben a cikkben részletesen tárgyaljuk az új részvények kibocsátásának főbb típusait, a konkrét jogi eljárásokat, valamint a meglévő részvényesekre gyakorolt hatásokat, a japán jogszabályok alapján, hogy a külföldi befektetők és vállalatok megértsék, mire kell figyelniük, amikor Japánban tőkeemelést fontolgatnak. Célunk, hogy világos megértést nyújtsunk a japán társasági törvényben meghatározott új részvények kibocsátásával kapcsolatos rendelkezésekről.

A japán új részvénykibocsátás főbb típusai és jellemzői

A Japán Társasági Törvény (Companies Act) három fő módszert határoz meg az új részvények kibocsátására, amelyek mindegyike attól függ, hogy kinek bocsátják ki az új részvényeket. A választott kibocsátási módszer jelentősen befolyásolja a következő eljárási követelményeket és a meglévő részvényesekre gyakorolt hatást.

Új részvények harmadik fél részére történő kibocsátása Japánban

A harmadik fél részére történő kibocsátás olyan módszert jelent, amely során új részvényeket egy meghatározott harmadik fél számára osztanak ki. Ebben az esetben a “harmadik fél” magában foglalhatja a meglévő részvényeseket is, azonban csak akkor nem soroljuk ide, ha az új részvényeket minden meglévő részvényes számára az ő tulajdoni hányaduknak megfelelően egyenlően osztják ki. Különösen a részvények átruházásának korlátozásait tartalmazó zártkörű társaságok esetében ez a módszer a leggyakoribb finanszírozási eszköz.

Ennek a módszernek egyik jelentős sajátossága, hogy új részvényesek csatlakozhatnak, vagy a meglévő részvényesek egyenlőtlenül szerezhetnek részvényeket, ami magas valószínűséggel változást eredményez a meglévő tulajdoni arányokban. Ennek eredményeként a meglévő részvényesek szavazati jogai és osztalékra való jogosultsága relatíve csökkenhet. Azonban, mivel a finanszírozás célzott befektetőkre irányul, a módszer nagyfokú rugalmasságot és gyors végrehajtást tesz lehetővé. Mivel a tulajdoni arányok változása befolyásolhatja a meglévő részvényesek szavazati jogait, a japán társasági törvény előírja, hogy a részvényesek védelme érdekében bizonyos eljárásokat kell követni.

Új részvények kibocsátása a részvényeseknek történő kiosztás alapján Japánban

A részvényeseknek történő kiosztás egy olyan módszer, amely során az új részvényeket a meglévő részvényesek között osztják szét, a birtokolt részvények számának megfelelően.  

Ennek a módszernek a legfontosabb jellemzője, hogy az új részvények kibocsátása után a meglévő részvényesek tulajdoni hányada nem változik. Ezért kevésbé áll fenn annak a veszélye, hogy a részvényesek közötti egyenlőség sérüljön, és a meglévő részvényesek védelmére vonatkozó eljárások más módszerekkel összehasonlítva minimálisak lehetnek. Amennyiben a részvényesek egyöntetű beleegyezését megkapják, gyors tőkebevonás valósulhat meg, azonban a bevonható tőke összege a meglévő részvényesek pénzügyi erejétől függ, így nagyobb összegű finanszírozásra nem mindig alkalmas.  

Új részvények nyilvános kibocsátása Japánban

A nyilvános kibocsátás egy olyan módszer, amely során a vállalatok széles körű befektetői alapból gyűjtenek tőkét, és az új részvényeket a pályázó befektetők között osztják szét.  

Ez a módszer, hasonlóan a harmadik feleknek történő kiosztáshoz, változást okozhat a meglévő részvényesek tulajdoni hányadában. A nyilvános kibocsátást főként a tőzsdén jegyzett társaságok használják finanszírozási eszközként, míg a nem jegyzett vállalatok általában nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Amikor egy tőzsdén jegyzett társaság nyilvános kibocsátást hajt végre, szigorú közzétételi követelményeket kell teljesítenie a japán pénzügyi termékek kereskedelméről szóló törvény alapján. Hasonlóan a harmadik feleknek történő kiosztáshoz, itt is bizonyos eljárásokat kell követni a meglévő részvényesek védelme érdekében, mivel a tulajdoni arányok változása következhet be.  

Az új részvények kibocsátásának eljárásában a japán társasági törvény által meghatározott szabályozás szigorúsága közvetlenül kapcsolódik a meglévő részvényesek jogainak hígulásának lehetőségéhez. Az olyan módszerek, mint a részvényeseknek történő kiosztás, amelyek alapvetően fenntartják a meglévő tulajdonosi szerkezetet, általában alacsonyabb szabályozási akadályokkal rendelkeznek. Ezzel szemben a harmadik feleknek történő kiosztás vagy a nyilvános kibocsátás, amelyek jelentős változásokat okozhatnak a tulajdoni arányokban, szigorúbb védelmi intézkedések aktiválását vonják maguk után. Ez arra utal, hogy a vállalatoknak óvatosan kell mérlegelniük a finanszírozási rugalmasság és a jogi eljárások bonyolultsága közötti egyensúlyt, amikor a tőkebevonás módszerét választják. Különösen fontos ez a harmadik feleknek történő kiosztást mérlegelő vállalatok számára, amely új uralmi viszonyokat teremthet. A külföldi befektetőknek meg kell érteniük, hogy a választott kibocsátási módszer tükrözi a vállalat részvényesi kapcsolatait és a szabályozások betartásához való hozzáállását.

Az új részvénykibocsátás típusainak összehasonlítása Japánban

Az új részvénykibocsátás különböző módszereinek összehasonlításakor egyértelműbbé válnak a jellemzőik és a hatásuk a meglévő részvényesekre.

Az új részvények kibocsátásának konkrét lépései a Japán Társasági Törvény alapján

Az új részvények kibocsátásának eljárása több fontos szakaszon halad keresztül a Japán Társasági Törvény (2005) előírásai szerint. Attól függően, hogy a társaság nyilvánosan működő társaság-e (ahol az alapszabály nem tartalmaz részvényátadási korlátozásokat), vagy zártkörűen működő társaság (ahol az alapszabály részvényátadási korlátozásokat állapít meg), illetve attól függően, hogy melyik kibocsátási módszert választják, a konkrét követelmények eltérőek lehetnek.

A részvénykiadás feltételeinek meghatározása és a döntéshozó szerv Japánban

Egy társaság új részvények kibocsátásakor először részletesen meg kell határoznia a “részvénykiadás feltételeit”. Ide tartozik a kibocsátandó részvények száma, a részvényenkénti befizetendő összeg, a pénzügyi eszközökön kívüli vagyontárgyak befektetési célú felajánlása esetén azok tartalma és értéke, a pénzügyi befizetések vagy vagyontárgyak átadásának határideje vagy időszaka, valamint a részvények kibocsátásakor a növekvő tőke és tőkealapokkal kapcsolatos kérdések (a japán társasági törvény (2005) 199. cikk (1) bekezdése).  

A részvénykiadás feltételeinek meghatározásáért felelős szerv a társaság jellegétől függően változik. A nem nyilvános társaságok esetében alapelvként a részvényesi közgyűlés különleges határozata szükséges (a japán társasági törvény (2005) 199. cikk (2) bekezdése). A különleges határozat szigorúbb követelményeket támaszt a szavazati jogok többségének támogatásával kapcsolatban, mint a normál határozatok (a japán társasági törvény (2005) 309. cikk (2) bekezdésének 5. pontja). Másrészről, a nyilvános társaságoknál általában elegendő a felügyelőbizottság határozata (a japán társasági törvény (2005) 201. cikk (1) bekezdése). Ez lehetővé teszi a nyilvános társaságok számára, hogy gyorsabban haladjanak a finanszírozással.  

Az “előnyös kiadás” esetén – amikor a részvényeket különösen kedvező áron bocsátják ki bizonyos befektetők számára – még a nyilvános társaságoknak is szükségük van a részvényesi közgyűlés különleges határozatára (a japán társasági törvény (2005) 201. cikk (1) bekezdése és 199. cikk (3) bekezdése). Ebben az esetben a felügyelőbizottságnak kötelessége a részvényesi közgyűlésen megmagyarázni, miért szükséges az ilyen előnyös feltételekkel történő részvényfelhívás. Ez a rendelkezés megakadályozza, hogy a felügyelőbizottság visszaéljen hatalmával és tisztességtelenül hígítsa a meglévő részvényesek érdekeit. A részvényesi közgyűlésnek lehetősége van arra is, hogy a részvénykiadás feltételeinek meghatározását a felügyelőbizottságra ruházza (a japán társasági törvény (2005) 200. cikk (1) bekezdése).  

A japán társasági törvény által a nyilvános és a nem nyilvános társaságok közötti különbségtétel a részvénykiadás feltételeinek meghatározásában tükrözi a különböző vállalati formákban megvalósuló kormányzást. A nyilvános társaságok esetében a piaci likviditás magas és a részvényesek köre széleskörű, ezért a felügyelőbizottság általi döntéshozatal révén rugalmasabb üzleti döntések engedélyezettek. Ezzel szemben a nem nyilvános társaságoknál a részvényesek száma korlátozottabb és a tulajdonlás szorosabban kapcsolódik a vezetéshez, ezért a részvényesi közgyűlés különleges határozata révén közvetlenül kéri a részvényesek jóváhagyását, ezzel védve a korlátozott számú részvényesek koncentrált érdekeit. Ez a strukturális különbség azt mutatja, hogy a japán jogrendszer felismeri a különböző vállalati szerkezetekben megjelenő sokféle érdekelt fél dinamikáját. Külföldi vállalkozások számára létfontosságú megérteni, hogy a cél társaság nyilvános-e vagy nem, mivel ez befolyásolja a tőkeemelési eljárások bonyolultságát és időtartamát, valamint a részvényesek bevonásának szintjét.

Különösen az “előnyös kiadás” fogalma fontos kiváltó tényezőként működik a japán társasági törvényben a tőkeügyletek tisztességének biztosítása érdekében. Amikor az új részvények vagy részvényopciók “különösen előnyös” áron vagy feltételekkel kerülnek kibocsátásra a befektetők számára, a törvény felülírja a (nyilvános társaságoknál) szokásos felügyelőbizottsági döntéshozatali jogkört, és magasabb szintű részvényesi ellenőrzést (különleges határozat és a felügyelőbizottság magyarázati kötelezettsége) ír elő. Ez egyenes út a vezetőség vagy a domináns részvényesek általi önző ügyletek vagy tisztességtelen hígítás megakadályozására. Ez a különleges jogi rendelkezés hangsúlyozza, hogy a japán jogrendszer mennyire fontosnak tartja a tőkeügyletek tisztességét és átláthatóságát. A külföldi befektetőknek mélyen tudatában kell lenniük ennek a szabálynak, mivel még a nyilvános társaságok esetében is az előnyös kiadásnak minősülő ügyletek, ha nem kezelik őket a legnagyobb gondossággal és átláthatósággal, súlyos jogi kihívásokat és hírnévbeli károkat okozhatnak.

Értesítés vagy közlemény a részvényesek számára

A tőkeemelés részleteinek meghatározása után a társaságnak kötelessége értesíteni a részvényeseket a tőkeemelésről, vagy közleményt kell közzétennie legkésőbb a befizetési határidő előtti két héttel (a Japán Társasági Törvény (2005) 201. cikkének 3. bekezdése). Ez az értesítés vagy közlemény biztosítja, hogy a részvényeseknek lehetőségük legyen ellenvetést emelni az esetleges problémás új részvénykibocsátással szemben. Nyilvánosan működő vállalatok esetében, ha a Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvényének 4. cikkének 1. pontjától a 3. pontig terjedő bejelentést teljesítették, és a jogszabály szerint nincs veszélye a részvényesek védelmének hiányának, akkor előfordulhat, hogy ez az értesítési kötelezettség nem alkalmazandó (a Japán Társasági Törvény (2005) 201. cikkének 4. bekezdése).

Az új részvények átvételére történő jelentkezés és kiosztás Japánban

Amennyiben valaki új részvények átvételére kíván jelentkezni, a társaságtól érkező értesítést követően meg kell tennie az új részvényekre vonatkozó jelentkezést. Ebben az esetben szükséges a saját nevét, címét és az átvételre kívánt részvények számát a társaságnak közölni. A jelentkezés beérkezése után a társaság általában a felügyelőbizottság határozata alapján dönt arról, hogy kinek mennyi részvényt oszt ki. A kiosztásra kerülő részvények számának meghatározása után a társaság értesíti a jelentkezőket a nekik kiosztott részvények számáról.

A befizetés teljesítése

Az új részvények átvevőinek a kijelölt befizetési határidőig kell teljesíteniük a nekik kiosztott részvények befizetési összegét a társaság által meghatározott bankban vagy egyéb befizetési helyen (a Japán Társasági Törvény (2005) 208. cikk (1) bekezdése). Amennyiben a befizetés nem pénzben történő vagyontárgyakból (tényleges befizetési vagyontárgyak) áll, úgy ezeket a vagyontárgyakat a meghatározott határidőn vagy időszakon belül kell átadni (a Japán Társasági Törvény (2005) 208. cikk (2) bekezdése). Ha az átvevő nem teljesíti a befizetést, akkor a részvényekre vonatkozó tulajdonosi jogok elvesznek. Továbbá, az új részvények átvevői nem jogosultak az általuk teljesítendő befizetési kötelezettségeket a társasággal szembeni követeléseikkel szemben elszámolni (a Japán Társasági Törvény (2005) 208. cikk (3) bekezdése).

A bejegyzési eljárások Japánban

A tőkeemelés befejezése után a vállalatnak kötelessége, hogy a tőkeemelés hatálybalépésétől számított két héten belül a változásokat a bejegyzési eljárás keretében a Japán jogi hivatalban (法務局) rögzítse. E bejegyzési eljárás során regisztrációs illetéket kell fizetni, amely a tőkeemelés összegének 0,7%-a, vagy 30 000 jen (amelyik magasabb), és ezt az összeget be kell fizetni. A bejegyzési eljárás lezárása után a vállalatnak szükséges egy részvényestőke-változás kimutatást (株主資本等変動計算書) is készítenie, hogy világosan bemutassa a saját tőke változásait.

A meglévő részvényesekre gyakorolt hatás és a jogi védelem Japánban

Az új részvények kibocsátása jelentős változásokat hozhat a meglévő részvényesek jogaira és érdekeire, ezért a japán társasági jog (2005) szilárd jogi védelmi intézkedéseket állapít meg.

A szavazati jogok arányának hígulása és a hatása a részvényárfolyamra Japánban

Amikor új részvényeket bocsátanak ki, a kibocsátott részvények teljes száma növekszik. Ha a meglévő részvényesek nem szereznek be új részvényeket a birtokolt arányuknak megfelelően, tulajdoni hányaduk, és így a részvényesi közgyűlésen való szavazati joguk aránya “hígul”. Ez a hígulás gyengítheti a meglévő részvényesek befolyását a vállalat döntéshozatalára, beleértve a felügyelőbizottsági tagok kinevezését is.

A kibocsátott részvények számának növekedése potenciálisan csökkentheti az egy részvényre jutó értéket, ami eredményként a részvényárak csökkenéséhez vezethet. Ha a meglévő részvényesek úgy érzik, hogy a vállalat iránti befolyásuk vagy birtokolt részvényeik értéke csökkent, eladásra léphetnek, ami további árcsökkenést okozhat. Emellett az új részvények kibocsátása gazdasági hatással is jár, mivel ugyanaz a nyereség több részvény között oszlik meg, ami csökkenti az egy részvényre jutó nyereséget (EPS).

A menedzsment jogosultságainak hatása és a részvényesek védelmének fontossága a Japán Társasági Törvény alapján

Harmadik fél részvénykiadásánál új részvényesek jelentős szavazati jogokat szerezhetnek, és például új igazgatók kinevezését követelhetik, ami befolyásolhatja a vállalat menedzsment jogosultságait. Másrészről, ez a hígító hatás ellenséges felvásárlási kísérletek esetén használható védekezési stratégiaként, csökkentve a felvásárló vállalat részesedési arányát.  

Tekintettel ezekre a jelentős hatásokra a menedzsment jogosultságaira és gazdasági jogokra, a Japán Társasági Törvény kiemelten kezeli a meglévő részvényesek védelmét. A vállalatoknak gondosan kell eljárniuk az új részvények kibocsátásánál, hogy az igazságosan történjen és ne sértse a meglévő részvényesek érdekeit.  

Az új részvények kibocsátásából eredő hígítás és a menedzsment jogosultságainak változása nem csupán elméleti hatások. Ezek a Japán Társasági Törvény által előírt szigorú eljárási követelmények fő okai, és a részvényesek védelmének alapját képezik. Az eljárásbeli hiányosságok lehetővé tehetik a részvényesek számára a jogi orvoslásokat, mint például az új részvények kibocsátásának érvénytelenítése (a Japán Társasági Törvény 828. cikke) ami erős visszatartó erőt jelent az eljárások visszaélése ellen, és megerősíti a jogrendszer vállalati tisztesség iránti elkötelezettségét. Ez azt jelenti a külföldi befektetők számára, hogy bár a hígítás kockázata a tőkeemeléssel jár, a Japán jogrendszer fontos jogorvoslati lehetőségeket kínál, ha az eljárások átláthatósága vagy igazságossága sérül. Ez a megértés befolyásolhatja a befektetési döntéseket és a tőkeemelési feltételek tárgyalásának megközelítését.

A japán új részvények kibocsátásának érvénytelenítése

Amennyiben az új részvények kibocsátásában érvénytelenségi okok merülnek fel, a részvényesek jogosultak “a japán új részvények kibocsátásának érvénytelenítésére” irányuló pert indítani (Japán Társasági Törvény 828. cikk). Azonban, ha az új részvények kibocsátása már hatályba lépett és a társaság tevékenységét megkezdte, az érvénytelenség megállapítása nemcsak az új részvényeseket, hanem harmadik feleket, például üzleti partnereket is váratlan károkkal sújthat. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a procedurális hiányosságok milyen súlyos következményekkel járhatnak, és hogy a jog milyen módon törekszik az stabilitás és az igazságosság közötti egyensúly megteremtésére.  

A japán új részvény előjogok kibocsátása és a meglévő részvényesekre gyakorolt hatása

Az “új részvény előjog” olyan jogot jelent, amely lehetővé teszi a jogosult számára, hogy előre meghatározott összegért és feltételek mellett új részvényeket vegyen át a társaságtól, vagy saját részvények átruházását kapja meg. Az új részvény előjog birtokosai a meghatározott joggyakorlási időszakon belül bizonyos befizetési összeget fizetve gyakorolhatják jogukat és szerezhetnek részvényeket. Ez gyakran használatos eszköz a dolgozóknak nyújtott részvényopciók biztosítására vagy a finanszírozási lehetőségek diverzifikálására.

Az új részvény előjogok gyakorlása növeli a kibocsátott részvények teljes számát, ami hígítja a meglévő részvényesek szavazati jogát és csökkentheti a részvények értékét. Ez közvetlen új részvény kibocsátás esetén is hasonló hátrányokat jelent. Az új részvény előjogok kibocsátásakor is szükséges a “felhívási tételek” meghatározása, hasonlóan a felkínált részvényekhez (a japán Társasági Törvény 238. cikk (1) bekezdése). A nem nyilvános társaságok esetében alapvetően a részvényesek közgyűlésének különleges határozata szükséges (a japán Társasági Törvény 238. cikk (2) bekezdése). A nyilvános társaságoknál általában elegendő a felügyelőbizottság határozata, de ha a felvevő számára különösen kedvező feltételekkel történik, akkor a részvényesek közgyűlésének különleges határozata szükséges (a japán Társasági Törvény 240. cikk (1) bekezdése, 238. cikk (3) bekezdése).

A társaságoknak lehetőségük van arra, hogy a meglévő részvényeseknek jogot adjanak az új részvény előjogokra való felosztásra (a japán Társasági Törvény 241. cikk (1) bekezdése). Ezen részvényesek közötti felosztás révén történő új részvény előjogok kibocsátása nem tartalmaz olyan eljárási korlátozásokat, mint a harmadik felek közötti kedvező kibocsátás.

A japán Társasági Törvény az új részvény előjogok kibocsátását közvetlen új részvény kibocsátáshoz hasonlóan óvatosan kezeli, különösen a “kedvező kibocsátásra” vonatkozó szabályozások azt mutatják, hogy a törvény az új részvény előjogokat “jövőbeli” vagy “késleltetett” hígítás mechanizmusaként ismeri el. Így, bár a tényleges hígítás a joggyakorlás időpontjában következik be, a kibocsátás pillanatától kezdve ugyanazok a részvényesvédelmi mechanizmusok alkalmazandók. Ez kiemeli az átfogó due diligence jelentőségét. A külföldi befektetőknek nem csak a közvetlen új részvény kibocsátási terveket kell alaposan megvizsgálniuk, hanem a meglévő vagy tervezett új részvény előjogokat is, mivel ezek a jövőbeli hígítási kockázatot jelzik és ugyanazon részvényesvédelmi elvek szabályozzák őket. Ez a tőkeszerkezet változásaira vonatkozó jogi rendszer előrelátó nézőpontját jelenti.

Az új részvény előjogok kibocsátó társaságok számára potenciális probléma, hogy az előjogok gyakorlása a birtokosok döntésén múlik. Ha a részvényárak nem emelkednek a várakozásoknak megfelelően és a jogokat nem gyakorolják, a társaság kockázatot vállal, hogy nem tudja megvalósítani a tervezett finanszírozást.

Összefoglalás

A japán társasági jog szerinti új részvények kibocsátásának eljárását mélyen megérteni minden olyan vállalat számára létfontosságú, amely Japánban finanszírozást fontolgat, különösen a külföldi vállalkozások számára. Az új részvények kibocsátásának módja (harmadik félnek történő értékesítés, részvényeseknek történő értékesítés, nyilvános ajánlattétel) meghatározza az eljárás bonyolultságát és a meglévő részvényesekre gyakorolt hatás mértékét. A döntéshozó szervek kiválasztása és a részvényesek felé való értesítési kötelezettség, mint jogi követelmények, elengedhetetlenek a részvénykibocsátás érvénytelenségére vonatkozó jogi viták elkerülése érdekében, amelyek súlyos következményekkel járhatnak a társaság és érintettjei számára.

A “kedvezményes kibocsátás” fogalma és az “új részvények előjegyzési jogára” vonatkozó szabályozások világosan mutatják, hogy a japán jogrendszer mennyire hangsúlyozza a részvényesek érdekeinek védelmét és a tőkepiaci tranzakciók tisztességét. Ezek a rendelkezések kiemelik annak fontosságát, hogy a vállalatok a finanszírozás során figyelembe vegyék a részvényesek jogait és biztosítsák az átláthatóságot.

A Monolith Jogügyi Iroda ügyvédi csapata képes arra, hogy a külföldi ügyfelek számára pontos tanácsokkal és gyakorlati támogatással segítse a bonyolult japán társasági jogi eljárások zökkenőmentes lebonyolítását. Ez a rendszer fontos híd szerepet tölt be a nyelvi és jogi rendszerbeli különbségek miatt gyakran akadályokba ütköző külföldi vállalatok számára a japán jogi környezetben. Új részvények kibocsátásával vagy finanszírozással kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal a Monolith Jogügyi Irodához. Irodánk erőteljes támogatást nyújt ügyfeleink üzleti növekedéséhez a jogi aspektusok terén.