Milyen változások történtek a 2022-es (Reiwa 4) 'Japán Büntetőtörvény' módosításával? Ügyvéd magyarázza a sértés bűncselekményének szigorítását

A rágalmazás és a sértés súlyos hatással lehet az áldozatokra. Az interneten és a közösségi hálózatokon elkövetett rágalmazások számának növekedése mellett a büntető törvénykönyv 2022-ben (Reiwa 4 év) módosult, és a sértés büntetése szigorúbbá vált. Ez fontos lépés a rágalmazás megfékezésére és az áldozatok védelmére.

Itt részletesen ismertetjük, hogy a büntető törvénykönyv módosítása milyen konkrét változásokat hozott.

A sértés büntetésének szigorítása miatt börtönbüntetés is lehetséges

A becsületsértés bűncselekménye akkor valósul meg, ha valaki tényeket állítva nyilvánosan csökkenti mások társadalmi értékelését (a Japán Büntető Törvénykönyv 230. cikke). A becsületsértés törvényi büntetése legfeljebb három év szabadságvesztés, vagy legfeljebb 500 000 jen bírság.

Másrészt, a sértés bűncselekménye akkor valósul meg, ha valaki tényeket állítva nyilvánosan megsért másokat (a Japán Büntető Törvénykönyv 231. cikke). A Büntető Törvénykönyv módosítása előtt a törvényi büntetés őrizetbe vétel vagy pénzbírság volt. Az “őrizetbe vétel” azt jelenti, hogy a személyt 1-30 napig börtönben tartják (a Japán Büntető Törvénykönyv 16. cikke), a “pénzbírság” pedig azt, hogy a személynek 1 000 – 10 000 jen közötti összeget kell fizetnie (a Japán Büntető Törvénykönyv 17. cikke).

Ezért a Büntető Törvénykönyv módosítása előtt a sértés törvényi büntetése jelentősen eltért a becsületsértés törvényi büntetésétől, és a büntető törvénykönyvben szereplő bűncselekmények közül a legenyhébb volt.

A Büntető Törvénykönyv 2022-es (Reiwa 4. év) módosítása miatt a sértés törvényi büntetése a következőképpen emelkedett:

231. cikk: Aki nyilvánosan megsért másokat, akár tényeket állítva, akár nem, legfeljebb egy évig tartó szabadságvesztéssel, legfeljebb 300 000 jen bírsággal, őrizetbe vétellel vagy pénzbírsággal büntetendő.

e-Gov jogszabálykereső｜Büntető Törvénykönyv[ja]

Eddig a becsületsértés és a sértés közötti különbség a tények állításának jelenlétében vagy hiányában volt, és mivel úgy gondolták, hogy a becsületsértés nagyobb mértékben sérti az emberek becsületét, a törvényi büntetés nagyobb volt a becsületsértés esetében.

Azonban, ha megnézzük az interneten történő rágalmazó cselekményeket, amelyek sértik az emberek becsületét, akkor az a vélemény vált uralkodóvá, hogy nem indokolt ilyen nagy különbséget tenni a törvényi büntetésben attól függően, hogy tényeket állítanak-e vagy sem.

Ezért, különösen a súlyos sértő cselekményekkel szembeni szigorú fellépés érdekében, a sértés törvényi büntetését a becsületsértés törvényi büntetéséhez hasonlóvá emelték. Azonban az őrizetbe vétel és a pénzbírság továbbra is törvényi büntetésként megmaradt, és nem az a cél, hogy minden sértő cselekményt egyformán súlyosan büntessenek.

Továbbá, csak a törvényi büntetést emelték meg, a sértés bűncselekményének megvalósulásának feltételei nem változtak. Tehát nem úgy van, hogy mostantól büntethetővé váltak azok a cselekmények, amelyek eddig nem voltak büntethetők a sértés bűncselekménye alapján.

Kapcsolódó cikkek: Mi a becsület sérelme (sértés bűncselekménye)? Hetilapok beszámolóinak elemzése[ja]

Kapcsolódó cikkek: Az interneten elkövetett rágalmazás (becsületsértés) és a becsület sérelme[ja]

Változások a sértés büntetési tételeinek emelése következtében

A büntetési tételek emelése eredményeként több változás is bekövetkezett a sértés bűncselekményének jogi kezelésében.

A sértés bűncselekményének elévülése 3 évre hosszabbodik

A “bűnügyi elévülés” olyan rendszer, amely szerint egy bűncselekmény elkövetése után egy meghatározott idő elteltével már nem lehet büntetőeljárást indítani az adott bűncselekmény miatt. A bűnügyi elévülés hossza a bűncselekmény súlyosságától függ, a súlyosabb bűncselekmények elévülési ideje hosszabb.

A módosítás előtt a sértés bűncselekményéért kiszabható büntetés csak őrizetbe vétel vagy pénzbírság volt, ezért az elévülési idő 1 év volt (a Büntetőeljárási Törvény 250. cikkének 2. bekezdésének 7. pontja szerint). A sértés bűncselekményének szigorítása miatt, mivel a legnagyobb büntetés 1 évig terjedő szabadságvesztés lett, a sértés bűncselekményének elévülési ideje 3 évre nőtt (ugyanazon törvény 6. pontja szerint).

Ugyanakkor, mivel a sértés bűncselekménye “feljelentéshez kötött bűncselekmény”, ezért csak akkor lehet vádat emelni, ha a bűncselekmény áldozata vagy más érintett személy feljelentést tesz. A feljelentést a tettes ismeretébe jutástól számított fél éven belül kell megtenni. Fontos megjegyezni, hogy ez a feljelentési időszak nem változott a módosítás előtt és után.

A sértő bűncselekmények felbujtói és segítői is büntetési célpontok

A bűncselekményt elkövető személyt “főbűnösnek” nevezzük, a “felbujtás” pedig azt jelenti, hogy valakit ráveszünk a bűncselekmény elkövetésére, és ezen elhatározás alapján elkövetteti vele a bűncselekményt. A felbujtásra vonatkozóan,

61. cikk

Aki bűncselekmény elkövetésére bujtott fel valakit, azt a főbűnös büntetésével kell sújtani.

2. A felbujtót felbujtó személyre is ugyanez vonatkozik.

e-Gov｜Büntető törvénykönyv[ja]

szabályozás található.

A segítségnyújtás pedig azt jelenti, hogy segítünk a főbűnösnek a bűncselekmény elkövetésében. A segítségnyújtásra vonatkozóan,

62. cikk

Aki segített a főbűnösnek, azt cinkosnak tekintjük.

2. Aki a cinkost felbujtotta, azt a cinkos büntetésével kell sújtani.

e-Gov｜Büntető törvénykönyv[ja]

szabályozás található.

A Büntető törvénykönyv 64. cikkében meghatározott, hogy “a felbujtókat és cinkosokat, akik csak őrizetbe vételre vagy bírság megfizetésére kötelezhetők, különös rendelkezés hiányában nem büntetjük”. Ezért a módosítás előtt nem volt lehetőség a sértő bűncselekmények felbujtóinak és segítőinek büntetése, de a módosítás után ez a korlátozás megszűnt.

Mivel a felbujtókra a főbűnös büntetése vonatkozik, a felbujtók is ugyanúgy büntethetők, mint a főbűnösök, “legfeljebb 1 évig tartó szabadságvesztés”, “legfeljebb 1 évig tartó börtönbüntetés”, “legfeljebb 300 000 forint bírság”, “legfeljebb 30 napig tartó őrizetbe vétel”, “legfeljebb 10 000 forint bírság” terjedelmében.

Másrészről, a segítők büntetése a fentiek felét, azaz “legfeljebb 6 hónapig tartó szabadságvesztés”, “legfeljebb 6 hónapig tartó börtönbüntetés”, “legfeljebb 150 000 forint bírság”, “legfeljebb 15 napig tartó őrizetbe vétel”, “legfeljebb 5 000 forint bírság” terjedelmében lehet.

Változások az őrizetbe vételi feltételekben a sértés büntetésének szigorítása miatt

Előírás szerint az ügyész, az ügyészségi hivatalnok vagy a bírósági rendőr akkor veheti őrizetbe a gyanúsítottat, ha elegendő okkal gyanítja, hogy bűncselekményt követett el, előzetesen kiadott bírói letartóztatási parancs alapján.

A fogva tartás vagy pénzbírság büntetésű bűncselekmények esetében a gyanúsított letartóztatása csak akkor lehetséges bírói letartóztatási parancs alapján, ha a “gyanúsítottnak nincs állandó lakcíme” vagy “a gyanúsított indokolatlanul nem jelenik meg a megjelenési felhívásra” (Japán Büntetőeljárási Törvény 199. cikk).

A sértés büntetésének szigorítása miatt hozzáadásra került a szabadságvesztés és a börtönbüntetés, és ez a korlátozás megszűnt. Vagyis azt is mondhatnánk, hogy nagyobb a valószínűsége annak, hogy sértés miatt letartóztatnak. A következő példa nem az interneten elkövetett sértés esetét mutatja be, de azt mutatja, hogy a sértésért is lehetséges a letartóztatás.

Forrás: Nagy hangon ‘Ez az ember bolond’ – Egy önjelölt cégvezetőt letartóztattak sértés gyanúja miatt – Tsuhata rendőrkapitányság – Először Ishikawa prefektúrában a büntetés szigorítása óta[ja]

A sértés büntetésének törvényi emelésének hatása

Milyen hatásokat várhatunk a sértés büntetésének törvényi emelése eredményeként?

A sértés miatti feljelentések számának növekedése

A sértés olyan bűncselekmény, amely csak feljelentés esetén üldözhető. A sértés büntetésének szigorítása miatt várhatóan növekedni fog a sértés miatti feljelentések száma.

A módosítás előtti büntető törvénykönyv szerint, ha feljelentést tettek és a sértést elismerték, a büntetés “őrizet vagy pénzbírság” volt, a valóságban azonban a “9 000 jen pénzbírság” volt a leggyakoribb.

Valójában, a “A sértés esetei” (A Jogi Tanácsadó Testület Büntetőjogi (A sértés büntetésének törvényi szabályozása) Albizottságának első ülésén kiosztott anyag)[ja] című dokumentumban felsorolt 30 esetből, amelyekben 2020-ban (Reiwa 2 év) csak sértés miatt hoztak elsőfokú ítéletet vagy rövidített eljárást, 4 esetben 9 900 jen, a maradék 26 esetben pedig 9 000 jen pénzbírságot szabtak ki.

Lehet, hogy sok áldozat habozott a feljelentéstől, mert a büntetés nem volt elrettentő. A szigorítás miatt az áldozatok valószínűleg hajlamosabbak lesznek feljelentést tenni. Emellett a szigorítás miatt a rendőrség és az ügyészség is aktívabban foglalkozhat a feljelentésekkel.

A tettesek hajlandóbbak lehetnek peren kívüli megegyezésre

A peren kívüli megegyezés azt jelenti, hogy a vitát a felek közötti megállapodással rendezik. Gyakran használják bűnügyekben vagy közlekedési balesetekben, ahol a tettes fizet kártérítést, és cserébe az áldozat “nem indít pert”, “nem tesz feljelentést (nem nyújt be kártérítési igényt), vagy visszavonja azt”.

A sértés büntetésének szigorítása miatt azok a tettesek, akik eddig könnyedén vették a sértést, valószínűleg hajlandóbbak lesznek peren kívüli megegyezésre.

Összefoglalás: Konzultáljon ügyvéddel a sértés bűncselekményével kapcsolatban

A sértés bűncselekményének közelmúltbeli gyakorisága miatt, a becsületsértés bűncselekményével való korábbi jelentős törvényi büntetési különbség fenntartása már nem indokolt. A sértés bűncselekményét komolyan kell kezelni, és ezt a jogi értékelést is tükrözi. A sértés bűncselekményét szigorúan kezeljük, és a becsületsértés bűncselekményéhez hasonló törvényi büntetést alkalmazunk, hogy megakadályozzuk ezt a bűncselekményt, és szigorúan fellépjünk a rosszindulatú sértések ellen.

A sértés bűncselekményének szigorúbb büntetése miatt a vádemelési elévülési idő és a bűnsegéd, illetve a bűnpártoló büntetése is megváltozott. Különösen az a tény, hogy a vádemelési elévülési idő 1 évről 3 évre nőtt, azt jelenti, hogy az interneten elkövetett sértések esetében több esetben lehetséges a vádemelés, még akkor is, ha az időigényes bejegyzés-azonosítási eljárás után történik. Javasoljuk, hogy konzultáljon ügyvéddel az interneten elkövetett rágalmazásokkal kapcsolatban.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogiroda egy olyan jogi szakértői csoport, amely rendelkezik gazdag tapasztalattal az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években az interneten terjedő híresztelések és rágalmazások komoly károkat okoznak, mint a “digitális tetoválás”. Irodánk megoldásokat kínál a “digitális tetoválás” kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogiroda által kezelt területek: Digital tattoo[ja]