Az orvosi szőrtelenítés reklámozása és jogszabályi szabályozása - Egy ügyvéd magyarázza az 'Orvosi Törvényt' (Japanese Medical Law)

Manapság a televízióban, újságokban és az interneten gyakran találkozunk egészségügyi hirdetésekkel. Ezeket az egészségügyi hirdetéseket a ‘Japán Egészségügyi Törvény’ szabályozza. 2018 júniusában (Heisei 30) a módosított ‘Japán Egészségügyi Törvény’ hatályba lépett, amely a korábban kivételt képező weboldalakat is szabályozási célponttá tette.

A ‘szőrtelenítés’ hirdetései, amelyek az alkalmazott eszközök, a kezelő személy vagy a helyszín alapján egészségügyi beavatkozássá válhatnak, szintén a módosított ‘Japán Egészségügyi Törvény’ hatálya alá tartoznak.

Ezért ebben a cikkben egyszerűen és érthetően magyarázzuk el a ‘Japán Egészségügyi Törvény’ alkalmazását az ‘egészségügyi szőrtelenítés’ és a többi szőrtelenítési hirdetésre, valamint a vonatkozó jogszabályi előírásokat és figyelembe veendő szempontokat.

A szőrtelenítés jogi meghatározása (orvosi szőrtelenítés, kozmetikai szőrtelenítés, önszőrtelenítés)

A szőrtelenítés egyszerű megnevezése ellenére valójában három kategóriába sorolható: „orvosi szőrtelenítés”, „kozmetikai szőrtelenítés” és „önszőrtelenítés”. Ezek között ① a szőrtelenítési módszer és hatás, ② a kezelést végző személy és hely, valamint ③ a költségek tekintetében vannak különbségek.

Mi az orvosi szőrtelenítés?

① Szőrtelenítési módszer és hatás

Az orvosi szőrtelenítés során lézerfényt vagy más erős energiájú fényt irányítanak a szőrtüszőkre, így pusztítva el a szőrtüszőket, a faggyúmirigyeket és egyéb részeket, ami szőrtelenítést eredményez.

A lézerfény és más fényforrások használata a szőrtüszők és a környező hajnövekedési szövetek pusztulásával jár, ezért az orvosi szőrtelenítés hatása hosszabb ideig tart, mint más módszereké, ezért gyakran „végleges szőrtelenítés”-nek nevezik.

Japánban nincs egyértelmű meghatározása a végleges szőrtelenítésnek, ezért gyakran hivatkoznak az USA FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügynökség) vagy az AEA (Amerikai Elektrolitikus Szőrtelenítő Szövetség) meghatározásaira, de mindkettő szerint a szőrtelenítés nem jelenti a szőrnövekedés végleges megszűnését, csak azt, hogy a szőrtelen állapot egy bizonyos ideig fennmarad.

② A kezelést végző személy és hely

Mivel az orvosi szőrtelenítés orvosi beavatkozásnak minősül, a kezelést orvosok és ápolók végzik klinikákon és kórházakban. Az egyéni bőrtípus és bőrállapot szerint személyre szabott kezelést lehet végezni, és ha a fájdalom erős, vagy probléma merül fel, azonnal reagálni tudnak, ami előnyös.

③ Költségek

Az orvosi szőrtelenítés költsége magasabb, mint a kozmetikai vagy önszőrtelenítésé, de mivel a szőrtelenítés hatékonyabb és kevesebb kezelést igényel a kívánt eredmény eléréséhez, a teljes költség nem sokkal magasabb, mint a kozmetikai szőrtelenítésé.

Mi a kozmetikai szőrtelenítés?

① Szőrtelenítési módszer és hatás

A kozmetikai szőrtelenítés során gyengébb fényforrást használnak, mint az orvosi szőrtelenítésnél, és a szőrtüszők környező szöveteit nem pusztítják el, csak lassítják a szőrnövekedést. A kezelés kevésbé fájdalmas és irritáló, így az érzékeny bőrű emberek is rövid időközönként végezhetik.

A kozmetikai szőrtelenítés nem eredményez szőrtelenítést, csak a szőrnövekedést gátolja, és a szőrszálakat vékonyabbá és kevésbé láthatóvá teszi („szőrnövekedést gátló hatás”), vagy csökkenti az újonnan növő szőrszálak számát („szőrcsökkentő hatás”).

② A kezelést végző személy és hely

A kozmetikai szőrtelenítés nem minősül orvosi beavatkozásnak, ezért nincs szükség különleges képesítésre a kezelés végzéséhez, amit általában kozmetikai szalonokban dolgozó kozmetikusok végeznek. Mivel a használt fényforrás gyengébb, a bőrproblémák ritkábban fordulnak elő, de ha mégis, a kezelést nem orvosi intézményben végzik, ezért a probléma kezelése nehézkes lehet.

③ Költségek

A kozmetikai szőrtelenítés költsége jelentősen alacsonyabb, mint az orvosi szőrtelenítésé, de mivel a hatás gyengébb és rövidebb ideig tart, több kezelésre van szükség, így a teljes költség nem sokkal alacsonyabb, kivéve a nagy területet lefedő teljes test szőrtelenítés esetén.

Mi az önmagunk által végzett szőrtelenítés?

①Szőrtelenítési módszerek és hatásuk

Az önmagunk által végzett szőrtelenítés (kivéve a viaszos és szalagos szőrtelenítést) során általában háztartási fényes szőrtelenítő készülékeket használunk. Ezek a készülékek azonban alacsonyabb teljesítményűek, mint az esztétikai szalonokban használt fényes szőrtelenítő készülékek, ezért a szőrtelenítés hatása gyengébb, és az eredmények rövidebb ideig tartanak.

②Kezelő személy és helyszín

Mivel az önmagunk által végzett szőrtelenítés során magunk kezeljük a fényes szőrtelenítő készüléket, ez általában otthon történik. Azonban lehetséges a fényes szőrtelenítő készülékkel felszerelt, idő alapú díjazású önmagunk által végzett szőrtelenítő szalonok használata is.

③Díjak

A fényes szőrtelenítő készülék megvásárlása költségeket jelent, de a szőrtelenítés költségei minimálisak, így az orvosi és esztétikai szőrtelenítéssel összehasonlítva rendkívül olcsónak mondható. Azonban ha alkatrészcsere vagy javítás szükséges, azt saját költségünkön kell fedeznünk.

Orvosi szőrtelenítés hirdetési szabályozásai

Amennyiben orvosi szőrtelenítési hirdetést kíván közzétenni, előzetesen ellenőriznie kell, hogy az alábbi (A)-tól (O)-ig terjedő pontok közül melyek vonatkoznak az Ön esetére, és milyen szempontokra kell különösen odafigyelnie.

(A) Nem minősül-e egészségügyi hirdetésnek

Az orvosi szőrtelenítés hirdetése akkor minősül egészségügyi hirdetésnek, ha a következő két pontot teljesíti:

① Úgy tűnik-e, hogy a célja a betegek toborzása (vonzerő)
② Az orvosok, kórházak, klinikák és egyéb egészségügyi intézmények azonosíthatók (azonosíthatóság)

Az egészségügyi hirdetésnek minősülő dolgok

• A konkrét egészségügyi intézményre vonatkozó hirdetések
• Azok, amelyekben még akkor is szerepel az egészségügyi intézmény neve, ha azt írják, hogy “Ez egy riporton alapuló cikk, nem a betegek toborzására szolgál.”
• Azok, amelyekben még akkor is azonosítható az egészségügyi intézmény, ha nincs feltüntetve az intézmény neve, mert “Az egészségügyi törvény hirdetési szabályai miatt nem tehetjük közzé a konkrét kórház nevét.”, de a cím, telefonszám, URL stb. alapján azonosítható
• Azok, amelyekben a kezelési módszerek bemutatása ellenére, ha a megadott elérhetőségen lépünk kapcsolatba, konkrét egészségügyi intézményt ajánlanak
• A konkrét egészségügyi intézmény honlapján található hirdetések
• Egyéb, az ① és ② pont követelményeit teljesítő dolgok

Az egészségügyi hirdetésnek nem minősülő dolgok

• Azok, amelyekben az összes orvosi szőrtelenítéssel foglalkozó egészségügyi intézményt nem hangsúlyozva tüntetik fel

Még akkor is, ha a tartalom több egészségügyi intézményt mutat be, mint például “Ajánlott szőrtelenítő klinikák XX választék”, “Ajánlott szőrtelenítő klinikák rangsora”, az egészségügyi hirdetésnek minősül, ha kiemeli a konkrét egészségügyi intézményt.

• Tudományos cikkek, tudományos előadások stb.

Ha úgy tűnik, hogy tudományos cikkek stb. formájában, de valójában a célja a konkrét egészségügyi intézményhez való beteg-toborzás, például azzal, hogy nagyszámú címzettnek küldenek közvetlen levelet, akkor “vonzerővel” rendelkezik.

• Újságokban, magazinokban stb. megjelenő cikkek

Az újságokban, magazinokban stb. megjelenő cikkek nem teljesítik a “vonzerő” követelményét, de ha az egészségügyi intézmény fizet hirdetési díjat stb. a cikk közzétételének kérésére, akkor “vonzerővel” rendelkezik.

• A betegek stb. által maguk közzétett tapasztalatok, feljegyzések stb.

A betegek stb. saját tapasztalataik alapján közzétehetnek feljegyzéseket, amelyekben ajánlanak egy konkrét egészségügyi intézményt, de ezek nem felelnek meg a “vonzerő” követelményének, hacsak a szerző nem kapott megbízást az egészségügyi intézménytől, vagy nem kapott pénzt vagy más juttatást.

Ezen felül, a kórházi hirdetések, a kórházban terjesztett szórólapok stb., valamint az egészségügyi intézmények személyzeti toborzásával kapcsolatos cikkek nem minősülnek egészségügyi hirdetésnek.

(I) Csak a hirdethető tények szerepelnek-e

Ha az orvosi hirdetés vonatkozik, a hirdethető tényeket részletesen szabályozza az orvosi törvény 6. cikkének 5. bekezdésének 3. pontja. Konkrétan a következő tényeket tartalmazza a 14 “hirdethető tény” között.

• Az orvos vagy fogorvos státusza
• Az orvosi szakma neve
• A kórház vagy orvosi rendelő neve, telefonszáma és helye, valamint a kórház vagy orvosi rendelő igazgatójának neve
• A rendelési napok vagy rendelési idők, illetve a bejelentkezés alapján történő rendelés lehetősége
• Ha a kórház vagy orvosi rendelő, vagy az orvos vagy fogorvos jogszabályi előírások alapján meghatározott orvosi ellátást nyújt, akkor ez a tény

(A továbbiakban elhagyva)

Ha részletesebben szeretne tudni a hirdethető tényekről, olvassa el az alábbi cikket, amely részletesen tárgyalja ezt a témát, együtt ezzel a cikkel.

https://monolith.law/corporate/medical-advertising-charts[ja]

(ウ) Megfelelnek-e a követelményeknek a hirdetési lehetőségeken túli információk megjelenítéséhez

Az “Orvosi Törvény” (Japán Orvosi Törvény) szerint a “hirdetési lehetőségeken” túli orvosi hirdetések tilosak, azonban ha a következő ① és ② pontok (a szabad orvosi ellátás esetében ①-től ④-ig) mind teljesülnek, akkor a hirdetés korlátozottan engedélyezett.

① Olyan információ, amely szükséges az orvosi ellátás megfelelő választásához, és amelyet a betegek és mások maguk kérnek és szereznek be, és amelyet egy weboldal vagy más, ehhez hasonló hirdetés jelenít meg

Fontos, hogy a “betegek és mások által kért információ” legyen, ami magában foglalja a hírleveleket és a brosúrákat is, de a betegek és mások akaratától függetlenül megjelenő banner hirdetések és a közösségi média hirdetések nem felelnek meg ennek a követelménynek.

② Az információ tartalmát a betegek és mások könnyen ellenőrizhetik, ezért a kapcsolatfelvételi információkat meg kell adni és más módon is világossá kell tenni

Mivel fontos, hogy “könnyen ellenőrizhető” legyen, ezért a rendkívül kis betűméretű és más nehezen érthető megjelenítések nem felelnek meg ennek a követelménynek. A “kapcsolatfelvételi információk” közé tartozik a telefonszám, az e-mail cím, a kapcsolatfelvételi űrlap URL-je stb.

③ Információt kell nyújtani a szabad orvosi ellátásra vonatkozóan, amely tartalmazza a szokásosan szükséges kezelések tartalmát, költségeit stb. (※ szabad orvosi ellátás hirdetése esetén)

A “kezelések tartalma, költségek stb.” esetében nem elegendő csak a kezelések nevét, a nem megfelelő kezelési tartalmak leírását és a költségeket megadni a követelmények teljesítéséhez, ezért szükséges a szokásosan szükséges kezelések tartalmának, a standard költségeknek, a kezelési időszaknak és a számának megjelenítése, és a betegek és mások számára megfelelő és elegendő információt kell nyújtani érthető módon.

④ Információt kell nyújtani a szabad orvosi ellátásra vonatkozó kezelésekkel kapcsolatos fő kockázatokról, mellékhatásokról stb. (※ szabad orvosi ellátás hirdetése esetén)

Ha csak az előnyöket és erősségeket hangsúlyozzák, és az információk a fő kockázatokról stb. nem elegendőek, akkor a követelmények nem teljesülnek, ezért a fő kockázatokról, mellékhatásokról stb. információt kell megjeleníteni érthető módon, és megfelelő és elegendő információt kell nyújtani. Ezenkívül, ha a megjelenítés nehezen érthető, vagy a hivatkozásokat a következő oldalra helyezik, akkor ez nem felel meg a követelményeknek.

(E) Az Egészségügyi Törvény (Japán Egészségügyi Törvény) és végrehajtási rendeletek által tiltott tételek

Az Egészségügyi Törvény és annak végrehajtási rendeletek szerint az alábbiakban felsorolt hirdetések tilosak az egészségügyi reklámozásban:

• Hirdetések, melyek tartalma hamis (hamis hirdetések)
• Hirdetések, amelyek azt állítják, hogy más egészségügyi intézményeknél jobbak (összehasonlító hirdetések)
• Túlzó hirdetések, amelyek félrevezetik az embereket (túlzó hirdetések)
• Hirdetések, amelyek tartalma ellentétes a közrenddel vagy a jó erkölccsel (közrenddel és jó erkölccsel ellentétes hirdetések)
• Hirdetések, amelyek a betegek vagy mások szubjektív véleményén vagy hallomásán alapulnak a kezelés tartalmáról vagy hatásáról
• Hirdetések, amelyek a kezelés tartalmáról vagy hatásáról félrevezethetik a betegeket vagy másokat, például a kezelés előtti vagy utáni fényképek
• Hirdetések, amelyek sértik a méltóságot, vagy amelyek tartalma más jogszabályokban tiltott

(Ö) Nincsenek-e a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye (Japanese Premiums and Representations Act) és a Speciális Kereskedelmi Tranzakciók Törvénye (Japanese Act on Specified Commercial Transactions) alá tartozó kifejezések

A Japán Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye alapján tiltott tevékenységek

• Tévesen kiváló minőségűnek tűnő megjelenítés

A termék vagy szolgáltatás minőségének, szabványainak vagy egyéb tartalmának olyan megjelenítése, amely azt sugallja, hogy az valójában sokkal kiválóbb, vagy hogy az azonos iparágban működő versenytársaknál jelentősen jobb.

• Tévesen előnyösnek tűnő megjelenítés

A termék vagy szolgáltatás minőségének, szabványainak vagy egyéb tartalmának olyan megjelenítése, amely azt sugallja, hogy az valójában sokkal előnyösebb, vagy hogy az azonos iparágban működő versenytársaknál jelentősen előnyösebb.

• A miniszterelnök által kijelölt megjelenítések

Azok a megjelenítések, amelyeket a miniszterelnök kijelöl, mert úgy ítéli meg, hogy azok félrevezethetik az általános fogyasztókat a termék vagy szolgáltatás tranzakcióival kapcsolatban.

Ezek közül a miniszterelnök által kijelölt megjelenítések között, a szőrtelenítéssel kapcsolatban a következő “csali hirdetések” megjelenítése válhat problémássá:

• A termék vagy szolgáltatás megjelenítése, ha nincs készen a szolgáltatásra
• A termék vagy szolgáltatás megjelenítése, ha a rendelkezésre álló mennyiség korlátozott, de a korlátozás részletei nincsenek világosan feltüntetve
• A termék vagy szolgáltatás megjelenítése, ha indokolatlanul akadályozzák a tranzakciót, vagy ha valójában nincs szándékban a tranzakció lebonyolítása

A Speciális Kereskedelmi Tranzakciók Törvénye alapján tiltott tevékenységek

• Hamis hirdetések

A termék vagy szolgáltatás minőségének, szabványainak vagy egyéb tartalmának olyan megjelenítése, amely eltér a valóságtól.

• Túlzó hirdetések

A termék vagy szolgáltatás minőségének, szabványainak vagy egyéb tartalmának olyan megjelenítése, amely azt sugallja, hogy az valójában sokkal kiválóbb vagy előnyösebb.

Ha többet szeretne megtudni a túlzó hirdetésekről, olvassa el a következő cikket, amely részletesen tárgyalja ezt a témát. Kérjük, olvassa el ezt a cikket is.

https://monolith.law/corporate/hype-penalties[ja]

Szépségápolási szőrtelenítés hirdetési szabályozásai

(A) Nincs-e olyan kifejezés, amely orvosi beavatkozásra utal, vagy félreérthető lehet?

Az olyan kifejezések, mint a “lézeres szőrtelenítés”, “orvosi szőrtelenítő gép”, “végleges szőrtelenítés”, valamint a “kezelés”, “terápia”, “orvostudományi”, “orvosi” és hasonlók, amelyek orvosi beavatkozásra utalnak, nem használhatók a szépségápolási szőrtelenítésben.

(B) Nincs-e olyan kifejezés, amely a Japán ‘Ajándéktörvény’ (景品表示法) vagy a ‘Speciális Kereskedelmi Tranzakciók Törvénye’ (特定商取引法) alá tartozik?

Az orvosi szőrtelenítéshez hasonlóan, a Japán ‘Ajándéktörvény’ vagy a ‘Speciális Kereskedelmi Tranzakciók Törvénye’ alá tartozó tiltott kifejezések nem használhatók.

Önálló szőrtelenítési hirdetések szabályozása

(A) Nincs-e félreértésre adó utalás a hatékonysággal és eredményességgel kapcsolatban?

Az esztétikai szőrtelenítéshez hasonlóan, olyan kifejezéseket, mint a “lézeres szőrtelenítés”, “orvosi szőrtelenítő gép”, “végleges szőrtelenítés”, valamint a “kezelés”, “terápia”, “orvostudományi”, “orvosi” és más, orvosi beavatkozásra utaló kifejezéseket nem szabad használni.

Továbbá, a “szőrtelenítés”, “szőrtüszők megsemmisítése”, “a szőr nem nő vissza” és hasonló, az orvosi szőrtelenítés hatékonyságával és eredményességével összetéveszthető kifejezések használata tilos.

(B) Nincs-e olyan kifejezés, amely megsérti a japán ‘Ajándéktörvényt’ vagy a ‘Speciális Kereskedelmi Tranzakciók Törvényét’?

Az orvosi szőrtelenítéshez hasonlóan, a japán ‘Ajándéktörvény’ vagy a ‘Speciális Kereskedelmi Tranzakciók Törvénye’ által tiltott kifejezések használata nem megengedett.

Összefoglalás

Ha szőrtelenítő hirdetéseket szeretne közzétenni, meg kell határoznia, hogy a célzott szőrtelenítés a ‘medicinális szőrtelenítés’, ‘esztétikai szőrtelenítés’ vagy ‘ön-szőrtelenítés’ kategóriába tartozik-e, és gondosan el kell kerülnie, hogy ne sértsen meg semmilyen tiltott tevékenységet.

A szőrtelenítő hirdetésekben számos törvény, mint például a ‘Japán Orvosi Törvény’, a ‘Japán Orvosi Törvény Végrehajtási Rendelete’, a ‘Japán Ajándék Megjelenítési Törvény’ és a ‘Japán Speciális Kereskedelmi Törvény’ is érintett, ezért ha valóban szeretné ezt megvalósítani, javasoljuk, hogy ne hozzon önálló döntést, hanem előzetesen konzultáljon egy szakértői tudással és tapasztalattal rendelkező ügyvéddel.

Intézkedések bemutatása az irodánk részéről

A Monolis Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog mindkét területén magas szintű szakértelemmel. Az elmúlt években egyre növekszik az internetes egészségügyi hirdetésekkel kapcsolatos jogi ellenőrzés szükségessége. Irodánk figyelembe veszi a különböző jogszabályok szabályozásait, és elemzi a már megkezdett vagy megkezdeni kívánt üzleti tevékenységek jogi kockázatait, és arra törekszik, hogy a lehető legkevésbé állítsa le az üzleti tevékenységet, és legalizálja azt. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/corporate[ja]